A szerk.

A magyar igazság

A szerk.

Ez lesz a sírjukra írva. Mindnek. „Reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásával a kormány nem foglalkozik.”

Ez kerül be róluk a történelemkönyvekbe.

Mindről. Az összes Orbán-kormány összes tagjáról, minimum a helyettes államtitkárig, az udvari bolondig, a harmadik alabárdosig bezárólag: „Reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásával a kormány nem foglalkozik.”

Hisz’ valójában ők is azt akarják, hogy ez szerepeljen, lám Orbán Viktor személyes papagája is ezt hajtogatja már vagy tíz éve. Most történetesen a csordából éppen elbitangoló jószág megalázására használták fel, pontosabban használta fel a pillanatnyilag sajnálatosan néma miniszterelnök személyes használatára rendelt szócső. De a magyarországi független sajtó szorgos munkával kiderítette, hogy e mocskos szöveg szerzője nem is a személyes szócső, hanem a kormányzati főszócső, tudniillik Rogán Antal. Minden magyar nyilvánosság ura. Havasi Bertalan csak időnként ismételgeti, hogy ha olyanról kérdezik – hivatalából adódóan ugyebár sosem őt, hanem a miniszterelnököt –, akinek éppen nem tetszik a pofája. De rajta kívül hallottuk már mástól is ugyanezt a gonosz, megsemmisítőnek szánt lózungot, ugyancsak miniszteriális szintről odavetve – ez tehát egy panel. Egy panel, amelyet a legyártása után bevizsgáltak, és alkalmasnak találnak. Kipróbálták, és alkalmasnak találták. Használatba vették, és alkalmasnak találták. S a használatban afféle ars poeticává vált.

„Reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásával a kormány nem foglalkozik.”

Magyarországon mindnyájunk szerencsétlenségére olyan helyzetben vagyunk, van mindenki, hogy senkinek nem szorul külön magyarázatra, megfejtésre az a kifejezés, hogy „reménytelen helyzetben lévő ember”. A „kétségbeesett próbálkozás” formula értelmezéséhez sem kell Google-fordító. Az elmúlt tizennégy esztendőben sokan jó okkal láthatták már reménytelennek a helyzetüket, nemcsak egyének, hanem egész társadalmi csoportok, akiket levegőnek néztek, megaláztak, kisemmiztek, ellenségként bélyegeztek meg. Mindehhez még az sem kellett feltétlenül, hogy az elsötétített miniszterelnöki kisbusz lehajtható pótüléséről eléjük ugorjon egy pimasz ficsúr, s foghegyről odaköpje nekik a betanult mondatot. Ott van ez ugyanis nemcsak a talpra álltan harsogott éljenekben, hurrákban, énekekben, ott van ez mindenben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.