A szerk.

Az ár

A szerk.

A magyar kormány a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításáról szóló szerződés után most újabb nagyszabású megállapodást készül kötni a kínai kormánnyal, illetve annak meghosszabbításaival. A Direkt36 információi szerint kínai hitelből, kínai vállalatokkal fog hatalmas, lenyűgöző kínai egyetemet építeni a budapesti Csepel-sziget északi csücskében.

Miután ezt rögzítettük, fordítsuk tekintetünket délre, a fekete hegyek országa felé.

Szűk hónappal ezelőtt egy bizonyos Dritan Abazović nevű fiatalember (aki egyébként Abazoviqként is anyakönyvezésre került annak idején, lévén albán nemzetiségű), érdekes felvetéssel fordult az Európai Bizottsághoz. Arra gondolt szerény kérelmében, hogy az unió fizesse vissza azt a kisebb összeget (cirka 1–1,3 milliárd euróig bezárólag), amit Crna Gora, vagyis Montenegró a kínai Eximbanktól még 2014-től kezdődően kölcsönvett, és amelynek első komolyabb törlesztőrészlete (durván 40 millió euró) idén júliusban lenne aktuális. A Bizottság sem el nem siette a választ, sem komolyan nem vette a kérést, s végül a hét elején egy külügyi szóvivő szájával megüzente, hogy nem, az EU nem fogja kimenteni igyekvő kis tagjelöltjét a kínai állami tőke szorításából, kapott és kap Crna Gora elég pénzt Brüsszelből, oldják meg ezt a kis problémájukat, ahogy tudják.

A képhez hozzátartozik, hogy Dritan barátunk az új montenegrói kormány miniszterelnök-helyettese, mely új kormány – relatíve új: a tavaly augusztusi választások után decemberben iktatták be – több kicsi, és hát még balkáni mércével is furcsa párt, pártocska koalíciójaként állt fel; ezek egy része korábban a Szerbiával való egyesülést forszírozta, és nem rokonszenvezett az ország nyugatosabb, függetlenségpárti irányvonalával, a NATO-tagsággal meg végképp nem. Most már inkább rokonszenveznek, s az is a javukra írható, hogy mégiscsak ők akolbólították ki a végrehajtó hatalomból az ott töltött bő 30 év után az egyébként makulátlanul nyugatos elkötelezettségű, ám sajnálatosan disznómódon korrupt szocialista pártot. A fő szocialista, a legendás Milo Djukanović azért megmaradt államelnöknek.

A konsternációt, amit Abazoviq tarhálása Európa-szerte keltett, egyébként a pénzügyminiszter nyomban csillapítani igyekezett (jaj, jaj, van nekünk pénzünk a törlesztésre, hisz most vettünk fel rá hitelt), sőt, maga Abazoviq is retirált némelyest – ám ettől még aligha lettek semmissé a kis ország fizetési nehézségei; s nem illant el a gazdasági összeomlás réme.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Gyengül a fideszes elkötelezettség a roma politikusoknál

A roma önkormányzat elnöke Tusnádfürdőn még kritizálta a kormány politikáját, néhány héttel később viszont bejelentette, hogy 2026-ban nem követik el a négy évvel korábbi hibát, biztosan lesz nemzetiségi listájuk, s az így bejutó képviselő a parlamentben a Fideszt fogja támogatni. Mindeközben alakul egy tiszás roma közösség is.

"Szintet léptünk, és talán tényleg jöhet a »fekete autó«"

Telkes András, az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese szerint az az augusztus elején született kormányrendelet, ami arról szól, hogy nemcsak a rendőrség, hanem a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is védheti Orbán Viktort, az erőszakszervezeti apparátus bővítésére szolgál, amire támaszkodhat a hatalom.