A szerk.

A várható szankciók és a pragmatika

A szerk.

Van két találós kérdésünk. Az első: ki tudja, hogy mit főzött a hétvégén Németh Szilárd honvédelmi államtitkár Kötcsén? Mindenki tudja, pincepörköltöt. Bébi könnyű kérdés volt, minden évben azt főz, biztos nem tud mást – a választ is jobbára emlékezetből vágtuk rá.

De ki tudja, hogy miről volt szó a Fidesz egyik legfontosabbnak hírelt évi összetartásán, urambocsá’ miről beszélt maga Orbán Viktor? Hisz a kitartó legendák szerint a fővezető itt mondja meg a fideszeseknek (mely kifejezés alatt rég nem ért senki párttagokat, inkább csak alacsonyabb sarzsijú üzletfeleket), hogy mi lesz a pálya az elkövetkező időszakban. Az idén erről vajmi keveset tudhatni, s aligha azért, mert oly nagy titkokat bízott volna a megjelentekre (Philiptől Ókovács Szilveszteren át Deutsch Tamásig). Sokkal inkább azért, mert nem mondott semmi belengetésre érdemeset: azzal pedig, hogy három napra rá nagy valószínűséggel felmossa velünk a padlót az EU, és kisvártatva kipenderítenek minket az Európai Néppártból, mert lopunk, csalunk, hazudunk, mégsem lehet házalni – lehet, maga Orbán is csak szőrmentén hozakodott vele elő.

Alkalmasint a várható elszámoltatás miatt érzett jogos pánik lengte át az adekvát pörköltszag mellett a piknik délutánját. Minek köszönhetően a sajtó egyik fele – amint az szokása – semmi okosságot nem tudott kicsikarni magából, még egy-két ócska fenyegetőzésre sem tellett, pedig az is szokása. A másik fele meg a pikniken teljes pompájában megjelenő Orbán Ráhel felszereltségén köszörülte a nyelvét, kétségkívül jó okkal: cipellő 227 ezer, táska 1,2 millió, a ruha árát már elfelejtettük, óra 12 millió, BMW 35, egyezzünk ki ötvenben. Nincs ezzel semmi baj, hiszen ha a saját lábán is van még egy 12 millás óra, attól sem változik semmi. Minden, de minden ugyanúgy marad, mint volt – e mondat összes lehetséges értelmében.

De nem is az ám Kötcse nagy kérdése, hogy miben ment oda Magyarország vezetőjének leánya, hanem az, hogy minek?

Válaszok adódnak számosak: azt már most vessük el, hogy a pelenkagate utáni rehabilitációról lenne szó. Orbán Viktor ugyanis szereti magával vinni jelenéseire valamelyik gyerekét, az atyai szív már csak ilyen. Erdoğan beiktatása afféle kanmuri volt, szégyenszemre nem vihette magával leányát, oda stílusosan a Jézus szolgálatába szegődött fiával ment. De ha felidézzük Rogán Antal tavalyi nagy menekülését kedves felesége elől, már nyilvánvaló, hogy a magyar nőknek igenis van mit keresniük Kötcsén (Cecíliának ugye Tónit), a kormányfő amúgy is átfogó megállapodásra készül velük (ti. a magyar nőkkel). Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a Svájcban iskolázott Orbán Ráhel a Fidesz (lásd mint fent: a fideszesek) szellemi holdudvarának aktív tagja, a turisztikai ügyek első számú szakértője, nem is csupán a horvátországi relációt tekintve. Csak sajnos turisztikai kérdésekről viszonylag kevés szó eshetett Kötcsén, már ha a pincepörköltöt nem számítjuk, mely nagy valószínűséggel prémiumkategóriás hungarikum.

De akkor miért, miért? – kérdezzük izgatottan. Talán azért, mert mégis igazak a legendák, melyek arról regélnek, hogy Orbán Viktor itt köti a fideszesek (mint fent) orrára, hogy mit szán Magyarország sorsául az elkövetkező időszakban. Tényleg csak a szankciók jönnek, vagy egy kis pragmatika is? „Masszív alkotmányozás lesz hamarosan.” Az elmúlt nyolc évben az volt az egyik legsűrűbben ismételgetett mondat Orbánékkal kapcsolatban, hogy áh, azt még ők sem merik meglépni, s mindig meglépték. Ha ilyesmi volt a díszruhás kötcsei vizit célja, Orbán legalább olyan rosszul választott időpontot a nagy alkalomhoz, mint a fővendég fellépő ruhát hozzá. Ezért immáron csak azon aggódhatunk, ki lehet ősz fejével Strasbourgban e nehéz percekben?

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.