Felmentve

A szerk.

Minden vádpont alól jogerősen is fölmentette a Fővárosi Ítélőtábla a Kulcsár Attila-féle brókerügy egykori főnyomozóját, Molnár Csabát. A vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és hivatali visszaélés ügyészségi vádja éppen úgy elvérzett, mint a korábban megfogalmazott államtitoksértés.

Minden vádpont alól jogerősen is fölmentette a Fővárosi Ítélőtábla a Kulcsár Attila-féle brókerügy egykori főnyomozóját, Molnár Csabát. A vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és hivatali visszaélés ügyészségi vádja éppen úgy elvérzett, mint a korábban megfogalmazott államtitoksértés.

Nem lepődtünk meg. És nemcsak azért, mert már évekkel ezelőtt látni lehetett, hogy ez lesz a vége a cirkusznak, hanem legfőképpen a gyanúsítások nevetségessége miatt. Tudják, ez az az "ügy", amelyben egy rendőrtiszt a vád szerint 1700 (egyezerhétszáz) forintnyi ajándékért - sütiért, "népművészeti" névtábláért és fa tolltartóért - arab pénzváltóknak bizalmas információkat adott ki, orránál fogva vezette a teljes Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságot, és sakkban tartott egy nagybankot. És ez az az ügy, amely végleg megakasztotta a K&H brókerbotrányában folytatott, addig sikeres rendőrségi nyomozást, és ami derékba törte a nyomozó köztisztviselői karrierjét.

Emlékeznek? Molnár 2003 őszén sajtótájékoztatókon ismertette a nyilvánossággal, hol tartanak éppen a közvéleményt lázban tartó brókerbotrány felderítésében. Feltérképezték az elsikkasztott pénz 62 országon át vezető vándorútját, sorban hallgatták ki az érintetteket, és fokozatosan haladtak előre az off-shore cégek tulajdonosi körének azonosításában. A közvéleményben mind erősebb lett a gyanú, hogy 2001-2003 között, két különböző színezetű kormányzat idején is meglehetősen lazán kezelték "valakik" a sztrádaépítésre fordítandó adóforintjainkat.

Az ügy idővel átpolitizálódott, az elkötelezett lapok naponta szállították a leleplezéseket a túloldali érintettekről. S közben egyre furább dolgok történtek: bűncselekmények gyanújára hivatkozva sorban vették le a tábláról az üggyel kezdettől foglalkozó rendőr- és nemzetbiztonsági tiszteket. Molnár Csabát is, akinek az "elfogultságát" egy - micsoda véletlen! - Magyar Nemzet-cikk röpítette világgá. A Polt Péter-féle Legfőbb Ügyészség pedig elkezdett, hogy is mondjuk csak, különösen viselkedni. A K&H vezérének áthelyezése a csótánymentes "ügyészségi" cellába megvan még? Vagy az, ahogyan az ügyészség kizárta a további nyomozásból a rendőrséget? Ahogyan a sztrádacégek gazdasági vezetőit kivonta a rendőrségi eljárás alól, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezte őket? De fölidézhetjük Kulcsár Attilának az egész országot ámulatba ejtő ügyészségi kihallgatását is, vagy azt, ahogyan a volt bróker e vallomásokban pár hónappal korábbi önmagának is ellentmondva mind szelektívebben emlékezett a vele bizniszelő politikai szereplőkre. És azt is, ahogyan e vallomások jegyzőkönyvei legott a fideszes napilap redakciójában landoltak.

A brókerügy felgöngyölítésének nagy becsvággyal nekivágó rendőrtiszt az állam - azaz valamennyiünk - érdekében és nevében nem fog már nyomozást vezetni. De legalább jogerősen felmentették. Megkönnyebbültek?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.