A szerk.

Beismerő vallomás

A szerk.

Június 1-jén Laura Codruța Kövesi volt román korrupcióellenes főügyész vezetésével megkezdte működését az Európai Ügyészség.

Ez az első uniós hivatal, amelytől hatékony fellépést várhatunk az EU-s pénzekkel elkövetett csalásokkal szemben, az eddig erre hivatott OLAF-fal ellentétben ugyanis az új ügyészségnek érdemi nyomozati jogosítványai lesznek, és ami még fontosabb, lehetősége lesz a vádemelésre is. Míg az OLAF jelentései nyomán az Európai Bizottság legfeljebb a támogatások részleges megvonásáról dönthetett, az Európai Ügyészség a visszaélések büntetőjogi üldözését is uniós szintre emeli. Logikus elvárás, hogy ha a pénz az EU büdzséjéből érkezik, akkor az ellenőrzés is legyen az EU kezében.

Az Európai Ügyészség létrehozása mögött ott van az a felismerés is, hogy a tagállami kormányoknak sokszor nem érdekük az uniós pénzből megvalósuló projektek ellenőrzése, a „mások pénzeként” tekintenek az uniós forrásokra, esetleg oligarcháikon keresztül maguk is haszonélvezői a pénzek eltérítésének. Ahogy a Bizottság Magyarországnak szóló 2020-as országspecifikus ajánlásaiban írja, „nincs határozott és szisztematikus fellépés a magas szinten elkövetett korrupció üldözésére”. Az Európai Ügyészség nyomozásait a politikusok sokkal nehezebben tudják befolyásolni; bár az új szervezet luxembourgi központjában dolgozó európai ügyészeket a tagállamok jelölik, és ők tesznek javaslatot a terepen dolgozó delegált ügyészekre is, ezek az ügyészek kikerülnek a belföldi hierarchiából, ami önmagában növeli a függetlenségüket. Ráadásul a nyomozások elindításáról és a vádemelésekről nem is egyedül fognak dönteni, az ilyen kérdésekben az „állandó bizottságok” lesznek illetékesek, és ezekben mindig a más országokból származó ügyészek alkotják majd a többséget.

Hogy az Európai Ügyészség jó eszköz lehet a csalások felderítésére és a bűnösök megbüntetésére, az onnan is tudható, hogy a magyar kormány fél tőle, mint ördög a tömjénfüsttől, és Magyarország nem is csatlakozott a szervezethez. Ezt megtehettük, mert a lisszaboni szerződés értelmében csak akkor lehetett volna kötelező erővel létrehozni a közös ügyészséget, ha teljes egyetértés lett volna róla a tagállamok között. Márpedig teljes egyetértés nem volt, s ezért az úgynevezett megerősített együttműködés keretében állt fel az új szerv – így viszont nem kötelező a részvétel. Magyarország mellett Lengyelország és Svédország maradt ki (igaz, a svédek már jelezték, hogy jövőre csatlakoznának), míg Írország és Dánia a belügyi együttműködés terén amúgy is meglévő opt-out jogával élve nem lépett be az Európai Ügyészségbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.