Faltól falnak

A szerk.

Egy-egyre áll a román miniszterelnök és az államfő közötti meccs. Tariceanu kiseperte kabinetjéből Basescu elnök embereit, és az ellenzék támogatásával tető alá hozta a csak liberálisokból (PNL) és RMDSZ-esekből álló kisebbségi kormányt. Ez a parlamenti képviselők alig húsz százalékát tudhatja maga mögött.

Egy-egyre áll a román miniszterelnök és az államfő közötti meccs. Tariceanu kiseperte kabinetjéből Basescu elnök embereit, és az ellenzék támogatásával tető alá hozta a csak liberálisokból (PNL) és RMDSZ-esekből álló kisebbségi kormányt. Ez a parlamenti képviselők alig húsz százalékát tudhatja maga mögött. Néhány nappal később az alkotmánybíróság viszont megalapozatlannak nevezte azt a beadványt, amely az elnök felfüggesztését indítványozta; Basescu tehát a helyén marad.

Romániának az uniós csatlakozási szerződés 2005-ös aláírása óta nincs működő kormánya. A velejéig korrupt szociáldemokrata kabinetet leváltó jobboldali szövetség nagy elánnal indult. A politikafüggő igazságszolgáltatási rendszer reformja, a korrupció felszámolása, a közigazgatás decentralizációja, új gazdaságpolitika és a nemzetállam mítoszát kikezdő kisebbségi törvény - e tervek alapjaiban változtatták volna meg Romániát. Csakhogy a 2004 decemberében hatalomra került államelnök, Traian Basescu úgy gondolta, a kormányzati pozíció adta lehetőségeket a faltól falig terjedő jobboldali egység megteremtésére kell felhasználni - a reformok csak ez után következhetnek. Az Iliescu-féle baloldalt (PSD) gyűlölő liberálisok és demokraták (PD) holdudvarába tartozó értelmiségiek, politikai tanácsadók már a 90-es évek végén arról cikkeztek, hogy a jobboldalt leszalámizó, egységbe terelő Fidesz példáját kell követni, mert csak így lehet legyőzni a szociáldemokratákat. Basescu meg is adta az irányt: a liberálisokat egyesíteni kell a demokratákkal, és együtt majd szépen bemasíroznak az Európai Néppártba. Belenyúlt a kabinet munkájába, s élve alkotmányos jogával, Tariceanut félretolva rendszeresen maga vezette a kormányüléseket; kinevezéseket torpedózott meg, s elirányítgatta a külpolitikát is. Ha a kormányfő elégedetlenkedett, előre hozott választásokkal fenyegetőzött. Nagy támogatója lett az ortodox egyháznak, nincs olyan vallási ünnep, ahol ne ő ülne az első sorban; ezzel megnyerte a szélsőjobbos nagy-romániás szavazókat, utálja is őt emiatt Vadim Tudor. Leszalámizta Tariceanu pártját. Nekiment az RMDSZ-nek, a szövetséget korrupcióval, az informatikai miniszter Nagy Zsoltot hazaárulással vádolta, s ahol csak tudott, keresztbe tett a kisebbségi törvénynek.

Csakhogy az egész pályás letámadás nem jött be, a faltól falig koncepció dugába dőlt. A fenyegetett liberálisok megtették, amire álmukban sem gondoltak volna: kiegyeztek a posztkommunistákkal. A két erős ember háborúja meg folytatódik. Senki meg nem mondja, hogy a román politika milyen irányba halad. A kormány senkinek nem hiányzik; a gazdaság szárnyal, a lakosság meg jól el van a Nyugaton dolgozó vendégmunkások pénzéből. Egyelőre.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.