A szerk.

Fegyverletétel

A szerk.

Kopaszok masíroznak a Városligetben, utasítgatják vagy éppenséggel lefújják paprika­sprajel a rendőröket, időnként lökdösik vagy megverik a Ligetvédőket; uralják a helyzetet.

A bontás kisebb nehézségekkel, de biztosan folyik. A kopaszok teljesítik tehát a küldetésüket, ebben komolyan sem a rendőrök, sem a Ligetvédők nem tudják őket akadályozni. Az ország szeme láttára – vonatkozó filmfelvételek tucatjaival van tele a sajtó ilyesmire fogékonyabb fele – mond csődöt velük szemben az állam, illetve az állam erőszakszervezete, a rendőrség. A kopaszfőnök az egyik felvételen tényleg úgy beszél egy alezredesi rangú, helyi parancsnokként szolgálatot teljesítő rendőrrel, mintha a seggéből rángatta volna elő, s az arányos rendőri reakció erre a film tanúsága szerint a meghunyászkodás.

S nincs ezen mit szépíteni: a dolgok jelen állása szerint csődöt mond a kopaszsereggel szemben a polgári tiltakozás is. Aki útban van, gyomron vágják, odabasznak neki egyet a kobakkal, aki illő távolságból pampog, kellőképp tiszteletteljes szavakkal, azt csak megfenyegetik: „megjegyeztem az arcodat, hőőőő”. A Ligetben rontva-bontva lesz, ezt a máig sem tisztázott státuszú kopaszkatonák garantálják.

Először volt a terrorveszély, nyilván. Orbán Viktor személyes rendőréből (már ez is milyen dolog) egyszer csak egy komplett másodrendőrség, mindenféle pluszjogosítványokkal felruházott különleges alakulat nőtt ki, tudniillik a TEK, amely ugyan időnként rátörte az ajtót ártalmatlan nyugdíjasokra, de egy darabig megmaradt a maga rendőri absztraktságában, kezdetben nem botlott beléjük lépten-nyomon a polgár. Aztán persze jött az ilyen-olyan fokozott terrorkészültség, s mint valami későbbi nagy terv gyakorlatán, hirtelen állig felfegyverkezve ellepték a fővárost, ott grasszáltak az utcán, ott voltak minden metróbejáratnál. De még erre is lehetett azt mondani, hogy tényleg lehet terrorveszély, hisz a párizsi merénylet után voltunk.

A TEK után is alakultak mindenféle hivatali nagyságok közfeladatúnak mondott magánőrségei (Kövér-gárda, Áder-gárda, Matolcsy-gárda), tulajdonképpen mind azért, hogy gazdáik kicsit kidughassák a fejüket a TEK szoros őrizetéből. Akármilyen sámfákkal, tomfákkal és sokkolókkal vannak is e testőrségek felszerelve, még jelen helyzetben is okkal látja őket bárki inkább szánalmasan nevetségesnek, mint a polgár hétköznapi létére permanens veszélyt jelentőnek. Holott létük eleve megkönnyíti a kopaszkommandó legitimációját. Ja, vannak ilyen gárdák, ha nem bántod őket, nem zavarnak. Ha nem vétesz a törvényeik ellen, békén hagynak.

De ezek farvizén érkeztek a kopaszok! S már teszik is a dolgukat, mindjárt az első adandó alkalommal egyszerűen leváltották a faszba a rendőrséget.

Ne legyen senkinek illúziója afelől, hogy ki küldte őket. Ki küldte őket a választási irodába, s most a Ligetbe. És főként miért.

A választási irodánál is voltak rendőrök, s ott is kevesek voltak. Arra nem lehetett őket használni, hogy ők állítsák meg Nyakót, a kopaszokkal meg dehogy mertek újat húzni – egyszerűen nem voltak jók senkinek, se a hatalomnak, se a polgároknak. Mert felülről kiiktatták őket. De ez a választási irodai cirkusz is absztrakt volt még mindig; egy politikussal történt, voltaképpen politikai ügyben. Így járt, vonogathatta vállát a polgár.

Ám a félrenézés e kényelmébe most belezavartak valamelyest e városligeti csaták. Ha csak sétálsz a Hermina úton, be sem kell menned, hogy lásd a több száz fős rendőri asszisztenciával kísért kopaszvonulást. De e helyzettel kapcsolatban sem lehetnek különösebb illúzióink, nem sétál minden magyar a Herminán, s pár száz ligetvédő nem a világ, Magyarország lakosságának nagy többsége még csak rokoni kapcsolatban sincs velük, nem ismeri őket, s leszarja, hogy az ő fáiért veretik magukat Orbán Viktor kopaszaival.

S elmúlik ez a kis ligeti cirkusz is, a kopaszok meg maradnak, hisz bizonyítottak. Az ország meg, amelyik simán végignézte, hogy valaki lebontja a demokráciát, annak a jelentőségét fel sem fogja, hogy mi az, ha valaki az államot is lebontja.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.