A szerk.

Az ár

A szerk.

A magyar kormány a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításáról szóló szerződés után most újabb nagyszabású megállapodást készül kötni a kínai kormánnyal, illetve annak meghosszabbításaival. A Direkt36 információi szerint kínai hitelből, kínai vállalatokkal fog hatalmas, lenyűgöző kínai egyetemet építeni a budapesti Csepel-sziget északi csücskében.

Miután ezt rögzítettük, fordítsuk tekintetünket délre, a fekete hegyek országa felé.

Szűk hónappal ezelőtt egy bizonyos Dritan Abazović nevű fiatalember (aki egyébként Abazoviqként is anyakönyvezésre került annak idején, lévén albán nemzetiségű), érdekes felvetéssel fordult az Európai Bizottsághoz. Arra gondolt szerény kérelmében, hogy az unió fizesse vissza azt a kisebb összeget (cirka 1–1,3 milliárd euróig bezárólag), amit Crna Gora, vagyis Montenegró a kínai Eximbanktól még 2014-től kezdődően kölcsönvett, és amelynek első komolyabb törlesztőrészlete (durván 40 millió euró) idén júliusban lenne aktuális. A Bizottság sem el nem siette a választ, sem komolyan nem vette a kérést, s végül a hét elején egy külügyi szóvivő szájával megüzente, hogy nem, az EU nem fogja kimenteni igyekvő kis tagjelöltjét a kínai állami tőke szorításából, kapott és kap Crna Gora elég pénzt Brüsszelből, oldják meg ezt a kis problémájukat, ahogy tudják.

A képhez hozzátartozik, hogy Dritan barátunk az új montenegrói kormány miniszterelnök-helyettese, mely új kormány – relatíve új: a tavaly augusztusi választások után decemberben iktatták be – több kicsi, és hát még balkáni mércével is furcsa párt, pártocska koalíciójaként állt fel; ezek egy része korábban a Szerbiával való egyesülést forszírozta, és nem rokonszenvezett az ország nyugatosabb, függetlenségpárti irányvonalával, a NATO-tagsággal meg végképp nem. Most már inkább rokonszenveznek, s az is a javukra írható, hogy mégiscsak ők akolbólították ki a végrehajtó hatalomból az ott töltött bő 30 év után az egyébként makulátlanul nyugatos elkötelezettségű, ám sajnálatosan disznómódon korrupt szocialista pártot. A fő szocialista, a legendás Milo Djukanović azért megmaradt államelnöknek.

A konsternációt, amit Abazoviq tarhálása Európa-szerte keltett, egyébként a pénzügyminiszter nyomban csillapítani igyekezett (jaj, jaj, van nekünk pénzünk a törlesztésre, hisz most vettünk fel rá hitelt), sőt, maga Abazoviq is retirált némelyest – ám ettől még aligha lettek semmissé a kis ország fizetési nehézségei; s nem illant el a gazdasági összeomlás réme.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?