A szerk.

Diagnózisok

A szerk.

A Trianon-napi megemlékezés egyik attrakciója Kövér László Hír Tv-nek adott interjúja volt. Ebben a házelnök egyebek közt kifejtette, hogy bár régóta figyeli a világpolitika eseményeit, nem emlékszik rá, hogy „egy segítségre szoruló, bajban lévő ország vezetője olyan hangot mert volna megütni bárkivel szemben, mint amilyen hangot Zelenszkij elnök úr nemcsak Magyarországgal szemben, hanem akár a német kancellárral szemben is megüt”, utóbbi esetben a nagykövetén keresztül.

„Aki segítségre szorul, az kérni szokott udvariasan, persze konokul, kitartóan, de mindig csak kérni, sohasem követelőzni, és végképp nem fenyegetőzni – fűzte tovább gondolatait Kövér –, fenyegetőzni az ember általában az ellenségeivel szemben szokott, azokkal szemben, akit barátul akar megnyerni, ritkán. Itt van egy személyes, pszichés probléma, amivel én a magam részéről nem tudok mit kezdeni.”

Kövér házelnök nem eltorzult arccal, fröcsögve mondta mindezt, hanem kisfiús szerénységgel, visszafogott hangon beszélt végig. Analizált! Még szerencse, hogy dr. Kövér jogi doktor és nem lélektanász, különben könnyen bajba kerülhetne, amiért nyilvánosan értekezett egy közszereplő „pszichés problémáiról” – mint 2002 tavaszán az a neves magyar pszichiáter, akitől egy egész szakma határolódott el, majd a bíróság marasztalta el, amiért a Népszavában nyilvánosan lamentált Kövér labilis, paranoiába hajló állapotáról. Úgyhogy mi most ettől a vonaltól inkább eltekintünk, bár a házelnök gondolatfutamai – jobb értelmezési keret híján – gyakran csábítanak távdiagnózisra.

A kérdés azonban továbbra is áll – figyelembe véve Szijjártó Péter külügyminiszter vonatkozó Facebook-bejegyzését, amely az ukrán politika gyalázásában (elfogadhatatlan hangnemben beszélnek Magyarországról, köszönetet egyszer sem mondtak, provokálnak, befeketítenek), ha lehet, Kövérnél is továbbment –: mi a baja Zelenszkijjel Kövérnek? Vagy Szijjártónak? Vagy éppen Orbán Viktornak, akinek a házelnök és a külügyminiszter is, a többi beosztotthoz hasonlóan, valójában csupán a médiuma?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.