A szerk.

Templomok és stadionok

A szerk.

Orbán Viktor megnyilvánulásainak mindenkor elengedhetetlen kelléke valamiféle magvas megjegyzés a „magyar emberekről”, mondandója mindig oda fut ki, hogy miért vagyunk különbek mi a többieknél. 

Noha ezen aranyköpéseknek nem szoktak különösebb jelentőséget tulajdonítani, de annyit érdemes megjegyezni, hogy Orbán „magyarjai” többnyire olyan tulajdonságokkal bírnak, amelyek cseppet sem hízelgőek azon honfitársaink számára, akik „tisztességes élet” alatt nem nagyképűsködést, mások lesajnálását és átverését, pálinkázást és iskolakerülést értenek. S akiknek az elmúlt tizenöt év keserű tapasztalatai után is meggyőződésük, hogy Magyarország boldogulása továbbra is csak az európai alapértékek mentén lehetséges (úgy, mint emberi méltóság, szabadság, demokrácia, jogállamiság, emberi jogok), mely alapértékek betartása amúgy minden uniós állam számára kötelező is a 2009. december 1-je óta hatályos Lisszaboni Szerződés értelmében.

Csakhogy Magyarországon a hatalom nyilvánvalóvá tette (legkésőbb a 2015-ös menekültválság idején), hogy valami mást ért európai alapértékek alatt. „Szellemi ostrom alatt állnak az európai alapértékek, a kereszténység és a nemzeti gondolat, politikai ostrom alatt állnak a nemzetállamok, és migrációs ostrom alatt áll maga Európa is” – nyilatkozta tíz éve Kövér László. Két évvel később Hölvényi György európai parlamenti képviselő már arról beszélt, hogy „a vallástalan Európában” egy kereszténydemokrata politikus legfőbb feladata az, hogy felhívja a figyelmet a keresztények szenvedésére. Azóta pedig a kormánypárt csak fokozta a tempót, egyre gyakrabban és egyre hisztérikusabban kapaszkodik a keresztbe.

És mintha Orbán Viktor aranyköpései ehhez idomulnának. Az utóbbi időben a miniszterelnök elképzelt magyarjai kevésbé harciasak, inkább a kereszténység felé fordulnak.

„A magyarok azt vallják, hogy a kereszténység egész Európát, sőt az egész világot is képes megtartani, a magyar ma is templomépítő nemzet, amire a mostani, templomromboló időkben igencsak büszkék lehetünk” – mondta 2020-ban. Ám az, hogy szó szerint értette a templomépítést, csak idén májusban lett nyilvánvaló. „Az elmúlt években több mint három­ezer templomot újítottunk meg, és kétszáz új templomot építettünk a Kárpát-medencében. Ez siker, megbecsülés és támogatás a vallásos világnak, de minden magyar büszke lehet arra, hogy megbecsüljük a múltunkat” – mondotta a Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf Zarándokház avatásán, ami vélhetően csak azért nem kapott nagyobb figyelmet, mert a show-t elvitte a magyarfaló román elnökjelölt, George Simion melletti kiállása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.