A szerk.

Beismerő vallomás

A szerk.

Június 1-jén Laura Codruța Kövesi volt román korrupcióellenes főügyész vezetésével megkezdte működését az Európai Ügyészség.

Ez az első uniós hivatal, amelytől hatékony fellépést várhatunk az EU-s pénzekkel elkövetett csalásokkal szemben, az eddig erre hivatott OLAF-fal ellentétben ugyanis az új ügyészségnek érdemi nyomozati jogosítványai lesznek, és ami még fontosabb, lehetősége lesz a vádemelésre is. Míg az OLAF jelentései nyomán az Európai Bizottság legfeljebb a támogatások részleges megvonásáról dönthetett, az Európai Ügyészség a visszaélések büntetőjogi üldözését is uniós szintre emeli. Logikus elvárás, hogy ha a pénz az EU büdzséjéből érkezik, akkor az ellenőrzés is legyen az EU kezében.

Az Európai Ügyészség létrehozása mögött ott van az a felismerés is, hogy a tagállami kormányoknak sokszor nem érdekük az uniós pénzből megvalósuló projektek ellenőrzése, a „mások pénzeként” tekintenek az uniós forrásokra, esetleg oligarcháikon keresztül maguk is haszonélvezői a pénzek eltérítésének. Ahogy a Bizottság Magyarországnak szóló 2020-as országspecifikus ajánlásaiban írja, „nincs határozott és szisztematikus fellépés a magas szinten elkövetett korrupció üldözésére”. Az Európai Ügyészség nyomozásait a politikusok sokkal nehezebben tudják befolyásolni; bár az új szervezet luxembourgi központjában dolgozó európai ügyészeket a tagállamok jelölik, és ők tesznek javaslatot a terepen dolgozó delegált ügyészekre is, ezek az ügyészek kikerülnek a belföldi hierarchiából, ami önmagában növeli a függetlenségüket. Ráadásul a nyomozások elindításáról és a vádemelésekről nem is egyedül fognak dönteni, az ilyen kérdésekben az „állandó bizottságok” lesznek illetékesek, és ezekben mindig a más országokból származó ügyészek alkotják majd a többséget.

Hogy az Európai Ügyészség jó eszköz lehet a csalások felderítésére és a bűnösök megbüntetésére, az onnan is tudható, hogy a magyar kormány fél tőle, mint ördög a tömjénfüsttől, és Magyarország nem is csatlakozott a szervezethez. Ezt megtehettük, mert a lisszaboni szerződés értelmében csak akkor lehetett volna kötelező erővel létrehozni a közös ügyészséget, ha teljes egyetértés lett volna róla a tagállamok között. Márpedig teljes egyetértés nem volt, s ezért az úgynevezett megerősített együttműködés keretében állt fel az új szerv – így viszont nem kötelező a részvétel. Magyarország mellett Lengyelország és Svédország maradt ki (igaz, a svédek már jelezték, hogy jövőre csatlakoznának), míg Írország és Dánia a belügyi együttműködés terén amúgy is meglévő opt-out jogával élve nem lépett be az Európai Ügyészségbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.

Hova haza?

A térkép sok mindent megmutat. Támpontot ad és útba igazít, ábrázol és leegyszerűsít, a megismerés lehetőségével kecsegtet. Hasznos szerszám, mégis mindig hazudik.

Régen is rossz volt

A Kádár-korszak túlérett periódusában, a diktatórikus rendszer először alig észrevehető, majd egyre gyorsuló bomlása közben már teret kaphattak olyan kutatások is, amelyek a rendszer működésére reflektáltak, néha egyenesen magára a rendszert működtető ipari-gazdasági-pénzügyi elitre koncentrálva.

„Sötétséget inni”

  • Domsa Zsófia

A regény egyszerre felkavaró, fájdalmas és mélyen elgondolkodtató. Nem elsősorban azért, mert újabb részleteket tudhatunk meg annak a házassági válságnak a történetéről, amelybe Karl Ove Knausgård önéletrajzi sorozatai révén több százezer, önmagát olykor kukkolónak érző olvasó kaphatott betekintést szerte a világon.