A szerk.

A drogmentes Magyarország  

A szerk.

„A stratégia távlati célként a kábítószermentes Magyarország elérését tűzi ki 2020-ig” – olvashattuk abban a 2013-tól hatályos országgyűlési határozatban, amelyet Nemzeti Drogellenes Stratégiának neveztek el.

A határozat nem véletlenül kapta a Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen alcímet, a hangsúlyok ugyanis nem a drogprevención voltak, sokkal inkább a nevelésen és az elrettentésen. Az új stratégia „a felnövekvő generáció kábítószerekkel szembeni védelmének fokozott szem előtt tartását tükröző szemléletmód”-dal dicsekedett, ám e fokozott szem előtt tartás kizárólag a vonatkozó törvények szigorításában jelentkezett – a Btk. szerint már az is 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha valakinél csekély mennyiségű kábítószert találnak.

A „stratégia” csődje a céldátumként megjelölt 2020-ra nyilvánvalóvá vált; és nem csak amiatt, mert irreális célkitűzést fogalmazott meg a drogmentes Magyarországról. Az ellátórendszer költségvetését a töredékére csökkentették, a tűcsereprogramot megszüntették, a dizájnerdrogok elterjedéséről nem vettek tudomást. Ez után már nem is született új drogstratégia; a kormányoldalt a téma egyáltalán nem izgatja. Még közvélemény-kutatások sem kellenek annak a megállapításához, hogy Magyarországon a többség ugyanúgy vélekedik a kábítószer-fogyasztókról, mint a hajléktalanokról és/vagy a romákról, s nem meglepő módon, a Fidesz drogpolitikája is ehhez alkalmazkodik. Ma a megelőzés kizárólag a fenyegetésre korlátozódik, hiszen már a prevencióval foglalkozó civileket sem engedik be az iskolákba.

E fenyegetés jegyében haknizta végig a minap Rétvári Bence belügyi államtitkár a közmédiát, s dicsekedett el azzal, hogy a január 1-jén létrejött Kábítószer Bűnözés Elleni Hivatal 150 fős egysége mellett egy 60 fős bevetési csoport is megalakult, amely Rétvári szerint „segít feltérképezni a bűnszervezetek tevékenységét”.

Az államtitkár ezen túl is kifejtette nézeteit a kábítószer-fogyasztásról. „A kábítószerfüggőség minden mást felülír, a munkát, a családot, elveszi az emberek jövőjét” – állapította meg bölcsen, azt is hozzátéve, hogy a „konzervatív drogpolitika célja a kábítószerfogyasztás megelőzése, felszámolása”. Arra viszont nem tért ki, hogy a „megelőzést” hogyan képzelik úgy, hogy a drogstratégia lejártával a prevencióra fordítható pénz száműzetett a költségvetésből. „Azóta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ alá tettek be erre a célra 300 millió forintot, amit most takarékoskodás okán, 2024-ben megfeleztek, így 150 millió maradt kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatokra” – nyilatkozta a kormánysajtóban csak „nemzetközi droglobbi aktivistaként” szereplő Sárosi Péter, a TASZ munkatársa, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ez az összeg az uniós csatlakozásunk idején, 2004-ben 2 milliárd forint volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?