Bajorország – Ma van a közmédia napja

A szerk.

Ma rendezték meg a Millenáris Parkban a közmédia napját, az MTVA nagyszabású önfényezését és népünnepélyét. A közmédia napja alkalmából mi nem sört, virslit, hanem egy nemrégiben megjelent, szomorú szerkesztőségi cikkünket ajánljuk.

Bajor Imre művészete, produkciói viszonylag ritkán, jobbára soha sem is érintkeztek a Magyar Narancs kultúrára szánt felületeivel. E tény nem változott szemernyit a művész ijesztően korai halálával sem.

Ugyanakkor az újság viszonya Bajor Imre teljesítményéhez aligha releváns abban a tekintetben, melyből egy halálát követő, személyéhez fűződő epizódot szemlélni s tárgyalni vagyunk itt kénytelenek. Látszólag kicsiny dologról van pedig szó: már rég naponta megyünk el szó nélkül az ilyenek mellett. S így tolódnak egyre kijjebb és kijjebb a határok, így lesz mára természetes a tegnap még elképzelhetetlen, a tegnap még felháborító.

false

 

Fotó: MTI

Tényleg nem nagy ügy, a köztelevízió nem adott hírt egy népszerű magyar művész haláláról, s amikor ennek az okát firtatták, hazudott valamit, látványosan nem ügyelve arra, hogy hazugsága legalább hihetőnek hangozzék. Megvan annak a Galambos nevű MTVA-vezetőnek az arckifejezése, akit a hvg.hu riportere próbált rábírni arra, hogy mondjon valamit e gyalázatról? Az ijedt pökhendiség sugárzott róla. Ijedt volt, mert minden hazugságnak igenis van súlya, s pökhendi volt, mert biztosan tudta, hogy a közeljövőben külső instancia ezt ugyan számon nem kéri rajta. Hisz’ ő csak tette a dolgát, ők csak tették a dolgukat.

Lehet persze azt mondani, hogy a köztévénél mindig is túlnyaltak, kiretusáltak embere­ket, kilométerekre az eseménytől tették le a kamerájukat, meg azt is, hogy ugyan már, senki nem nézi azt a szart. De a finnyáskodás nem segít, hiszen ma Magyarországon a köztelevízió az adófizetők pénzéből képviseli az adófizetők államát, s közvetíti az állam vezetői által hazánknak diktált, javallott létformát: a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. A Magyar Televízió minden gesztusa a Nemzeti Együttműködés Rendszerének gesztusa, vagy e képzetnek igyekszik megfelelni.

Ilyenformán Bajor Imre halálhírének kezelésével a Nemzeti Összefogás Rendszere azt üzeni mindenkinek: ha nem ott állsz, ahol kell, s nem úgy beszélsz, ahogy kell, nem számítasz, nem veszünk emberszámba, ha jó kedvünk van, legfeljebb megtűrünk. Bajor Imre az RTL Klubnál dolgozott, s egyebek mellett egy ellenzékinek minősíthető műsorban is fellépett, a Heti Hetesben. A mondott műsor az RTL egyik mellékcsatornáján megy, s csak a lehetőségeihez képest magas a nézettsége. Bajor ettől még népszerű művész volt, aki ráadásul a mondott köztévénél kezdte a pályáját, utóbb pedig a legnagyobb olvasottságú lapok számoltak be napi rendszerességgel fájdalmasan hosszú agóniájáról – semmi egyébért, mint azért, mert biztosra vették, olvasóikat érdekli, izgalomban tartja a művész sorsa. Miként a köztévé nézői is így lehettek ezzel. Ám mindettől még nem váltak Bajor kormányt bíráló élcei hatékonyabbakká, veszélyesebb fegyverré, mint bármely vasárnap esti szó, ami egy mellékes tévécsatornából jön. De a Nemzeti Együttműködés Rendszerében a kis felségsértés is felségsértés.

Bajor Imre emléke nem kiált hangosan az igazságtételért. De Bajor Imre méltósága tökéletesen megegyezik mindegyikünk méltóságával. S ez az, ami nem számít ennek a rendszernek. S ezért kell szólnunk Bajor Imre emlékéért. Ezért kell megtennünk azt, amit – bosszúból – nem tett meg az, akinek elemi kötelessége lett volna.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.