A szerk.

Baltaár király kincse

A szerk.

Mennyire más volt még öt évvel ezelőtt is Magyarország! Például a politikai vezetés, ha rajtakapták valami súlyosabb disznóságon, menten lázas hazudozásba kezdett, hogy mentse magát.

Így volt ez szinte napra pontosan öt évvel ezelőtt is, amikor Orbán Viktor kiadta Azerbajdzsánnak, közelebbről Ilham Alijevnek Ramil Safarovot, ismertebb nevén „az azeri baltás gyilkost”. Szijjártó Péter frissen kinevezett külügyi államtitkár és Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő például teli szájjal harsogták, hogy „Alijev becsapott minket”, mert az azeri fél azt írta levélben (valójában nem írta), hogy Safarov a reá jogerősen (és főként jogszerűen) kiszabott börtönbüntetését a kiadatása után majd otthon leüli szépen. De még le sem szállt a gépe, Orbán Viktor személyes jó barátja – a bolygó nyilván legsötétebb despotáinak egyike – máris elnöki kegyelemben részesítette, s hősnek kijáró tisztelettel fogadta Bakuban. (Ha nem is önkezével gördítette elé a vörös szőnyeget, de a Facebook-profilképét menten kicserélte egy Safarov-portréra.)

Csak emlékeztetőül, Orbán a Safarov kiadásáról szóló döntést egy személyben – a komplett külügy, beleértve Martonyi János miniszter megkerülésével – hozta, egy szívélyes légkörű bakui látogatás tanulságaitól sarkallván. Safarov akkor már évek óta ette a rabok keserű kenyerét nálunk. Magyarország az azeri vezetés folyamatos politikai nyomása ellenére sem adta ki a baltás gyilkost. Ám a kormányváltás után Alijev taktikát váltott, a politikai nyomás forszírozása helyett földobott egy kis zsét, s hát, ahogy mondani szokták, mint gyöngytyúk a takonyra… Az akkor legelterjedtebb találgatások 3 milliárd dollárnyi magyar államkötvény azeri felvásárlásáról, illetve valami nagyszabású, ám annál is homályosabb olajbizniszről szóltak.

Hárommilliárd dollár? Röhej. Aprócska töredékéért, mint a napokban megtudhatta az egész világ, szutykos hétmillió dollárért köttetett meg a keleti nyitás e gyöngyszeme Magyarország nagyobb dicsőségére. Az azóta miniszterré növesztett Szijjártó persze ma is cáfol, de már nem hazudozik, nem keres mentségeket, csak minősít. „Visszautasítok minden olyan sejtetést, sumák találgatást, ami kapcsolatot feltételez bűnügyek és a magyar kormány között!”

Mindezt azért mondja az örökös magyar sértettség szóvivője, mert a múlt héten a nemzetközi sajtóban – csinos bankszámlakivonatokkal, s egyéb dokumentumokkal dúsan ok­adatolva – napvilágot látott, hogy a nagyszerű Azerbajdzsán külön pénzmosodát tartott fenn európai politikusok korrumpálására. A Berlingske című dán lap összesen 2,9 milliárd dollárnyi forrás mozgását bizonyító banki dokumentumhoz jutott hozzá. Ezt az OCCRP nemzetközi újságíró-szervezettel is megosztotta, amely médiapartnereivel – köztük Magyarországról az Átlátszóval – együtt utánajárt, honnan származott és hová került ez a jelentős összeg. Ezen utánjárás során derült ki az is, hogy közvetlenül az örmény katonatársát lemészároló baltás hóhér kiadatása után egy magyarországi bankszámlán is landolt hétmilliócska az azeriek kenőpénzéből, ami aztán a pénzmosás szokvány üzemmenetének legtipikusabb módozatai szerint fel is szívódott onnan – jellemzően abból a bankból (MKB), amelyet azóta már egy Mészáros Lőrinc nevű gázszerelő köre tulajdonol. Aki kíváncsi a pontos részletekre is, vagy csak fejlesztené pénzeltüntetési ismereteit, az Átlátszó háromrészes sorozatából tájékozódhat; ameddig csak lehet, követik a mocskos pénz útját.

Mi, magyarok meg most itt állunk Szijjártó kábé mit sem érő cáfolatával, és megnézhetjük magunkat. Áh, nem az azeri baltásért jött a suska, csak valamiért épp pont akkor. Áh, nem Orbán kapta, s nem is azért, mert kiadta a baltást, csak pont véletlenül ő adta ki, pont az azerieknek, s pont akkoriban, amikor jött az a pénz is. Megnézhetjük magunkat, mert ez az úgymond cáfolat épp ezekre nem tér ki. Legalább Szijjártó összeszedhetné magát, s mint pályája felívelő szakaszában, most is hazudhatna valamit, hogy mi lett ezzel a pénzzel. Mert amíg nem kap az ország egy elfogadható magyarázatot a történtekre, ezek a kétségtelen egybeesésekre alapozott feltételezések állva maradnak. S a szükséges információk híján könnyen úgy tűnhetik, hogy immár nem is arról van szó, hogy a világ leggonoszabb, legsötétebb gazembereivel seftelünk, s mindenféle obskúrus közös ügyeink vannak velük. Hanem arról, hogy nevezettek megvettek minket kilóra. Speciel szarért, húgyért.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.