A szerk.

A félelem törvénye

A szerk.

Szokatlan dologgal szembesült a kormányzat a parlament decemberi, utolsó ülésén: nem ment át a kétharmados egyháztörvény immár sokadik módosítása. Egyetlen ellenzéki képviselő sem akadt, sem szocialista, sem jobbikos, aki a nevét adta volna a vallási közösségekkel szembeni kormányzati önkény fenntartásához.

Egy ideig pedig úgy látszott, hogy bejöhet az a kormányzati számítás, amely számos részletben akceptálta volna az Alkotmánybíróság és a nemzetközi emberi jogi fórumok sarkos kritikáit, ám megőrizte volna a jogfosztások lényegét. Voltak látszategyeztetések az ellenzéki frakciókkal, és a kormányzat sok mindenben visszalépett volna a jelenlegi, sokszorosan elbukott szabályozástól. Bár a törvényjavaslat feleslegesen túlbonyolított, hat különböző szintű vallási jogállást létrehozó rendszert vezetett volna be, pozitív változás volt, hogy az egyházkénti elismerés az Országgyűléstől a bíróság hatáskörébe ment volna át, és objektívabbá váltak volna a különböző kategóriákba sorolás feltételei is. A módosított szabályozással voltaképpen 95 százalékban együtt is lehetett volna élni, mivel a legtöbb feltétel nem volt túlzó: évi 400 szja-felajánlással már „nyilvántartott egyházzá” lehetett volna válni, ami a legtöbb hazai kisegyház számára megfelelő jogokat biztosított volna.

Mindezért cserébe a kormányzat valójában egyetlen dolgot kért: fogadja el az ellenzék, hogy az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség még véletlenül se lehessen teljes jogú egyház. A legmagasabb szintű, „bejegyzett egyházi” státusz eléréséhez szükséges feltételeket a Fidesz-kormány úgy határozta volna meg, hogy annak semmiképp ne feleljen meg a Testvérközösség. Igaz, hogy e szigorított feltételnek (évi 4000 szja-felajánló, miközben az 1 százalékok gyűjtésére évek óta nem volt lehetősége Iványiéknak) a többi „bejegyzett egyház” kétharmada sem felelne meg, de ez nem zavarta a jogszabály előkészítőit. Mintha nem lett volna elég a sorozatos alkotmánybírósági és strasbourgi bukta annak megértéséhez, hogy az állam nem válogathat önkényesen a különböző vallási közösségek elismerésében és támogatásában.

A dolog nem a pénzről szól – a kormány számára sem. A Testvérközösségnek pedig voltaképpen mindegy, hogy strasbourgi kártérítésként kapja-e meg az oktatási és szociális intézményei után járó normatívát vagy a magyar jogszabályok alapján. Inkább az van, hogy a Fidesz véletlenül sem akar olyan helyzetbe kerülni, amikor egy gerinces, a hatalommal szembeszálló közösség végül látványosan megtalálja az igazát. Mert ha ez egyszer bekövetkezik, attól kezdve annyi a félelemre építő kormányzásnak.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.