A szerk.

Szövetségi főkapitány

A szerk.

Az megvan, hogy Farkas Mihály beleszólt a Honvéd összeállításába? Nincs? Mindegy, nem is akarunk kezdeni vele semmit, csak a fociról lesz – megint, a szentségit – szó, és eszünkbe jutott.

De e pillanatban minket sokkal jobban érdekel az, hogy – ugyan valamiért csak hetekkel az esemény után – a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor kiállott a nemzeti válogatott kapusa mellett, s felszólította a szurkolókat, hogy ne bántsák a szivárványcsaládok melletti állásfoglalása miatt. Hogy miért pont a szurkolói vegzatúra ellen látta legfontosabbnak megvédeni Csányi a kapust, annak bizonyára jó oka van, de ő ezt nem osztotta meg a világgal, így csak következtetni lehet rá. Annál is inkább, mert a mondott szurkolói piszkálódás legfeljebb néhány kommentfalon jelenhetett meg, hisz Gulácsi az ominózus nyilatkozata óta csak egy válogatott meccsen szerepelt (Magyarország–Lengyelország 3:3), azt meg üres lelátók előtt játszották. Tüntetést pedig nem tartottak az ultrák. Mellélövésnek tűnik tehát a szurkolókra kenni Gulácsi meghurcoltatását, mikor azt – a vak is láthatta – Orbán Viktor kiterjedt sajtóbirodalma végezte el. Személy szerint a fővezér vezényletével.

E vezérkarmesteri igyekezet legmagasztosabb állomása a miniszterelnök péntek reggeli rádiószózata volt, melyben a kapust a nemzeti csapategység megbontásával vádolta, s ezen egységbontás elintézését a szövetségi kapitányra, másodsorban pedig a csapatkapitányra szignálta ki a maga főfőkapitányi minőségében. Fontos rögzíteni, hogy mely szavakkal: „A következő dolog, amit immár a politikán túl evezve egy hasonlóan komoly területre, mint a labdarúgás. Ott is van azért teendő, mert ne felejtsük el azért, hogy a nemzeti válogatottal összefüggésben alakult ki ez a helyzet, hiszen a kapusunk az ellenkező irányba tett nyilatkozatot.”

„A kapusunk az ellenkező irányba tett nyilatkozatot” – tehát a magyar labdarúgó-válogatott iránya Magyarország kormányának feje szerint minimum a homofóbia, a siker titka pedig egy kiadós buzizás a meccs előtt összehajolva a kezdőkörben. Nyilván. Ezt erősítették meg Orbán további kijelentései is, melyek szerint „a sikeres csapatnak és sikeres fellépésnek a feltétele az egység. Most az egység megbomlott, megbomolhatott a csapaton belül, és megbomolhat, ha nem figyelünk oda a csapat meg a szurkolók között is. Ilyenkor helyre kell állítani az egységet, van két kiváló emberünk, aki erre alkalmas, van egy fantasztikus szövetségi kapitányunk és van egy fantasztikus csapatkapitányunk, Szalai Ádám.” (A pendelyes kora óta megszakítás nélkül Németországban focizó Szalairól szólott a nagy focibarát.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.