A szerk.

Ahol az észt osztják

A szerk.

"Képzeljük el, milyen elképesztő elemi információbegyűjtő tevékenységre lesz szükség az államosításhoz és a centralizációhoz...

Az állam például jelenleg nem rendelkezik semmiféle nyilvántartással arról a hatalmas ingatlan és eszköz vagyonról, amit az államosítás során lenyúl az önkormányzatoktól. Én azt sem tudom elképzelni, hogy az államtitkárságon bárki is felfogná az ezzel a magyar oktatás történetében példátlan átalakítással generált irányítási és szervezési munka méreteit és munkaidőigényét. A kockázatok: időben ki nem fizetett fizetések, jóváhagyott költségvetési keretek miatt kényszerűen elbocsátott pedagógusok és más iskolai alkalmazottak, az alábecsült költségek miatt kifizetetlen közüzemi számlák, jóváhagyott program hiányában és időben ki nem adott adminisztratív engedélyek miatt bezárt intézmények..." - ezeket a mondatokat Radó Péter oktatási szakértő írta le tavaly, napokkal a köznevelési törvény elfogadása előtt.

Október végén a kormány benyújtott az Országgyűlésnek egy törvénytervezetet, amely az iskolák államosításának részletszabályait tárgyalja. Előterjesztője Balog Zoltán, aki Hoffmann Rózsával közösen hagyta jóvá azt a hvg.hu-nál is felbukkanó dokumentumot, amely részletesen beszámol arról, hogy miért lehetetlen mindezt jövő január elsejéig kivitelezni. Az anyag érvei és következtetései megdöbbentően hasonlítanak Radó majd' egyéves gondolatmenetére. A több ezer iskola állami fenntartásához szükséges jogi és adminisztratív feladatokra (leltározás, alapító okiratok átírása stb.) sem a személyi, sem a szervezeti kapacitás nem áll rendelkezésre, és idő sincs rá, hiszen pár hét múlva működésbe kéne lépnie az új rendszernek. Természetesen pénz sincs, a települési önkormányzatok által eddig fizetett kiegészítő normatívák összegénél százmilliárdokkal kevesebb áll pillanatnyilag a központ rendelkezésére, s ez elkerülhetetlenné teszi az intézménybezárásokat és az elbocsátásokat (amit legfeljebb az alapítványi iskolák teljes kivéreztetésével lehetne ideig-óráig elkerülni - sokak szerint ez is reális veszély).

Ehhez képest semmiségnek hat az a szintén régen ismert tény, hogy az egésznek nincs is értelme. Az államosítás hivatalos indoka ugyanis az volt, hogy a központi finanszírozás kiegyenlíti az egyes települések és régiók anyagi lehetőségei közti különbségeket, vagyis az esélyegyenlőséget segíti elő. Azóta számtalanszor elmondta számos szakember, hogy ezt a hipotézist semmi nem támasztja alá, bőven elég lenne, ha az állam kompenzálni próbálná a rosszabb helyzetben lévő önkormányzatok hátrányait, és ha ezernyi másik, pont az esélyegyenlőség ellen ható paragrafust kiszedtek volna a jogszabályból.

A történet egészében immár sokadszor mutatkozik meg, hogy az oktatásügy a NER működésének állatorvosi lova. Hoznak egy felesleges és káros döntést, amely irgalmatlan méretű átalakításokat von maga után, amelyeket viszont már képtelenek levezényelni - így végül nem marad más, csak a totális káosz, amit viszont mindenki előre látott rajtuk kívül. Az ellenérvekkel szemben rendre az a kiérlelt megfontolás áll, hogy viszont Orbán Viktor így akarja és nem másképp. Amikor az RTL Klub szembesítette saját véleményével, Hoffmann Rózsa most azt találta mondani, hogy "a hvg.hu olyan háttérszámításokra hivatkozik, amelyek tényleg vannak, voltak, de a kormány beterjesztette a javaslatot az Országgyűlésnek, ez viszont azt bizonyítja, hogy látja a lehetőségét annak, hogy a fedezete mindennek meglesz".

Jól értjük? Saját számításaink szerint ugyan nincsenek meg az anyagi, személyi és tárgyi feltételek, ám Orbán Viktor úgy döntött, hogy de, megvannak. Ebben a mondatban minden benne van, amit Hoffmann Rózsa saját személyéről, saját államtitkárságáról és minisztériumáról, a kormányzás mikéntjéről és felelősségéről gondol. Ezek az emberek ezerszer bizonyították, hogy számukra ezen túli elgondolások nem léteznek, hogy lehetetlen és felesleges beszélni hozzájuk. Sokáig már nem is kell.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.