A szerk.

Templomok és stadionok

A szerk.

Orbán Viktor megnyilvánulásainak mindenkor elengedhetetlen kelléke valamiféle magvas megjegyzés a „magyar emberekről”, mondandója mindig oda fut ki, hogy miért vagyunk különbek mi a többieknél. 

Noha ezen aranyköpéseknek nem szoktak különösebb jelentőséget tulajdonítani, de annyit érdemes megjegyezni, hogy Orbán „magyarjai” többnyire olyan tulajdonságokkal bírnak, amelyek cseppet sem hízelgőek azon honfitársaink számára, akik „tisztességes élet” alatt nem nagyképűsködést, mások lesajnálását és átverését, pálinkázást és iskolakerülést értenek. S akiknek az elmúlt tizenöt év keserű tapasztalatai után is meggyőződésük, hogy Magyarország boldogulása továbbra is csak az európai alapértékek mentén lehetséges (úgy, mint emberi méltóság, szabadság, demokrácia, jogállamiság, emberi jogok), mely alapértékek betartása amúgy minden uniós állam számára kötelező is a 2009. december 1-je óta hatályos Lisszaboni Szerződés értelmében.

Csakhogy Magyarországon a hatalom nyilvánvalóvá tette (legkésőbb a 2015-ös menekültválság idején), hogy valami mást ért európai alapértékek alatt. „Szellemi ostrom alatt állnak az európai alapértékek, a kereszténység és a nemzeti gondolat, politikai ostrom alatt állnak a nemzetállamok, és migrációs ostrom alatt áll maga Európa is” – nyilatkozta tíz éve Kövér László. Két évvel később Hölvényi György európai parlamenti képviselő már arról beszélt, hogy „a vallástalan Európában” egy kereszténydemokrata politikus legfőbb feladata az, hogy felhívja a figyelmet a keresztények szenvedésére. Azóta pedig a kormánypárt csak fokozta a tempót, egyre gyakrabban és egyre hisztérikusabban kapaszkodik a keresztbe.

És mintha Orbán Viktor aranyköpései ehhez idomulnának. Az utóbbi időben a miniszterelnök elképzelt magyarjai kevésbé harciasak, inkább a kereszténység felé fordulnak.

„A magyarok azt vallják, hogy a kereszténység egész Európát, sőt az egész világot is képes megtartani, a magyar ma is templomépítő nemzet, amire a mostani, templomromboló időkben igencsak büszkék lehetünk” – mondta 2020-ban. Ám az, hogy szó szerint értette a templomépítést, csak idén májusban lett nyilvánvaló. „Az elmúlt években több mint három­ezer templomot újítottunk meg, és kétszáz új templomot építettünk a Kárpát-medencében. Ez siker, megbecsülés és támogatás a vallásos világnak, de minden magyar büszke lehet arra, hogy megbecsüljük a múltunkat” – mondotta a Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf Zarándokház avatásán, ami vélhetően csak azért nem kapott nagyobb figyelmet, mert a show-t elvitte a magyarfaló román elnökjelölt, George Simion melletti kiállása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.