A szerk.

Ezer forintért

A szerk.

Március 1-jén hatályosul az a törvény, amely újraírja az állami egészségügyben dolgozók munkavállalásának szabályait, és átszabja a díjazásukat is.

A tavaly elfogadott jogszabály regényes történetéről mi is sokat írtunk, az eredeti, tavaly készült drákói javaslatból kikerült például az, hogy a Központi Orvosvezénylő Főparancsnokság (amit nyilván nem így hívtak volna) lényegében egyik óráról a másikra, hosszú időre és különösebb fizetésbeli kompenzáció nélkül vezényelhetett volna munkavégzés céljából orvosokat az ország bármely településéről bármely településére. A törvény az eredeti elgondolásnál némiképp megengedőbb az eü. dolgozók másod­állásával is. Ezentúl a munkavállalónak ehhez munkaadói engedélyre lesz szüksége – az első elképzelés szerint egyáltalán nem lett volna lehetőség máshol munkavégzésre irányuló tevékenységet végezni.

Mindezen „engedmények” mellett a változtatások lényege, az alku dobogó szíve érintetlen maradt: az orvosok több pénzt, adott esetben sokkal több pénzt, nagyobb fizetést kapnak, de le kell mondaniuk a mellékesről. A zsebbe, adózatlanul, hálapénz formájában érkezőről mindenképp, de a legális jövedelemforrások is szűkülhetnek; a magánpraxisból elvben nem terelheti az állami ellátásba egy­azon betegét a doktor. És bár az ügyeleti díjak mértéke, illetve az egyéb pótlékok miatt még erős dörmögés hallatszik például a Magyar Orvosi Kamara (MOK) felől, az orvosok többségének első megközelítésben kevés oka lehet az elégedetlenségre. (A jogszabály az ügyeleti díjakat nem 100 százalékon állapítja meg: mintha egy sürgős fejvisszavarrás vasárnap csöndes éjjelén kevesebb öltést igényelne, mint hétfőn dologidőben.) Ők – a többség tehát – hálapénzhez eddig sem jutottak vagy nem fogadták el; és a megemelt fizetések akár arra is elegendőek lehetnek, hogy szép megélhetést és nyugodt életpályát kínáljanak a kezdő orvosoknak, hovatovább megállítsák az orvoselvándorlást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.