A szerk.

Beismerő vallomás

  • A szerk.
  • 2021.06.02 21:00

A szerk.

Június 1-jén Laura Codruța Kövesi volt román korrupcióellenes főügyész vezetésével megkezdte működését az Európai Ügyészség.

Ez az első uniós hivatal, amelytől hatékony fellépést várhatunk az EU-s pénzekkel elkövetett csalásokkal szemben, az eddig erre hivatott OLAF-fal ellentétben ugyanis az új ügyészségnek érdemi nyomozati jogosítványai lesznek, és ami még fontosabb, lehetősége lesz a vádemelésre is. Míg az OLAF jelentései nyomán az Európai Bizottság legfeljebb a támogatások részleges megvonásáról dönthetett, az Európai Ügyészség a visszaélések büntetőjogi üldözését is uniós szintre emeli. Logikus elvárás, hogy ha a pénz az EU büdzséjéből érkezik, akkor az ellenőrzés is legyen az EU kezében.

Az Európai Ügyészség létrehozása mögött ott van az a felismerés is, hogy a tagállami kormányoknak sokszor nem érdekük az uniós pénzből megvalósuló projektek ellenőrzése, a „mások pénzeként” tekintenek az uniós forrásokra, esetleg oligarcháikon keresztül maguk is haszonélvezői a pénzek eltérítésének. Ahogy a Bizottság Magyarországnak szóló 2020-as országspecifikus ajánlásaiban írja, „nincs határozott és szisztematikus fellépés a magas szinten elkövetett korrupció üldözésére”. Az Európai Ügyészség nyomozásait a politikusok sokkal nehezebben tudják befolyásolni; bár az új szervezet luxembourgi központjában dolgozó európai ügyészeket a tagállamok jelölik, és ők tesznek javaslatot a terepen dolgozó delegált ügyészekre is, ezek az ügyészek kikerülnek a belföldi hierarchiából, ami önmagában növeli a függetlenségüket. Ráadásul a nyomozások elindításáról és a vádemelésekről nem is egyedül fognak dönteni, az ilyen kérdésekben az „állandó bizottságok” lesznek illetékesek, és ezekben mindig a más országokból származó ügyészek alkotják majd a többséget.

Hogy az Európai Ügyészség jó eszköz lehet a csalások felderítésére és a bűnösök megbüntetésére, az onnan is tudható, hogy a magyar kormány fél tőle, mint ördög a tömjénfüsttől, és Magyarország nem is csatlakozott a szervezethez. Ezt megtehettük, mert a lisszaboni szerződés értelmében csak akkor lehetett volna kötelező erővel létrehozni a közös ügyészséget, ha teljes egyetértés lett volna róla a tagállamok között. Márpedig teljes egyetértés nem volt, s ezért az úgynevezett megerősített együttműködés keretében állt fel az új szerv – így viszont nem kötelező a részvétel. Magyarország mellett Lengyelország és Svédország maradt ki (igaz, a svédek már jelezték, hogy jövőre csatlakoznának), míg Írország és Dánia a belügyi együttműködés terén amúgy is meglévő opt-out jogával élve nem lépett be az Európai Ügyészségbe.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk