A szerk.

Gyógykoki

A szerk.

2013. május 13-án Magyarországon megint véget ért a jogállam. Most nem a kétharmad alkotmányozása, a különadók vagy az AB kimiskárolása vetett neki véget. Hanem a parlament azon döntése, mellyel nem függesztette fel Daher Pierre (Fidesz) mentelmi jogát. A felfüggesztést a Kazincbarcikai Járásbíróság kezdeményezte, könnyű testi sértés vétsége miatt.

Nevezett országgyűlési képviselő az edelényi Koch Róbert Kórház igazgatója is. Az öt éve még az egészségügyi reform ellen tüntető párt tagja mostanra a barikád másik oldalára került: neki kell egyezkedni az érdekképviseletekkel az egészségügyi ellátás átalakításáról. Egy ilyen megbeszélésen történt, hogy az egyik tárgyalópartnerével nemcsak ordítozni kezdett, de alaposan meg is rángatta a karját, majd kilökte a folyosóra. A sértett látleletet vetetett fel és feljelentést tett. Ez tehát a mentelmi jogi tárgyalás előzménye: a következménye pedig a parlament mentelmi bizottságának határozatában olvasható, miszerint "az eset összes körülményének mérlegelése alapján így arra is tekintettel, hogy vélhetően nincs érdekellentét a feljelentő, illetve az általa képviselt csoport és dr. Daher Pierre igazgató kórházzal kapcsolatos céljai között, azt az álláspontot alakította ki, hogy a feljelentés olyan politikai támadás, amely alkalmas a képviselői munka megzavarására".

Daher meg sem jelent a bizottság ülésén, csak egy levelet írt, amelyben mentelmi jogának fenntartását kéri. Bátor fiú, nemde? Még annyi vér sincs a pucájában, hogy legalább odaálljon a haverjai elé, és szóban kérjen egérutat. S ha valaki ellentmond, legfeljebb kidobja a folyosóra.

A parlament mentelmi bizottsága és a javaslatát megerősítő kormánypárti többség olyasmit tett, ami jogállamban megengedhetetlen. Nekiállt jogalkotó létére bíróságot játszani. Az ugyanis nem a mentelmi bizottság feladata, hogy az ügyet értelmezze és döntsön benne. Márpedig a megállapítás, hogy kinek milyen érdekellentétei lehetnek a képviselővel, irreleváns, nem képezi az ügy tárgyát. Ki kellett volna adni a bántalmazót, aztán a többit majd az erre egyedüliként feljogosított szerv, a bíróság eldönti. Legjobb tudomásunk szerint a parlament eddig mindenkit, aki ellen köztörvényes kérelem érkezett, kiadott. Ami helyes is, elvégre a mentelmi jog nem arra szolgál, hogy a képviselőknek teljes körű büntethetetlenséget kínáljon, hanem arra, hogy képviselői munkájukkal kapcsolatos tevékenységükért ne vonják őket felelősségre. Ezt, és csakis ezt lett volna lehetősége a bizottságnak mérlegelni.

Ezzel szemben a hétfői döntés azt jelenti, hogy kormánypárti képviselő bármit megtehet - akár mások testi épsége kárára is. Ez pedig nem jogállam, hanem feudalizmus, ahol az úr bármit megtehet a pórral. Mostantól egyikünk sincs biztonságban - eztán minden pillanatban ügyeljünk arra, hogy kormánypárti politikusoktól legalább karnyújtásnyi, de inkább két-három lépésnyi távolságot tartsunk, így meg tudjuk előzni, hogy politikai támadásnak vélje jelenlétünket, és megelőző csapásként, mondhatni önvédelemből kékre-zöldre verjen, esetleg ki- vagy elhajítson minket.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.