A szerk.

A drogmentes Magyarország  

A szerk.

„A stratégia távlati célként a kábítószermentes Magyarország elérését tűzi ki 2020-ig” – olvashattuk abban a 2013-tól hatályos országgyűlési határozatban, amelyet Nemzeti Drogellenes Stratégiának neveztek el.

A határozat nem véletlenül kapta a Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen alcímet, a hangsúlyok ugyanis nem a drogprevención voltak, sokkal inkább a nevelésen és az elrettentésen. Az új stratégia „a felnövekvő generáció kábítószerekkel szembeni védelmének fokozott szem előtt tartását tükröző szemléletmód”-dal dicsekedett, ám e fokozott szem előtt tartás kizárólag a vonatkozó törvények szigorításában jelentkezett – a Btk. szerint már az is 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha valakinél csekély mennyiségű kábítószert találnak.

A „stratégia” csődje a céldátumként megjelölt 2020-ra nyilvánvalóvá vált; és nem csak amiatt, mert irreális célkitűzést fogalmazott meg a drogmentes Magyarországról. Az ellátórendszer költségvetését a töredékére csökkentették, a tűcsereprogramot megszüntették, a dizájnerdrogok elterjedéséről nem vettek tudomást. Ez után már nem is született új drogstratégia; a kormányoldalt a téma egyáltalán nem izgatja. Még közvélemény-kutatások sem kellenek annak a megállapításához, hogy Magyarországon a többség ugyanúgy vélekedik a kábítószer-fogyasztókról, mint a hajléktalanokról és/vagy a romákról, s nem meglepő módon, a Fidesz drogpolitikája is ehhez alkalmazkodik. Ma a megelőzés kizárólag a fenyegetésre korlátozódik, hiszen már a prevencióval foglalkozó civileket sem engedik be az iskolákba.

E fenyegetés jegyében haknizta végig a minap Rétvári Bence belügyi államtitkár a közmédiát, s dicsekedett el azzal, hogy a január 1-jén létrejött Kábítószer Bűnözés Elleni Hivatal 150 fős egysége mellett egy 60 fős bevetési csoport is megalakult, amely Rétvári szerint „segít feltérképezni a bűnszervezetek tevékenységét”.

Az államtitkár ezen túl is kifejtette nézeteit a kábítószer-fogyasztásról. „A kábítószerfüggőség minden mást felülír, a munkát, a családot, elveszi az emberek jövőjét” – állapította meg bölcsen, azt is hozzátéve, hogy a „konzervatív drogpolitika célja a kábítószerfogyasztás megelőzése, felszámolása”. Arra viszont nem tért ki, hogy a „megelőzést” hogyan képzelik úgy, hogy a drogstratégia lejártával a prevencióra fordítható pénz száműzetett a költségvetésből. „Azóta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ alá tettek be erre a célra 300 millió forintot, amit most takarékoskodás okán, 2024-ben megfeleztek, így 150 millió maradt kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatokra” – nyilatkozta a kormánysajtóban csak „nemzetközi droglobbi aktivistaként” szereplő Sárosi Péter, a TASZ munkatársa, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ez az összeg az uniós csatlakozásunk idején, 2004-ben 2 milliárd forint volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.