A szerk.

1987 levegője

A szerk.

És akkor két ellenpélda.

Gulácsi Péter, aki ez idő tájt a talán legsikeresebb karriert futó magyar válogatott labdarúgó (nemcsak itthon, de a Bundesliga élvonalában játszó RB Leipzig csapatában is az első számú kapus) kedden az alábbiakat posztolta Facebook-oldalán: „Több mint 14 éve külföldön élek, mind a magán­életben, mind a profi sportban rengeteg különböző emberrel találkoztam, legyen szó akár nemzetiségről, kultúráról, vallásról, életfilozófiáról vagy bármi másról. Minél több időt tölt az ember külföldön vagy különböző emberek között, annál inkább rájön, hogy attól, hogy nem mindenki egyforma, csak színesebb lesz a világ, és hogy a legfontosabb a szeretet, az elfogadás és a tolerancia mások iránt. Minden embernek joga van az egyenlőséghez. Ugyanúgy, ahogy minden gyereknek joga van boldog családban felnőni, alkossa azt a családot bármennyi, bármilyen nemű, bármilyen színű, bármilyen vallású ember. Én kiállok a szivárvány családok mellett! Szólaljunk fel a gyűlölet ellen, legyünk elfogadóbbak és nyitottabbak!”

Bár eddig nincsenek sokan, nem ő az első ismert magyar sportoló, aki kiállt a központilag vezényelt gyűlöletkampány célpontjai mellett. Még az év végén a korábbi válogatott (és a Bundesligát szintén megjáró, ott bajnoki címet is szerző) focista, Hrutka János egy Grecsó Krisztián-idézettel kommentálta azt a néhány nappal korábbi hírt, hogy az elfogadott Alaptörvény-módosítás szerint „az anya nő, az apa férfi”, illetve hogy a családi kapcsolat alapja a házasság. („Mennyi parlagon maradt talentum, egész életre összegyűrt lélek kell még bizonyságul, hogy a család az család. Miért érdeke és kinek, hogy a melegekre kenve az egészet, inkább Olaszországba kerüljenek a gyerekek, minthogy olyan szülőjük legyen, akit az alkalmassági valamelyik akadálya közben elhagytak, és nem adott nekik az élet másik szerelmet, de csurig vannak felelősséggel és szeretettel.”)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."