A szerk.

A hatodik módosítás

A szerk.

A „sors furcsa tréfája”: a minap szinte egyszerre repült a parlamentből Novák Előd személye és dicstelen politikai pályafutásának valószínűleg egyetlen pozitív tartalmakat is hordozó cselekedete, az tudniillik, hogy az év elején egyszerűen fogta magát, s nyilvánosságra hozta a Fidesz hatodik alkotmánymódosításra vonatkozó tervezetét.

Mely tervezet abban a formájában – „jelentős terrorfenyegetettség vagy terrortámadás” esetén – mindenféle csodálatos dologra hatalmazta volna fel a kormányfőt a parlament vagy bárki istennyila megkérdezése nélkül. Lett is nagy zúgolódás a sajtóban, hogy ezt talán mégsem kéne. Még az is felmerült, hogy miért (csak) Novák hozta nyilvánosságra a javaslatot, hol volt például a komplett ellenzék?

Az utóbbi napok történései erre is magyarázatot adnak. Ha így nézzük, az ellenzék megakadályozta a csupán diktatúrákban használatos jogosítványokat tartalmazó alkotmánymódosítást, mivel annak csak egy valamelyest felpuhított változata ment át. És nem mellesleg vele párhuzamosan egy kormányjavaslat is a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (bizonyos TIBEK) felállításáról. Mindebből adódik egy másik olvasat is, miszerint: mégiscsak megcsinálták. Hiába mondta az ellenzék, hogy a terrorellenes küzdelemhez szükséges jogosítványok maradéktalanul benne vannak az alkotmányban, az alkotmányt mégis módosították, mindössze 13 ellenszavazattal. Sínre került a TIBEK-javaslat sorsa is, mindössze 6 ellenszavazattal.

Beszédes számok, arról beszélnek, hogy milyen érdekérvényesítő képessége van Magyarországon az ellenzéknek. Sikerült némi parlamenti kontrollt biztosítani „terrorvészhelyzet” esetében ahhoz, hogy a kormány(fő) törvényeket függesszen fel, eltérjen törvényi rendelkezésektől, s hozzon mindenféle neki tetsző vészintézkedéseket. Minderről lett ugyan valamiféle beszámolási kötelezettsége, de azt féknek vagy ellensúlynak nevezni finoman szólva is túlzás. S az eredeti tervhez képest kicsit csökkent – 15 napra – az az időszak, míg ebbéli jogosítványaival önhatalmúlag élhet a kormányfő (aztán ugyebár az Országgyűlésnek kell kihirdetnie a szóban forgó terrorvészhelyzetet).

S ha ehhez még hozzácsapjuk az eredeti TIBEK-elképzelések felpuhítását is, amit brutális leegyszerűsítéssel úgy írhatunk le, hogy Pintér Sándor csak Lázár János és Simicskó István segedelmével csinálhat azt, amit akar, nos, kialakul egy kép, hogy miféle kocsedó lesz itt, ha az illetékes elvtárs úgy gondolja, hogy eljött e terrorcsomag gyakorlati alkalmazásának ideje.

Mikor jön el? Ki lát bele Orbán Viktor fejébe? Ő maga sem nagyon. Egyelőre annyit tudunk, hogy Lázár János szerint mikor kellett volna e szuperhatalmat biztosító jogosítvánnyal élni.
A Keleti pályaudvarnál kialakult migránstábor  s az autópályán gyalogló menekültek okán, illetve a „röszkei konfliktus” megoldására. Ha ezek terrorvészhelyzetek voltak, már megszűntek annak lenni, a magyar állam kezelte őket az akkor rendelkezésére álló eszközökkel. Tehát a rendkívüli jogosítvány valami máshoz kell. Mihez? S főként ki mondja meg, hogy mihez? Ez az achillesi pontja ennek a terrorcsomagnak, és ez a legcsekélyebb mértékben változott csak: lehet, hogy kisebb, lehet, hogy csúnyább, mint amit szeretett volna, de Orbán Viktor megkapta az újabb fegyverét. Eddig a legveszedelmesebbet.

Figyelmébe ajánljuk

Dr. Archipelago

  • - turcsányi -

Az 1976-os svédországi választások kampányidőszakában Olof Palme miniszterelnök ismét 1973-as kihívójával, Thornbjörn Fälldinnel vitázott.

Magától nem jutott eszébe

A francia irodalom fenegyereke vagy punkja a regényeiben kritikusan és saját tapasztalatai alapján ábrá­zol­ja a társadalom peremére szorult emberek életét. Szegény és diszfunkcionális családban élt, de tizenévesen megszökött, hogy a groupie-k életét élje. Csoportos nemi erőszak áldozata lett, majd prostituáltnak állt és függőségekkel küzdött. 1994 óta az írásból él. Új regényének fő motívuma a #metoo.

Mint a talajvíz

Hetvenes évek vége, isten tudja, milyen fejtágító, polgazd, gazdaságföldrajz, valami. Az előadó föláll a katedrára, kezében krétával a táblához lép, és felrajzol egy csinos grafikont, két égnek meredő egyenessel: a vízszintes tengelyen az évszámok, a függőlegesen valami baromság, népboldogság, országsiker, világmegváltás, ilyesmi.

49 117

Itt valaki belülről bomlaszt. Vagy csak simán hülye. Bármelyik is, nem volt jó ötlet Orbán Viktor kampánycsapata részéről „exkluzív részletekkel” bemutatni, milyen hősies munkát végzett a kormány a koronavírus-járvány idején.

A vesztes győztes

Izrael a tűzszünettel súlyos árat fizet a túszok kiszabadításáért. De valójában az október 7-i katasztrófát előidéző vétkeiért büntetik: a gázai határ elhanyagolásáért, a figyelmeztető jelek semmibe vételéért, a hibás katonai döntésekért, a Hamász alulértékeléséért. A hübriszért.

Búcsú az egyezménytől

  • Jávor Benedek

Hivatalba lépését követő egyik első intézkedéseként Donald Trump valóra váltotta azt, amit sokan – támogatói és ellenfelei közül egyaránt – vártak tőle. Látványos gesztussal bejelentette az Egyesült Államok kilépését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó párizsi egyezményből.

A pokol kapui

Milyen kormányzati, helyhatósági és közigazgatási intézkedések segítették Magyarországon a zsidók elűzését és haláltáborokba küldését? Milyen volt az élet a gettókban? Az akkori békési megyeszékhely, Gyula mindennapjain keresztül idézzük föl a hétköznapok borzalmát.

Itt a szabály, hol a szabály

Bár Csák János tavaly júniusi lemondásával úgy tűnt, süllyesztőbe kerül a miniszter fő művének tartott kulturálistörvény-tervezet, utóda, Hankó Balázs felügyeletével a botrányos szöveg több eleme is átszivárgott egy salátatörvénybe rejtve. Mit mutat a kulturális szféra körüli újabb kormányzati barkácsolás?

Budapest bejelentkezett

Élve elővásárlási jogával, a főváros elhappolná az arab befektetők elől a rákosrendezői fejlesztési területet, a kormány pedig próbálja leszerelni Karácsonyékat. A helyzet jogilag is igen zavaros.

Nincs az a pénz

Első pillantásra drasztikus az ösztöndíjas férőhelyek számának csökkenése, a minisztérium viszont felsőoktatási „hozzáférési fordulatról” beszél. Ám alaposabb vizsgálat után sem lehetünk nyugodtak, miután a diplomások arányát tekintve csaknem sereghajtók vagyunk az unióban.