A szerk.

Hogy ne kelljen felmenni

A szerk.

„A pszichiáterem felmondott, mert elege lett az egészségügyből” – mondta egy férfi Magyar Péter országjárásának szolnoki állomásán, amikor a mikrofonhoz lépett, és félénken, de határozottan megkérdezte a Tisza Párt első emberét, mit tesznek majd azért, hogy a mentális betegséggel küzdők is segítséget kapjanak a magyar kórházakban.

Miközben Magyar a választ fogalmazta – arról beszélt, hogy a megoldás nem lesz könnyű, de biztosítaniuk kell az egészségügyi ellátórendszer megfelelő kereteit, amelyekben az orvosok segíteni és gyógyítani tudnak –, a férfi, több öngyilkossági kísérlettel és sikertelen terápiával a háta mögött, elsírta magát. „A pszichológusom csúnyán beszél velem, azt mondja, nem tudok viselkedni” – panaszolta a politikusnak, aki érthetően feszengett, de segíteni próbált: felajánlotta a stábja segítségét. Nem ez az első eset, hogy a Tisza Párt országjárásán az emberek a legmélyebb és legintimebb problémáikkal találták meg az ellenzéki vezetőt: egy anyuka sajátos nevelésű igényű gyerekének lehetőségeiről kérdezett, más az idős nagyszüleiért emelt szót, vagy a gyerekei iskoláztatása miatt aggódott.

Persze senki nem gondolhatja, hogy egy politikus vagy egy miniszterelnök-jelölt dolga, hogy megoldja egy pszichiátriai ellátásra szoruló sorsát. Ez az egészségügyi ellátórendszer feladata lenne, amellyel kapcsolatban a politikusnak csak annyi teendője van, hogy biztosítja a megfelelő struktúrát, a finanszírozást, majd hagyja dolgozni a szakembereket. Most nem ezt látjuk, hanem brutális központosításokat és állami obstrukciót, ami akadályoz minden szakmai és civil kezdeményezést.

A pszichiátria területén, amelyet a hozzá kapcsolódó megbélyegzettség is terhel, különösen súlyos a helyzet. Az egészségügyi államtitkár nemcsak ignorálja a szakma segélykiáltásait, hanem időről-időre földbe tapossa annak képviselőit. Pedig a kórházak akkor is működnének, ha Orbán Viktor nem masírozik a folyosókon díszkísérettel és zenei aláfestéssel, nem állítja szőnyeg szélére az orvosokat, s nem leckézteti az ápolókat; de a tűzoltáshoz, a mentőegységek kirajzásához meg a rendőrök cirkálásához nem kellene operatív törzs meg akcióterv. Az egyszeri polgárnak sem kellene azt éreznie, hogy a problémáját a legmagasabb szintre kell elvinnie ahhoz, hogy meghallgatást találjon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.