A szerk.

A kakukktojás bőréért

  • A szerk.
  • 2019.12.14 12:11

A szerk.

Emlékbélyeg kibocsátásán töri magát a Magyar Posta és a „30 éve szabadon” Emlékbizottság nevű Fidesz-szakcsoport (Schmidt Mária és tsai).

Hihetnénk, a próbálkozás – mely a legszervesebben illik az orbánista körök fékevesztett történelemhamisítói igyekezetébe – botrányos részén már túl is vagyunk, ismerjük az emlékbélyegre felrakni tervezettek névsorát: Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Karátson Gábor, Krassó György, Rajk László, Sütő András és Solt Ottilia.

S ami még ennél bicskanyitogatóbb, ismerjük az erről döntők névsorát is. A történelmi hitelesség kedvéért őket is felsoroljuk: Kövér László, Gulyás Gergely, Lezsák Sándor, Szijjártó Péter, Balog Zoltán, Rogán Antal, Boross Péter, Papp Dániel, Szakály Sándor, Németh Zsolt, Orbán Balázs, Fekete Péter, Vashegyi György, M. Kiss Sándor, Karas Monika, Kónya Imre és Varga Benedek. A történelmi hitelesség kedvén túl azért még Papp Dániel vagy épp Rogán Antal közismert cselekedeteinek, Kövér László közismert mondatainak kedvéért is, illetve igazolandó a szándék mélységesen romlott voltát.

Tudunk a tiltakozásokról is. Rajk Judit, Rajk László özvegye többek közt e szavakkal kérte ki a férje emlékét érő inzultust: „Schmidt Mária egy államilag finanszírozott rendezvénysorozat kormánybiztosaként ismét azt teszi, amit Orbán Viktor 30 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án. Halottakat használ ízléstelen, számító módon, a saját céljaira, átgázolva rajtuk, elveiken és a magyar történelmen.” Hegedűs Judit, Solt Ottilia lánya azt is megemlíti tiltakozó memorandumában, az édesanyja emlékét őrző Solt Ottilia-díjat éppen az Orbán-kormány szüntette meg – indoklás nélkül.

S hallottuk már a tiltakozásokra érkező – némileg indignált, vajon miért? – választ is Schmidt Máriától: ha nem, hát nem, sajnálom. Fontos, hogy megint szó szerint idézzünk: „Sajnálom, hogy Rajk Judit és Hegedűs Judit néhai hozzátartozóik emlékét feláldozzák egy aktuálpolitikai akcióban. Úgy vélem, ez nem méltó a rendszerváltoztatás emlékéhez” – így Dózsa László futtatója, s Orbán Viktor egyszemélyes rendszerváltói legendájának főgondnoka.

Sértődöttség ide, cvíder hangütés oda, a tiltakozás elérte a célját, Rajk László és Solt Ottilia emlékképe ezúttal nem szolgál a kurzus történelemhamisító igyekezetének eszközéül – szép is lett volna, ha Rajk és Solt Schmidt Mária, Rogán Antal vagy pont Papp Dániel pecsétjével kerül rá a magyar történelmi emlékezet akárcsak bélyegnyi szegletére, úgy, mint Orbán Viktor rendszerváltó csapatainak sokadik alabárdosai.

De ki az, aki meg tudja mondani, hogy Csengey Dénes például mit szólna e kétes tisztességhez? A nyilván jobb sorsra érdemes író rendszerváltói munkásságából mára csak a televízió épülete előtt elmondott beszéde, illetve egy jellegzetes mondata maradt meg: „Európába, de mindahányan!” Mondd meg hát, te emlékbélyeg, Európába tartunk ma? S pláne, mindahányan? Na, ugye.

Ha itt nem is kutatjuk, hogy mit szólna Csengey, azt tudjuk pontosan, hogy mit szólna Krassó György, aki – eszerint családi tiltakozás híján – egyedül marad a fideszes kamumitológia hősei közt kakukktojásnak. Körülbelül azt, hogy „na, elmentek ti a jó büdös francba”. Krassó György, ha élne, minimum 2010 tavasza óta egyfolytában a Parlament előtt sátorozna, s az Orbán-éra összes lopását, hazugságát, csalását egyesével lobbantaná a tettesek szemére. Krassó György ugyanis a lelke legmélyéig tisztességes magyar demokrata, szemben azokkal, akik most az arcára stempliznek éppen. Akinek valaha is volt módja a politikai kiállását, cselekedeteit ismerhetni, most mind joggal mondhatja: el az enyves, mocskos kezekkel az emlékétől!

 

Neked ajánljuk