A szerk.

Az alvilág álvilága

A szerk.

Orbán Viktor az elmúlt napokat Kirgizisztánban töltötte, ahol is megtekintette a Nomád Világjátékok ünnepélyes megnyitóját (így a nomádnak beöltözött magyar küldöttség bevonulását is, később ő maga is beállt közéjük), és remélhetőleg jól szórakozott a férfipróbáló sporteseményeken (lovaglás, íjászat, levágott kecskefejjel focizás lóhátról).

Orbán Viktor ezek után részt vett a türk nyelvű népek együttműködési tanácsában a tagországok állam- és kormányfőinek találkozóján is. A szívélyes légkörű baráti tanácskozáson részt vett Erdoğan török elnök, valamint a sztánok államfői, az üzbég Mirzijojev, a kazah Nazarbajev, a kirgiz Zseenbekov és Orbán nagy cimborája, az azeri Ilham Alijev. Mindegyikük kipróbált diktátor, és vagy ők, vagy közvetlen hivatali elődeik (mint az üzbég Karimov, akinek a halála után különösebb zökkenők nélkül vette át a hatalmat Mirzijojev) a szovjet idők zavaros félmúltjával a hátuk mögött váltak nemzetük vezetőjévé. Alijevről emlékezzünk meg külön is: ő az, aki leboltolta Orbánnal Ramil Safarov, a baltás gyilkos 2012-es kiadatását, és szabadon bocsátását. Safarov egy NATO-program keretében tartózkodott Budapesten, ahol baltával lemészárolta alvó örmény katonatársát (a maga részéről így járulva hozzá az azeri–örmény konfliktus mielőbbi rendezéséhez), amiért a magyar igazságszolgáltatás példásan (és jogszerűen) megbüntette. Sokáig úgy tűnt, Alijev simán átverte a magyarokat (semmiféle nagy üzlet nem köttetett Azerbajdzsánnal a kiadatásért cserébe). Csakhogy az évek során lassan kiderült: Safarovról a döntést egy személyben – a komplett külügy, így Martonyi János miniszter megkerülésével – Orbán Viktor hozta meg, és közvetlenül a kiadatás után egy magyarországi bankszámlán landolt hétmillió dollár, ami aztán fel is szívódott onnan (az MKB-ból egyéb­iránt, amely azóta már Mészáros Lőrinc „közelébe” került). Ez a sok egybeesés a véletlen műve volt, nyilván, de azóta se bírjuk kiverni a fejükből, hogy Magyarország becsületét igen olcsón adták el.

A hétfői össztürk tanácskozáson fölszólalt Orbán Viktor is, és a Nyugat hanyatlásáról, valamint a Kelet (beleértve természetesen a sztánokat) fölemelkedéséről szóló hadova mellett ezt mondta: „Mi Magyarországon élünk, magyarok vagyunk, magyarul beszélünk, ez egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban.” A legmagasabb helyről tudhattuk meg azt is, hogy a magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, és a hun-türk eredet talaján állnak.

Ahelyett, hogy ide citálnánk a történettudomány, a nyelvészet vonatkozó, és máig érvényes eredményeit (megtette ezt nemrég az Akadémia), inkább két már elhunyt kiváló történész kifakadását bányásszuk elő a közelmúltból. Engel Pál (1938–2001) és Kosáry Domokos (1913–2007) világlátásukban, vállalt értékrendjükben klasszikusan konzervatív polgárok voltak, és éppen ezért a jelenkori magyar politikai jobboldalon tenyésző morális és mentális romlottságot mélységes undorral és megvetéssel szemlélték. Azt a jelenséget például, amelyet hétfőn immár a nemzet első szája legitimált, más-más időpontban jellemezték, véleményük mégis tökéletesen egybecsengett: ahol a magyar nyelv finnugor eredetét elkezdik kétségbe vonni, ott a tudomány véget ér, és ami ezen túl van, az a szellemi és politikai alvilág. A valóság, a tények negligálása, az öncsaló, önigazoló álomvilágba menekülés, a ráció kiiktatása, a múlt – és éppen ezért: a jelen, a jövő – elárulása és feladása. Engel Pál nem sokkal a halála előtt egy keserű írásában megjegyezte: elgondolkodtató, hogy ő és a hozzá hasonló polgárok politikailag egyre inkább azon az oldalon találják magukat, amelyet az „igaz” jobboldalon „liberálbolseviknak” szokás nevezni – miközben mind a baloldaltól, mind a liberálisoktól egy világ választja el őket. Egy világ – de nem szakadék, mint a politikai és szellemi alvilágtól. A politikai alvilág mentalitása ugyanis a csőcselék mentalitása. „Talán segít a dolgok megértésében egy fontos tétel, amely ötven év alatt feledésbe merült: az, hogy a csőcselék nem társadalmi, hanem erkölcsi kategória. Nem társadalmi réteget jelöl, hanem emberek – helyesebben: emberi lények – meghatározott csoportját, amelyben minden társadalmi osztály mindig képviselve volt, van és lesz” – tette hozzá.

Logikus hát, hogy előbb-utóbb össze kellett érnie a hun–türk–magyar kontinuitás vállalásának és a legsötétebb diktatúrákkal seftelő NER-elitnek. Annak a társadalmi csoportnak, amely céljai eléréséhez, ha kell, a focihuligánok bevetésétől, a nyílt fenyegetéstől, különböző szakmák tagjainak listázásától, az alapvető emberi jogok korlátozásától, a társadalom és a gazdasági élet írott és íratlan normái­nak nyílt áthágásától sem riad vissza. „Mi vagy ők” – harsogta a Fidesz már a 90-es évek közepétől, mindenkitől egyértelmű állásfoglalást követelve, mondván, hogy „vagy velünk, vagy ellenünk”. Nos, igazuk lett: mi vagy ők. Mi, a másik ember méltóságát és a közös éle­tünket szabályozó törvényeket tiszteletben tartó bal- és jobboldaliak, centristák, liberálisok, konzervatívok. És ők: a NER. A politikai és szellemi alvilág.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

Szarvashiba

Négy fogorvosi rendelő kialakítására írt ki pályázatot Szarvas önkormányzata 300 millió forint értékben. Az öt jelentkezőből kettőnél meghökkentő azonosságokat észleltek a bírálók. És egyeztek a lakcímek is.