A szerk.

Az ár

A szerk.

A magyar kormány a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításáról szóló szerződés után most újabb nagyszabású megállapodást készül kötni a kínai kormánnyal, illetve annak meghosszabbításaival. A Direkt36 információi szerint kínai hitelből, kínai vállalatokkal fog hatalmas, lenyűgöző kínai egyetemet építeni a budapesti Csepel-sziget északi csücskében.

Miután ezt rögzítettük, fordítsuk tekintetünket délre, a fekete hegyek országa felé.

Szűk hónappal ezelőtt egy bizonyos Dritan Abazović nevű fiatalember (aki egyébként Abazoviqként is anyakönyvezésre került annak idején, lévén albán nemzetiségű), érdekes felvetéssel fordult az Európai Bizottsághoz. Arra gondolt szerény kérelmében, hogy az unió fizesse vissza azt a kisebb összeget (cirka 1–1,3 milliárd euróig bezárólag), amit Crna Gora, vagyis Montenegró a kínai Eximbanktól még 2014-től kezdődően kölcsönvett, és amelynek első komolyabb törlesztőrészlete (durván 40 millió euró) idén júliusban lenne aktuális. A Bizottság sem el nem siette a választ, sem komolyan nem vette a kérést, s végül a hét elején egy külügyi szóvivő szájával megüzente, hogy nem, az EU nem fogja kimenteni igyekvő kis tagjelöltjét a kínai állami tőke szorításából, kapott és kap Crna Gora elég pénzt Brüsszelből, oldják meg ezt a kis problémájukat, ahogy tudják.

A képhez hozzátartozik, hogy Dritan barátunk az új montenegrói kormány miniszterelnök-helyettese, mely új kormány – relatíve új: a tavaly augusztusi választások után decemberben iktatták be – több kicsi, és hát még balkáni mércével is furcsa párt, pártocska koalíciójaként állt fel; ezek egy része korábban a Szerbiával való egyesülést forszírozta, és nem rokonszenvezett az ország nyugatosabb, függetlenségpárti irányvonalával, a NATO-tagsággal meg végképp nem. Most már inkább rokonszenveznek, s az is a javukra írható, hogy mégiscsak ők akolbólították ki a végrehajtó hatalomból az ott töltött bő 30 év után az egyébként makulátlanul nyugatos elkötelezettségű, ám sajnálatosan disznómódon korrupt szocialista pártot. A fő szocialista, a legendás Milo Djukanović azért megmaradt államelnöknek.

A konsternációt, amit Abazoviq tarhálása Európa-szerte keltett, egyébként a pénzügyminiszter nyomban csillapítani igyekezett (jaj, jaj, van nekünk pénzünk a törlesztésre, hisz most vettünk fel rá hitelt), sőt, maga Abazoviq is retirált némelyest – ám ettől még aligha lettek semmissé a kis ország fizetési nehézségei; s nem illant el a gazdasági összeomlás réme.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.