A szerk.

Diagnózisok

A szerk.

A Trianon-napi megemlékezés egyik attrakciója Kövér László Hír Tv-nek adott interjúja volt. Ebben a házelnök egyebek közt kifejtette, hogy bár régóta figyeli a világpolitika eseményeit, nem emlékszik rá, hogy „egy segítségre szoruló, bajban lévő ország vezetője olyan hangot mert volna megütni bárkivel szemben, mint amilyen hangot Zelenszkij elnök úr nemcsak Magyarországgal szemben, hanem akár a német kancellárral szemben is megüt”, utóbbi esetben a nagykövetén keresztül.

„Aki segítségre szorul, az kérni szokott udvariasan, persze konokul, kitartóan, de mindig csak kérni, sohasem követelőzni, és végképp nem fenyegetőzni – fűzte tovább gondolatait Kövér –, fenyegetőzni az ember általában az ellenségeivel szemben szokott, azokkal szemben, akit barátul akar megnyerni, ritkán. Itt van egy személyes, pszichés probléma, amivel én a magam részéről nem tudok mit kezdeni.”

Kövér házelnök nem eltorzult arccal, fröcsögve mondta mindezt, hanem kisfiús szerénységgel, visszafogott hangon beszélt végig. Analizált! Még szerencse, hogy dr. Kövér jogi doktor és nem lélektanász, különben könnyen bajba kerülhetne, amiért nyilvánosan értekezett egy közszereplő „pszichés problémáiról” – mint 2002 tavaszán az a neves magyar pszichiáter, akitől egy egész szakma határolódott el, majd a bíróság marasztalta el, amiért a Népszavában nyilvánosan lamentált Kövér labilis, paranoiába hajló állapotáról. Úgyhogy mi most ettől a vonaltól inkább eltekintünk, bár a házelnök gondolatfutamai – jobb értelmezési keret híján – gyakran csábítanak távdiagnózisra.

A kérdés azonban továbbra is áll – figyelembe véve Szijjártó Péter külügyminiszter vonatkozó Facebook-bejegyzését, amely az ukrán politika gyalázásában (elfogadhatatlan hangnemben beszélnek Magyarországról, köszönetet egyszer sem mondtak, provokálnak, befeketítenek), ha lehet, Kövérnél is továbbment –: mi a baja Zelenszkijjel Kövérnek? Vagy Szijjártónak? Vagy éppen Orbán Viktornak, akinek a házelnök és a külügyminiszter is, a többi beosztotthoz hasonlóan, valójában csupán a médiuma?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.