Eshetőségek a horizonton

Koherens, lendületes, a tágabb összefüggésekből kiinduló, logikusan felépített beszédet („előadást”) tartott Orbán Viktor Tusnádfürdőn, és az írásban feltett kérdésekre is slágfertig válaszokat adott (azzal együtt is, hogy a kívülálló élhet némi gyanúperrel a kérdések spontaneitását illetően). Retorikai kiindulópontként azt a minden bizonnyal Önöket is erősen aggasztó kérdést tette fel magának, hogy lesz-e világháború, vagy nem lesz? Nos, a választ megadni, netán garantálni természetesen nem tudta a szónok, sajnálatos módon a nemlegeset sem, sőt arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos mutatók alapján egyre nő a globális fegyveres konfliktus veszélye.

Ám mielőtt levonhattuk volna ebből akár saját személyünkre nézve is a vészjósló következtetéseket, és a lakóhelyünk szerinti óvóhely csinosítására siettünk volna el, a kormányfő már bele is fogott azon kormányzati intézkedések és törekvések ismertetésébe, amelyek a világháború elkerülését szolgálják, illetve ezek kudarca, és a világháború kitörésének nem várt bekövetkezte esetén is képesek Magyarországot megőrizni a béke szigetének. Szám szerint hét, pontosan 2+5 pontban és 4 alpontban. (Ezeket még röviden ismertetjük, de utána becsszó abbahagyjuk. Kérjük, ne adják fel vezércikkünk olvasását.)

Az első két pont célja, hogy egyáltalán ne legyen világháború. Ezek a következők: 1. Ukrajnát nem szabad felvenni az EU-ba. 2. Magyarország regionális „békeszövetségeket” köt a kelet-európai államokkal: a „szerbekkel”, a „románokkal”, Csehországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal, talán még az osztrákokkal is.

Ha ezek után mégis kitör a világháború, a belőle esedékes kimaradás érdekében így fest az össznemzeti to-do list.

• 1. El kell érni azt, hogy „senki ne legyen érdekelt Magyarország lerombolásában”, amihez arra van szükség, hogy Magyarország a világ összes nagy hatalmi központjával (ezekből hat van) jó kapcsolatot ápoljon. Ez egyébként nagyjából pipa: Amerikával, Oroszországgal, Indiával, a türk világgal és Kínával rendben vagyunk, egyedül Brüsszellel „nem vagyunk rendben”.
• 2. A katonai önvédelmi képességek fejlesztése a „technológiai fölény” elérése érdekében: „egyfajta precíziós hadseregre van szükségünk”.
• 3. Válságálló ország, önellátási képesség. Itt a nagy­stratégia négy alpontban jelöli meg a kritikus területeket: a) hadiipar b) energia c) élelmiszer és mindenekelőtt d) mesterséges intelligencia, amelynek fejlesztését „nemzeti hatáskörben kell elvégeznünk”.
• 4. Humánerőforrás-fölény (régebbi elnevezéssel: kultúrfölény).
• 5. Legyen teljes nemzeti egyetértés arról, hogy nem zárkózhatunk be semmilyen blokkba! Törekedjünk egyensúlyra, mert az egyensúly jó.