Az oázis

A szerk.

Lapzártánk idején, kedd délután kapta fel az internetes sajtó a G7.hu információit a Puskás Aréna (boldogult Népstadion) évi rendes költségeiről. Eszerint csak a gyöp locsolása 180 milliót kóstál évente a 190 milliárd forintból épült futballstadionban.

Vannak ennél vastagabb tételek is, meg nevetségesebbek is, de fenntartásra például 720 milliónál nem megy el több. Van ugyan egy másik hasonló nagyságú összeg üzemeltetésre is még márciusból, úgy 541 miska meg elugrik az ún. rendezvénytechnikára, de ez bagatell. Persze, könnyen kiszámolható, hogy hányadik (száz)milliárdnál járunk, pedig még nem is mondtuk, hogy a magyar futballvár esze, Szöllősi György (Orbán Viktor személyes főszerkesztője) is húz a cégével évi 5 millát, mert övé a Puskás név. Kié is lehetne másé? Holmi Puskásé? E szép összegekért ott áll magában Orbán mind közül legnagyobb piramisa, lélek az ajtón se be, se ki – de legalább esténként a díszkivilágítása beragyogja fél Zuglót. Indoklás: mert ez a stadion a nemzet büszkesége, azért világít mindig! Különben is, sokkal többen azokat a stadionokat sem látogatják, amelyekben tartanak is meccseket.

Mindennek fényében az is érthető, hogy a téma legfőbb tudósa, Szöllősi-Puskás az elmúlt napokban azt is bebizonyította ország-világ számára, hogy miért jó a hazának, ha a felcsúti focicsapat, a Puskás Akadémia (feltesszük, onnan is hasít valamicskét a névhasználatért) indul az Európa Liga nevű, másodlagos fontosságú kupasorozatban. Nos, azért, mert sok pénzt fordítottak rá, és attól oázis lett. Igen, ebben az oázisban lehet valami – testvérek között is majd’ hetvenmilliárd forint. Amikor a miniszterelnök úr megpihenne, betér ebbe az oázisba, és egyszerűen csak jól érzi magát. Elnézi a szépen nyírt gyöpön szaladgáló szépen nyírt fiúkat, és otthon van.

De nézzük, hogy hol is van otthon Magyarország miniszterelnöke? Ennek leghívebb bemutatásához kézenfekvő saját használatú futballcsapatát, a felcsútiakat választani. Az 1800 lelkes falucska focicsapata… jaj, dehogy az övéké, az egész országé, sőt egész Európáé, tessék megnézni a Bundesligát, hány felcsúti nevelésű sztár rúgja ott a bőrt, meg sem tudjuk számolni. Szóval ebbe a csapatba Orbán újbóli hatalomra kerülése óta annyi pénzt öntöttek, amennyiből a Lánchidat meg lehetne hosszabbítani a Fekete-tengerig. A többi magyar focicsapatot pedig szétosztották az üzlettársak és a legfontosabb csókosok között, mindegyik kapott mellé egy ménkű drága stadiont is, így amikor államtitkár uram csapata fogadja miniszterelnök úr csapatát, méltó körülmények nyílnak a vendéglátásra. Stadionja van konkrétan Mezőkövesdnek is, mondjuk, ha nem Focisztánban élnék, a Mezőkövesd a megye I.-ben játszana helyosztót a feljutásért, de ez más világ, itt Tállai András fiai ráhajtottak ugyancsak erősen az Európa Ligát jelentő bronzra.

De hogy’ nézett volna már ki, ha elviszik a szépen csillogó érmet miniszterelnök úrék elől? Nem is vitték. Amikor emiatt morgott valamit a mezőkövesdi tréner, amit úgy is lehetett fordítani, hogy a felcsúti fiúkat bizony külső erők tolták fel helyettük a dobogó legalacsonyabbik fokára (csak az érthetőség kedvéért: a Felcsútot a Mezőkövesd előtt), akkor jött az ország második számú oligarchája, Csányi Sándor vezette Magyar Labdarúgó Szövetség, és megbaszta kétmillió forintos büntetéssel az izgága trénert. És az indoklás hallatán áll meg teljesen az eszünk: sportszerűtlen magatartásért.

Ebben az elfuserált oázisban ugyanis az a sportszerű magatartás, ha a Főni nyer. Mindeközben a magyar labdarúgás nemzetközi szinten labdába sem rúg (egy egyenest biztos nem), kardhalakkal és széklábakkal felálló egzotikus országok verik rommá és a többi, és a többi… Fenn a székesfővárosban a Puskás Aréna világít, itt lenn a fatornyos budi mögött a kisöccse, a Pancho Aréna (Pancho volt állítólag Puskás beceneve a Realban, nyilván itt is leesik a névhasználati díj). Nézi Orbán, és örül a lelke, várja Szöllősit az elszámolással. Az egész Magyarország egy nagy oázis.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.