A szerk.

A félelem törvénye

A szerk.

Szokatlan dologgal szembesült a kormányzat a parlament decemberi, utolsó ülésén: nem ment át a kétharmados egyháztörvény immár sokadik módosítása. Egyetlen ellenzéki képviselő sem akadt, sem szocialista, sem jobbikos, aki a nevét adta volna a vallási közösségekkel szembeni kormányzati önkény fenntartásához.

Egy ideig pedig úgy látszott, hogy bejöhet az a kormányzati számítás, amely számos részletben akceptálta volna az Alkotmánybíróság és a nemzetközi emberi jogi fórumok sarkos kritikáit, ám megőrizte volna a jogfosztások lényegét. Voltak látszategyeztetések az ellenzéki frakciókkal, és a kormányzat sok mindenben visszalépett volna a jelenlegi, sokszorosan elbukott szabályozástól. Bár a törvényjavaslat feleslegesen túlbonyolított, hat különböző szintű vallási jogállást létrehozó rendszert vezetett volna be, pozitív változás volt, hogy az egyházkénti elismerés az Országgyűléstől a bíróság hatáskörébe ment volna át, és objektívabbá váltak volna a különböző kategóriákba sorolás feltételei is. A módosított szabályozással voltaképpen 95 százalékban együtt is lehetett volna élni, mivel a legtöbb feltétel nem volt túlzó: évi 400 szja-felajánlással már „nyilvántartott egyházzá” lehetett volna válni, ami a legtöbb hazai kisegyház számára megfelelő jogokat biztosított volna.

Mindezért cserébe a kormányzat valójában egyetlen dolgot kért: fogadja el az ellenzék, hogy az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség még véletlenül se lehessen teljes jogú egyház. A legmagasabb szintű, „bejegyzett egyházi” státusz eléréséhez szükséges feltételeket a Fidesz-kormány úgy határozta volna meg, hogy annak semmiképp ne feleljen meg a Testvérközösség. Igaz, hogy e szigorított feltételnek (évi 4000 szja-felajánló, miközben az 1 százalékok gyűjtésére évek óta nem volt lehetősége Iványiéknak) a többi „bejegyzett egyház” kétharmada sem felelne meg, de ez nem zavarta a jogszabály előkészítőit. Mintha nem lett volna elég a sorozatos alkotmánybírósági és strasbourgi bukta annak megértéséhez, hogy az állam nem válogathat önkényesen a különböző vallási közösségek elismerésében és támogatásában.

A dolog nem a pénzről szól – a kormány számára sem. A Testvérközösségnek pedig voltaképpen mindegy, hogy strasbourgi kártérítésként kapja-e meg az oktatási és szociális intézményei után járó normatívát vagy a magyar jogszabályok alapján. Inkább az van, hogy a Fidesz véletlenül sem akar olyan helyzetbe kerülni, amikor egy gerinces, a hatalommal szembeszálló közösség végül látványosan megtalálja az igazát. Mert ha ez egyszer bekövetkezik, attól kezdve annyi a félelemre építő kormányzásnak.

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.