A szerk.

A félelem törvénye

A szerk.

Szokatlan dologgal szembesült a kormányzat a parlament decemberi, utolsó ülésén: nem ment át a kétharmados egyháztörvény immár sokadik módosítása. Egyetlen ellenzéki képviselő sem akadt, sem szocialista, sem jobbikos, aki a nevét adta volna a vallási közösségekkel szembeni kormányzati önkény fenntartásához.

Egy ideig pedig úgy látszott, hogy bejöhet az a kormányzati számítás, amely számos részletben akceptálta volna az Alkotmánybíróság és a nemzetközi emberi jogi fórumok sarkos kritikáit, ám megőrizte volna a jogfosztások lényegét. Voltak látszategyeztetések az ellenzéki frakciókkal, és a kormányzat sok mindenben visszalépett volna a jelenlegi, sokszorosan elbukott szabályozástól. Bár a törvényjavaslat feleslegesen túlbonyolított, hat különböző szintű vallási jogállást létrehozó rendszert vezetett volna be, pozitív változás volt, hogy az egyházkénti elismerés az Országgyűléstől a bíróság hatáskörébe ment volna át, és objektívabbá váltak volna a különböző kategóriákba sorolás feltételei is. A módosított szabályozással voltaképpen 95 százalékban együtt is lehetett volna élni, mivel a legtöbb feltétel nem volt túlzó: évi 400 szja-felajánlással már „nyilvántartott egyházzá” lehetett volna válni, ami a legtöbb hazai kisegyház számára megfelelő jogokat biztosított volna.

Mindezért cserébe a kormányzat valójában egyetlen dolgot kért: fogadja el az ellenzék, hogy az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség még véletlenül se lehessen teljes jogú egyház. A legmagasabb szintű, „bejegyzett egyházi” státusz eléréséhez szükséges feltételeket a Fidesz-kormány úgy határozta volna meg, hogy annak semmiképp ne feleljen meg a Testvérközösség. Igaz, hogy e szigorított feltételnek (évi 4000 szja-felajánló, miközben az 1 százalékok gyűjtésére évek óta nem volt lehetősége Iványiéknak) a többi „bejegyzett egyház” kétharmada sem felelne meg, de ez nem zavarta a jogszabály előkészítőit. Mintha nem lett volna elég a sorozatos alkotmánybírósági és strasbourgi bukta annak megértéséhez, hogy az állam nem válogathat önkényesen a különböző vallási közösségek elismerésében és támogatásában.

A dolog nem a pénzről szól – a kormány számára sem. A Testvérközösségnek pedig voltaképpen mindegy, hogy strasbourgi kártérítésként kapja-e meg az oktatási és szociális intézményei után járó normatívát vagy a magyar jogszabályok alapján. Inkább az van, hogy a Fidesz véletlenül sem akar olyan helyzetbe kerülni, amikor egy gerinces, a hatalommal szembeszálló közösség végül látványosan megtalálja az igazát. Mert ha ez egyszer bekövetkezik, attól kezdve annyi a félelemre építő kormányzásnak.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.