A szerk.

Blokád alatt

A szerk.

„Eljött az idő, hogy az emberek megszokott életét és a gazdaság válság előtti működését – amennyire lehet – helyreállítsuk”, áll a magyar kormány hivatalos Facebook-oldalára kedd délelőtt fölkerült bejegyzésben.

A szűk két hete megígért lazítás immár készpénznek vehető: bizonyos feltételek mellett (kötelező maszkviselés a kereskedelmi egységekben, emberek közötti kellő távolság megtartása stb.) újranyithatnak a vendéglátóhelyek, a ruha- és a cipőkereskedések, a játék- és a könyvesboltok, sőt hamarosan a szállodák is. Nyárra akár a Balatonig is eljuthat a magyar, megmentve így a hazai turisztikát.

A közegészségügyi és a gazdasági szempontok mérlegelése mindenhol próbára teszi a döntéshozókat. Hol az a pont, amelyen túl a mégoly indokolt egészségügyi szigorítások már nincsenek arányban a karantén okozta károkkal? Magyarországon ráadásul a középosztálynak nevezett réteg zöme fizetéstől fizetésig él, csekély megtakarítással. Sokáig ők sem húznák, nem beszélve az igazán szegények százezreiről, akik számára az éhezés már ma is jóval fenyegetőbb az esetleges megfertőződésnél. De az idő előtti lazítás vajon nem okoz-e súlyosabb károkat, ha a járvány esetleges berobbanása minden eddiginél jobban szétüti a gazdaságot?

A múlt héten ugyanitt arról értekeztünk, hogy „információk nélkül legfeljebb érzeteink vannak – nagyjából az ország 99 százalékához hasonlóan”. Szegény tiszti főorvos asszony hetekig mantrázza, hogy felesleges a maszkviselés, sőt inkább árt, miközben komoly szakorvosok ugyancsak hetek óta hajtogatják, hogy a járvány terjedését a maszkviselés igenis korlátozhatja. Sokáig a járvány júniusi, júliusi tetőzéséről hallunk, majd a miniszterelnök elejti a május 3-i dátumot, mint csúcspontot. Azóta az Információs és Technológiai Minisztérium április 23-i vírusügyi konferenciájának az anyagából legalább az kiderült, hogy a kormány számára felkészült, hozzáértő szakelemek szállítják az adatokat, modelleket – ámbár azt eddig is sejteni lehetett, hogy a járvány kezelésének nem Müller Cecília a központi agya. De minden húsba vágó kérdésre ez az anyag sem adott választ. Például: mi indokolja azt, hogy Magyarországon a járványügyi szigorítások enyhítése, igazi hungarikumként, a járvány felszálló ágában történjék? Vagy: lassan másfél hónapja vagyunk a legendás „csoportos megbetegedések fázisában” – biztos, hogy éppen május 3-án lesz a járvány csúcspontja?

Magyarországon – és az Európai Unióban csakis itt – információs blokád van. Ebben az országban elképzelhetetlen, hogy járványügyi szakemberek tartsanak sajtótájékoztatót, vagy valamely kormánypolitikus adatokat sorolva magyarázza, mit miért tesz vagy nem tesz a kormány. Orvosok és más egészségügyi dolgozók nem nyilatkozhatnak: egészen elképesztő és nyilvánvalóan alkotmányellenes módon meg van nekik tiltva, ha mégis megteszik, az állásukkal játszanak. A független sajtó nem kérdezhet az illetékesektől, hiszen nincsenek valódi sajtótájékoztatók. A kormányzat hivatalos koronavírus-oldalán közölt számokat épp annyira lehet elhinni, mint amennyire nem – a független egészségügyi források speciel sokszor más képet festenek a helyzetről, mint a kormány.

Az ITM konferenciáján fölbukkant szakelemek dolgoznak, munkájuk eredményeit, a következtetéseiket azonban csak egy szűk kör ismerheti. Orbán ezt a helyzetet is úgy kezeli, mint minden mást, mint a nem válságot: az egyetlen szempont a lehető legnagyobb politikai haszon. A nem pusztán közérdekű, de szó szerint életfontosságú, s ennek az országnak minden polgárát alanyi jogon megillető információk elhallgatásával a tévedhetetlen, biztos kezű, minden bajon úrrá lévő Orbán mítoszát hizlalja. (Ne feledjük, a Fidesz 2010 előtt is terelt már járványügyet a politikai mezőbe, amikor a H1N1 elleni védőoltást gyurcsányista biznisznek bélyegezve lényegében azt sulykolta, hogy rendes magyar ember nem oltatja magát. Mellékszál, de egy vidéki lapnak adott interjúból kiderült, hogy Orbán azért csak beadatta magának.) De nem csak saját magára figyel oda – hogy a következő „demokratikus választásokon” még véletlenül se érje meglepetés, gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolja és börtönnel fenyegeti Budapest főpolgármesterét. A mérések szerinti legnagyobb ellenzéki pártnak, a DK-nak a teljes állami támogatását készül megvonni. Ja, és felhatalmazási törvénnyel bebiztosította magát a saját hátországa felől érkező, mégoly valószínűtlen támadásoktól is – már a kétharmadra sincs szüksége.

Az életünket felforgató vírus magyarországi kezeléséről nem sokat tudunk. Azt tudjuk, hogy a miniszterelnököt a járvány miatti veszélyhelyzetre hivatkozva immár semmi és senki nem ellenőrizheti és nem tarthatja kordában, s ő ezzel maximálisan él is.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?