A szerk.

Beismerő vallomás

  • A szerk.
  • 2021.06.02 21:00

A szerk.

Június 1-jén Laura Codruța Kövesi volt román korrupcióellenes főügyész vezetésével megkezdte működését az Európai Ügyészség.

Ez az első uniós hivatal, amelytől hatékony fellépést várhatunk az EU-s pénzekkel elkövetett csalásokkal szemben, az eddig erre hivatott OLAF-fal ellentétben ugyanis az új ügyészségnek érdemi nyomozati jogosítványai lesznek, és ami még fontosabb, lehetősége lesz a vádemelésre is. Míg az OLAF jelentései nyomán az Európai Bizottság legfeljebb a támogatások részleges megvonásáról dönthetett, az Európai Ügyészség a visszaélések büntetőjogi üldözését is uniós szintre emeli. Logikus elvárás, hogy ha a pénz az EU büdzséjéből érkezik, akkor az ellenőrzés is legyen az EU kezében.

Az Európai Ügyészség létrehozása mögött ott van az a felismerés is, hogy a tagállami kormányoknak sokszor nem érdekük az uniós pénzből megvalósuló projektek ellenőrzése, a „mások pénzeként” tekintenek az uniós forrásokra, esetleg oligarcháikon keresztül maguk is haszonélvezői a pénzek eltérítésének. Ahogy a Bizottság Magyarországnak szóló 2020-as országspecifikus ajánlásaiban írja, „nincs határozott és szisztematikus fellépés a magas szinten elkövetett korrupció üldözésére”. Az Európai Ügyészség nyomozásait a politikusok sokkal nehezebben tudják befolyásolni; bár az új szervezet luxembourgi központjában dolgozó európai ügyészeket a tagállamok jelölik, és ők tesznek javaslatot a terepen dolgozó delegált ügyészekre is, ezek az ügyészek kikerülnek a belföldi hierarchiából, ami önmagában növeli a függetlenségüket. Ráadásul a nyomozások elindításáról és a vádemelésekről nem is egyedül fognak dönteni, az ilyen kérdésekben az „állandó bizottságok” lesznek illetékesek, és ezekben mindig a más országokból származó ügyészek alkotják majd a többséget.

Hogy az Európai Ügyészség jó eszköz lehet a csalások felderítésére és a bűnösök megbüntetésére, az onnan is tudható, hogy a magyar kormány fél tőle, mint ördög a tömjénfüsttől, és Magyarország nem is csatlakozott a szervezethez. Ezt megtehettük, mert a lisszaboni szerződés értelmében csak akkor lehetett volna kötelező erővel létrehozni a közös ügyészséget, ha teljes egyetértés lett volna róla a tagállamok között. Márpedig teljes egyetértés nem volt, s ezért az úgynevezett megerősített együttműködés keretében állt fel az új szerv – így viszont nem kötelező a részvétel. Magyarország mellett Lengyelország és Svédország maradt ki (igaz, a svédek már jelezték, hogy jövőre csatlakoznának), míg Írország és Dánia a belügyi együttműködés terén amúgy is meglévő opt-out jogával élve nem lépett be az Európai Ügyészségbe.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A szemfényvesztő

  • Rév István

A kora ötvenes évek egyik reggelén (április 4-én, hazánk felszabadulásának ünnepén, vagy talán május 1-jén, a munkásosztály nagy harci seregszemléjén, lehet, hogy éppen november 7-én, a nagy októberi forradalom évfordulóján) reménytelenül esett az eső (vagy fagyos szél fújt és hullott a hó). A rádióbemondó ismerős hangja azzal kezdte a híreket, hogy gyönyörű napsütésre ébredt az ország, mintha jókedvében a természet is ünneplőbe öltözött volna a nagy ünnepen.

Ártók

  • TPP

Dúsgazdagék esküvője a világ (jelen esetben Mexikóváros) többi részétől társadalmi és fizikai értelemben is elzárt, erődszerű villában.

Dobozok közt

  • - köves -

A Fontos Filmek (igaz történet, komoly igazságtalanság, komor hangvétel, megrendült taps, állófogadás Beverly Hillsben) két gyakori szereplője a hatalom megnyomorította kisember és az ügyét felkaroló, lelkiismeretes ügyvéd. Ők most a guantánamói fogolytáborban méregetik egymást az egyik olyan helyiségben, amit történetesen nem a fogvatartottak kínzására rendeztek be.

Az ellenállás melódiája

  • Bacsadi Zsófia

Az amerikai vidék, a Közép-Nyugat lakói, a „fehér szemét”, a redneckek (mindenki vérmérséklete szerint válogathat a rendelkezésre álló kifejezések között) sokáig az iszonyat, a jelenben velünk élő barbárság és elmaradottság jelképei voltak az amerikai filmben (A sziklák szeme; Gyilkos túra; A texasi láncfűrészes mészárlás).

Azok a pesti éjszakák!

  • Sándor Panka

Reisz Gábor érdekes formát választott első színházi rendezéséhez. A helyszín a Trafó frissen felújított kávézója, a Trafik, a leszűkített játéktérnek megfelelően a nézők száma is csökkentett. A színészek az asztalok között járkálnak, sőt az utcát is „elfoglalják”. A kávézó egyben nézőtér, színpad és díszlet is.

Senki földjén

Szegény Mikes Kelemen! Ha az utókor kíméletlenségét a félresikerült stílusimitációkban lehetne mérni, Rákóczi fejedelem kamarása alighanem országos rekorder lenne.

„Közben röhög rajtunk”

  • Soós Tamás

„Ha már az is gond, hogy valaki meleg, akkor mi hadd legyünk már heti két órában műhomokosok” – vallja a Dope Calypso. Az együttes június végén hozza ki Tears to Freshwater címmel a szintis powerpop felé elmozduló új lemezét. Sarkadi Miklós énekes-gitárossal és Kelemen László gitárossal a káoszos lemezírási folyamatról, a most különösen aktuális queer esztétikáról és a magyar zenekarok nemzetközi lehetőségeiről is beszélgettünk.

Asztaltársak

A Létbüfében egy asztalhoz vetődik a költő, a zeneszerző és az énekes. Nem tudni, hogy mit isznak, de egy pillanat alatt szót értenek egymással. Egyikük még a baby boom szülötte, a másik kettőt már az X generáció könnyezte ki, mint igazgyöngyöt a kagyló. Mindhármuknak van némi tapasztalata csalatásban és fenében, és úgy lépnek túl e mai kocsmán, hogy előttünk is kitárják a kocsmaajtót.

Nyelvvilág

  • Toroczkay András

Az ördögcérna maga a burgonyafélék családjába tartozó lombhullató cserje. Itt líciumként emlegetik, de hívják még farkasbogyónak vagy gojibogyónak is, és a regény világán belül a kisebbrendű idő- és dimenziókapuk (ha jól értem) jelenlétét jelzi.

Sűrű, sötét erdő

  • Melhardt Gergő

Nem emlegetik, nem írnak róla, egyetemen nem tanítják. Nincs róla semmi elnevezve, kötetei nehezen beszerezhetők, nem olvashatók online. Nem túlzás: a teljes és végleges elfeledéstől mentette meg a mostani (első) össz­kiadás ezt a nagy életművet. De milyen is ez az életmű? Mik a költészeti értékei? Meg tud-e ma szólítani minket, és ha igen, hogyan és mivel?

Doktor Faustus labirintusa

Balázs csodálatra méltó szörnyeteg volt. Briliáns társalgó, hihetetlenül szórakoztató asztaltárs. Reneszánsz fejedelmi udvarokban gennyesre kereste volna magát csak azzal, hogy szóval tartja a művelt társaságot – véget nem érő sziporkák, szójátékok, kultúrhistóriai, filozófia-, kritikatörténeti és irodalomelméleti futamok szövődtek hétköznapi pletykákkal, színes elbeszélésekkel, versidézetekkel és bohóctréfákkal egymásba cikázva, néhol követhetetlenül, de mindig nagystílűen.