A szerk.

A fájdalomdíj

A szerk.

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Az épülettel kapcsolatos vitát több mint negyven évvel később, Budapest ostroma idején a katonák zárták le. A súlyosan megsérült, méregdrága épület aztán évtizedekig egy emberibb léptékű formában szolgálta a közt – például kollégiumként –, eredeti formában történő helyreállítása a legutóbbi időkig nem merült fel. A Budai Vár felújítása az 1960-as évektől kezdve az építész szakma széleskörű összefogásával valósult meg – nehéz körülmények között, nagyokat hibázva, de tisztességes szándékkal. S persze azzal az egyértelmű céllal, hogy Budapest egyik kulturális centrumát hozzák létre.

A vári koncepciót Orbán Viktor hatalomra kerüléséig nem vitatta senki. Aztán Orbán már első miniszterelnöksége idején magának szerette volna a Sándor-palotát, 2010 óta pedig a legnagyobb sebességre kapcsolt. Többször megírtuk, de valójában elfogynak a szavak annak láttán, hogy súlyos százmilliárd forintokból építik vissza a századfordulós épületeket – vasbetonból. A „régi” Pénzügyminisztériumot az év elején adták át, számos határidő-módosítást követően, a tervezettnél sokkal drágábban, 55 helyett 69 milliárdért. A beruházás fináléjában már tudni lehetett, hogy a másolt házat nem lesz kinek átadni, hiszen a Pénzügyminisztérium tavaly megszűnt, pontosabban beolvadt a Nemzetgazdasági Minisztériumba.

A hatalom cinizmusának, a választók semmibevételének tökéletes példája, hogy az így feleslegessé vált épületbe a sokkal nagyobb hely­igényű Belügyminisztériumot költöztették. Mindez azért is volt meglepő, mert a tárcát eredetileg az Országház utca 28–32. és az Úri utca 49–51. szám alatti, jóval nagyobb ingatlanegyüttesben kívánták elhelyezni a távolabbi jövőben, s ezekre a tervekre el is költöttek több mint 600 millió forintot. Pintér Sándor úgy vitte az embereit egy vadonatúj, de a pénzügyminisztériumi igényekhez igazított kvázi-munkahelyre, hogy tudnia kellett: az épület erre (is) alkalmatlan. Mindezt az utolsó pillanatig titokban tartották, s kisvártatva, a múlt év végén kiderült az is, hogy a Belügyminisztérium üresen maradó belvárosi épülettömbjét – Budapest egyik legértékesebb ingatlanát – dobra verik. Ezt erősítette meg nyáron a Válasz Online információja is, amely szerint az állam még a választások előtt „történelmi léptékű, műemlékeket is érintő” ingatlaneladásra készül az V. kerületben. „Néhány napos kiírással, szinte titokban tartva hirdetik, hogy a közpénzből felpumpált magánvagyonokból szerezhessék meg” – kommentálta a hírt Magyar Péter.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.

Elszállt évek és milliárdok

Sanyarú a múzeumok helyzete a NER-ben, és a legmostohább sors talán az Iparművészeti Múzeumnak jutott: ikonikus épülete 2017-es bezárása óta lassan menthetetlen állapotba kerül, a műtárgyak évek óta egy bérelt raktárban vannak elcsomagolva, a múzeum egyedül a Ráth György-villát használhatja kiállítóhelyként. Hogyan jutottunk idáig?

Túl mennyen és poklon

  • Földényi F. László

Hogyan győzi le a Menny a Poklot – a keresztény mitológia számára mi sem kézenfekvőbb. Miként gyűri maga alá a Pokol a Mennyet – Marquis de Sade óta ez is része az európai kultúrának. Ám hogy a kettő házasságban egyesüljön – ilyesmire egyedül Blake gondolt. Ráadásul e házasságnak a gyümölcse is foglalkoztatta. Mi születik ebből a frigyből? Egy új Megváltó? Vagy egy kentaur?

„Szerencsés együttállások és véletlenek”

Építésznek indult, majd a Middlemist Red első menedzsere, 2019-ben pedig a Terézváros alpolgármestere lett. Évekkel ezelőtt elindított instrumentális szólóprojektjéhez a Velencei Építészeti Biennálé miatt tért vissza. A Karabekian első kislemezének apropóján beszélgettünk a Képzelt Város zenekar egykori gitárosával.