A szerk.

A magyar kultúra legfőbb őre

A szerk.

Mi az, hogy nem jó a rák ellen? Már hogyne lenne jó! Látja, ez a baj magukkal, újságírókkal, hogy nem mondanak igazat, amikor kérdeznek, akkor sem. Az egész liberális sajtó csak azt lesi, hogy hol akaszthat be.

De a rák, államtitkár úr…

Mit jön mindig ezzel a rákkal? Nagyon is jó a rák ellen! Jön a rák, érti? Eddig világos, nem? Mit jön, egyenesen oson! A rák. Oroszkodik befelé, maga meg meghúzódik az ajtó mögött, s amikor belépne a rák, jól fejbe somja vele. Hogyhogy mivel, a barackmaggal! Oszt’ már annyi is a ráknak, ha túl is élte, menekül hanyatt-homlok.

Milyen rák, milyen rák? Magyar rák. De jó a fagyasztott garnélarák ellen is, zsebrák ellen fejlesztettük ki a munkatársaimmal, azért is kerül ezerbe. Vettünk egy tarisznya rákot, és fejbe vertük mindet a barackmaggal. A feleségem is. Úgy mondtuk, viccesen, hogy adunk egy barackot neki.

Igen, áfa nélkül ezer, vagy nem tudom én ezeket. Lehet, hogy fönn van a honlapon, akkor sem tudom, honnan tudnám, hagyja már végigmondani, a feleségemnél tartottam, szóval a feleségem idén olyan barackot fejlesztett ki, aminek sajnos nincsen magja, így ez a ráktéma csak a sajtó kitalációja. Inkább arról írnának, hogy miért nem jó az EU-nak a mag nélküli sárgabarack. Megmondom én, pedig nem kérdezi, azért, mert az EU szabályozni akar mindent, le van fektetve a barackmag mérete is, nahát, azzal verjen valaki agyon egy rákot, ha tud! De most már mennem kell, remélem, mindenre válaszoltam, viszlát. (Futva el. Függöny.)

Hétfőn az RTL Klub – a HVG hetilap múlt héten publikált információira hivatkozva – megszólította L. Simon László miniszterelnökségi államtitkárt, a magyar kultúra pillanatnyilag legfőbb állami letéteményesét, hogy megkérdezze, hogy is van már ez a rákdolog, amit nevezett államférfi borászatának honlapján lehetett olvasni egy darabig. Hogy tudniillik a híres L. Simon-féle barackmag hatásos étrend-kiegészítő a rák ellen.

A megszólított, mint ezt tudja már mindenki, először menekülőre fogta, eblábolt volna világtalan világig, de a riportert mégsem tudta lerázni, így kényszeredetten kötélnek állt, s elmondta a következőket.

Nem tud semmit, nem is az övé a cég, hanem a feleségéé, a feleségéé, de a magozógép, amit ők (a cég, amiről L. Simon semmit sem tud, s nem is az övé, hanem a feleségéé, a feleségéé) fejlesztettek ki, nos, az sajnos elromlott, így fuccsba ment a magforgalmazás, nincs tehát miről beszélni, jónapot.

Hogy az egész szöveg mennyire idézi Karinthy Frigyes Magyarázom a bizonyítványom című, jövőbelátó tanulmányát (az apukának ne tessék bemenni az iskolába, mert a kaput elvitték), azt most annál is inkább hagyjuk, mert az RTL Klub rögtön bemutatta, hogy a nevezett borászat 57,7 százalékban jelenleg is L. Simon tulajdonában áll, s ha felütjük a honlapjukat, az első, ami a szemünkbe ötlik, egy ordas helyesírási hiba, a második meg L. Simon nemes arcéle egy előnyösnek szánt portrén. A harmadik meg egy kattintás után a ­maestro tárgyba vágó verse Blaskó Péter mélyen átélt tolmácsolásában, melyből megtudjuk, miért kell vasárnap megkóstolni a földet, de ez most szinte mellékszál. Azért kell, mert a zárva tartás miatt mást megkóstolni nyilván nem nagyon lehet, gondolnánk. De nem azért kell, hanem azért, mert hideg van és ilyenkor a költő nem segít – hagyjuk is, hisz immár mi is tudjuk, hogy kell ezt csinálni. A kultúrát. Az államvezetést. A rák orvoslását. Az életet.

Nos, ha baj van, először iszkolni kell, menekülni, aztán, ha beszorultunk a sarokba, akkor hazudni, hazudni élből, mielőtt még akár a kérdést is hallanánk, kamuzni (vö.: a barackmag gyógyít), rákenni valakire az egészet, ha Gyurcsányra nem lehet, akkor az asszonyra, első végtére is a család. Rákenni mindent az asszonyra, a munkatársakra, hogy én megússzam legalább ezt a szituációt, hisz a politika a pillanat uralásának a művészete, ahogy a várunk esze is oly szépen megfogalmazta (tényleg, mintha én írtam volna). Uralni a pillanatot: hazudok neki, beéri vele, aztán eltakarodik, holnap már úgysem törődik vele, nem is emlékszik rá senki. Pihenj, folytasd tovább!

L. Simon László összes rondasága az Orbán-világ hű tükre. S mennyi ilyen csávó van alatta! Mind ilyen.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.