A szerk.

Hétfőn megkezdtük V. Nemzeti Tanévünket. A fülkeforradalmi időszámításunk szerinti eseményt Balog Zoltán, az oktatásért is felelős miniszter celebrálta a tizenegyedik kerületi Ádám Jenő Általános Iskolában, ahol évnyitó beszédet mondott.

A maláj repülőgép lelövése után mindenki elszántnak mutatkozott, értjük ez alatt az ­uniós tagországokat, kivéve, hogy valójában senki nem volt elszánt, hogy miért, arról is sokat írtunk, ki pénzért, ki piacért, ki kényelemből nem volt az.

Falus Ferenc visszalép Bokros Lajos javára. Múlt heti szerkesztőségi cikkünkben éppen ezt javasoltuk, és azt is leírtuk, mit nyerhet és mit veszíthet ezzel a lépéssel az ellenzék.

Oh, ez egyhetes történet már, kit érdekel, túl vagyunk rajta, nem haltunk bele. Különben is, valami kiskereszt, a legkisebb, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat, nemcsak augusztus huszadikán, de minden állami és nemzeti ünnepen húszasával-harmincasával hajigálják a csókosok után, tán még apanázs sem jár vele.

Hétfőn tartotta meg Orbán Viktor a külföldre akkreditált magyar nagyköveteknek a szokásos éves miniszterelnöki eligazítást. Orbán a hagymázasra sikeredett tusnádfürdői fölszólamlásához képest – amelyben ideológiai tanácsadója, Tellér Gyula zavaros tantételeit adta elő a liberális demokrácia meghaladásáról – kifejezetten összeszedett beszéddel rukkolt elő.

Lakótelepi másfél szobás lakás, nagyszoba. Négyen-öten ülnek körbe, a sejt. Teli hamutartók, félig összegyűrt, üres sörösdobozok között, vastag pulóverben, csukott ablak mellett, a füstöt vágni lehet, orrtőnél gyöngyözik az izzadság. Az ajtó mögött, a félszobában a süket nagymama óbégat, hogy a rohadt kommunisták erre meg arra, aztán lever valamit, hangos csörömpölés, s már az isten erre meg arra jön.

Vajon hogyan állhat a Simicska-fronton a küzdelem? Az utolsó hírünk a múlt hétről az, hogy a hirdetési piac gondosan belajosozott részét mégiscsak kilajosozzák – aztán vagy így lesz, vagy nem lesz így, csak a jóisten a megmondhatója.

A tegnapi meccsen az MTI lekapta az újra nyilvánosság elé lépő Orbán Győzőt. 13 éves jegyzetünket ajánljuk ennek apropóján, melyet így zártunk: „Hogy a Fejér megyei üzleti banditizmus hogyan válhatott kormányzati kérdéssé, ne tőlünk kérdezzék. Mi sem értjük, hogyan süllyedhettünk idáig.”

Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából kérdezte meg a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsora.

Ha igaz, amiről kedd délután még nem tudjuk, hogy biztosan igaz-e, hogy tudniillik a három ellenzéki párt átfogó megállapodást kötött a koordinált indulásról a budapesti önkormányzati választáson, és hogy Falus Ferenc volt kórházigazgató és tiszti főorvos személyében megtalálták Tarlós István kihívóját, akkor is csak azt mondhatjuk el, hogy a nem elbaszás minimális kritériumának sikerült – nagyjából az utolsó pillanatban – megfelelniük.

Ma rendezték meg a Millenáris Parkban a közmédia napját, az MTVA nagyszabású önfényezését és népünnepélyét. A közmédia napja alkalmából mi nem sört, virslit, hanem egy nemrégiben megjelent, szomorú szerkesztőségi cikkünket ajánljuk.

Tegnap este Kertész Imre Friderikusz Sándor vendége volt, a beszélgetés elsősorban arról zajlott, hogy miért vette át az író Orbánék díját. Noha Kertész korábban "a konszenzus megteremtésének a vágyáról és elodázhatatlan szükségességéről" beszélt, tegnap viszont már azt nyilatkozta, hogy "amit kínálnak, azt el kell fogadni", a mi véleményünk nem változott a díjával kapcsolatban.

Kik kérték fel főpolgármester-jelöltnek? - kérdi a Népszabadság Magyar György "sztárügyvédet", kampányát folytató reménybeli főpolgármester-jelöltet. Erre azt mondja az ürge, hogy "nem szeretném nevesíteni őket. Nem azért, mert szégyellném őket, hanem mert olyan sokan vannak - és napról napra nő a számuk -, hogy senkit nem szeretnék kihagyni a sorból. Hadd fogalmazzak úgy, hogy civil szervezetek, lokálpatrióták a kutyásoktól a kerékpárosokig és környezetvédők, akik szeretik Budapestet."

A kérdésünk az volna: a múlt hétvégi tusnádfürdői prédikáció érdemi tartalmán ki csodálkozik? Hozza ki az ellenőrzőjét! Hogy Orbán Pipi nemhogy lebontja az ún. "liberális demokráciát", de - mint azt most ő maga volt szíves közölni - más emberek jogait bármikor szemétre hányható kacatnak tartja, legyenek azok az illető megszületése tényétől, emberi lényegétől fogva elidegeníthetetlen tulajdonai, vagy valamely vele kötött szerződésben garantáltak...?