A szerk.

Halandzsabirodalom

A szerk.

„Egyszerre megszólal az én új ismerősöm. – Bocsánatot kérek – mondja szerényen –, önnek is ide a pincérhez kiszera méra nin, hozzám? – Pardon – mondom, és közelebb hajolok –, nem értem. Udvariasan megismétli: – Azt kérdezem, hogy a pincér önnek is kiszera méra, és mindig. Elpirulok egy keveset. Ejnye, mi van az én fülemmel, hogy nem hallom, mit mond ez az ember. Pedig nyilván egész értelmesen beszél.”

Karinthynak még könnyű volt, csak öt koronával kopasztotta meg a halandzsaember a történet végén. Mára nagyot emelkedett a tét, pénzre, paripára, fegyverre megy ki a játék, de a lényeg ugyanaz: ki kell billenteni sarkából a nyelvet, mert ha az sikerül, billen vele együtt az ember is, billen vele az egész, a nép, a nemzet, az ország, mindenki, aki valaha értett magyarul. Akinek elveszik a nyelvét, azzal mindent meg lehet csinálni, az nincs is. (A sors különös fintora, hogy nem is kell az esethez kihívni egy Karinthyt, ezen rítt a népi irodalom szinte a maga teljességében – míg élt. Az elvesző nyelven.)

Bárándy Gergely szocialista képviselő hétfőn megkérdezte Matolcsy Györgyöt, hogy a bánatban lehet az, hogy a fia, a felesége, a szeretője, az unokatestvére, ija, fija, valaga vége mind-mind nagyokat húzott az elmúlt fél évben a közösből? Mire Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt válaszolta, hogy neki 7,5 milliárd rokona van. Majd este a Klubrádióban annyival egészítette ki a válaszát, hogy az ő családja sokkal nagyobb, mint azt az ellenzék elképzeli. És őket bizony nem lehet kizárni Magyarország felemelkedéséből. Pusztán a nevük miatt. S ő nem korlátoz és nem jutalmaz senkit, ha az ő nevét viseli, és ez egy nagyon jó hír – nos, erre a szövegre alkalmazza a magyar nyelv (a mutatóujjal a halántékot böködve) azt a formulát, hogy: „Mi van?”

Ugyancsak hétfőn, ugyancsak a parlamentben napirend előtt felszólalt Aradszki András kereszténydemokrata politikus, energiaügyért felelős államtitkár. „A sátán/Soros-terv ellen küzdeni keresztény kötelesség” című beszédében a következőket mondotta: „A sátán legnagyobb és legvégső támadása az egyház ellen, a családok elleni támadás lesz.” Majd hozzátette: „Látjuk ezt az egyneműek házasságának, az abortusz és a genderelmélet politikai erőltetésében is.” És persze „Soros György az európai család elleni támadásában is, mikor migránsok 10 millióival hígítaná fel a keresztény kontinenst”. Ebből fakadóan „a sátán elleni küzdelem keresztény kötelességünk”! De ahol nagy a szükség, közel a segítség: „A rózsafüzér a legerősebb fegyver a sátán ellen, képes a történelem megváltoztatására. És ezt Soros György is meg fogja tapasztalni!” Ja, amikor jól fejbe basszuk egy nagy rózsafüzérrel.

Mielőtt elhamarkodottan szóba hoznánk az államtitkár tébolyodott kedélyét, elborult elméjét vagy szimplán csak lehülyéznénk, ismerjük már fel: ez ugyanaz a beszéd, ugyanaz a nyelv, mint Matolcsyé. Fogsz egy nyelvet, most a magyart, s felrúgva minden szabályát, a szavai­­nak egy viszonylag szűk csoportját tetszésed szerint formálod már-már mondatoknak tetsző alakzatokba. S akinek előadod, az csak egyféleképpen bír reagálni, úgy, mint Karinthy szenvedő hőse: tessék, hogyan, bocsánatot kérek (!), nem értem.

Mellesleg pont ezt csinálták a kommunisták is, bikkfanyelvüket nem értette a kutya sem, ők maguk sem, de pont az is volt a céljuk vele. Épp az ellenkezője a normálisnak.

Nagy nap volt a parlamentben a hétfői, hiszen Magyarország miniszterelnöke is többször megszólalt, több nekiszegezett kérdésre is válaszolt. Szél Bernadett, az LMP egyik társelnöke azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy „a kormányzása alatt duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma. Mit tud erre mondani?” Mire a kormányfő Soros-bérencnek nevezte a képviselőt, s egy pszichedelikus, de főként valótlanságoktól terhelt felsorolásba kezdett arról, hogy ő milyen rengeteg pénzt költött az egészségügyre. Amikor pedig az LMP másik társelnöke, Hadházy Ákos az azonnali kérdések órájában arról tudakozódott, hogy mi az igazság az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lélegeztetőgépekre kiírt tendere körül, amiről a GE Hungary megkeresésére maga a Közbeszerzési Döntőbizottság mondta ki, hogy azt bizony úgy írták ki, hogy annak csak egyetlen gyártó bírjon megfelelni. E hatósági verdiktre a többé-kevésbé illetékes államtitkár azt mondta, hogy nem úgy van. „Kinek van igaza?” – hangzott Hadházy tényleg brutális kérdése.

Mire Orbán szabályosan kitört: „Mennyi pénzt kapott ön ezért? Hogy képzeli ezt? Hogy képzeli, hogy egy folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban valamelyik cég érdekében a magyar parlamentben lobbizik? Ennél korruptabb ügyet – pedig itt ülök már jó néhány év óta – én még nem láttam. Szégyellje magát!”

Mindebből az látszik tisztán, hogy a miniszterelnök (akinek már egy ideje tényleg nem számít, hogy van-e értelme úgy általában a magyar szavaknak) nem pusztán a halandzsák nyelvét beszéli, mint fentebb citált sameszai, hanem annak egy kocsmai kötekedőkre jellemző, drasztikusan roncsolt változatát. „Bocsánat, odaengednének a pulthoz?” „Milyen kurva anyámat, hallod, Joci, ez szidja az anyádat.” „Csak fizetnék, és elhoznám a kólámat.” „Mi bajod a magyarokkal, szemüveges geci?” Hogy mindenki, aki hallgatja, érezze fenyegetve magát, mert Soros-bérenc, mert korrupt (ezt ő mondja, szent isten!), mert buzi (gondoljunk csak a Vonával vitt szócsatáira).

De mi tehet az ember, ha a nyelvét akarják elvenni? Nem adja. Eldugja, ha jönnek érte, s elbújtatja a szomszédjáét is, ha pedig nem látja senki, még ápolja is, amennyire lehet, meglocsolja, becézgeti, visz neki egy kis parizert. Végtére a komcsiknak sem sikerült elvenniük, pedig azoknak is hasonlóan mocskos módszereik voltak.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.