A szerk.

Vár a mocsár

A szerk.

Varga Judit reaktiválását először nyilvánosan maga a kormányfő pedzette meg, amikor július elején arról beszélt egy barátságos interjúban, hogy Varga Judit első osztályú miniszterelnök lehetett volna; nem most ugyan, hanem négy-nyolc év múlva, mert még sokat kellett volna pallérozódnia. 

Augusztusban egy propagandarendezvényen Orbán újabb gesztust tett volt igazságügyi minisztere felé, amikor „hibátlan politikusnak” nevezte, és hozzáfűzte azt is, hogy ha ő lett volna a férje, akkor „valószínűleg Varga Judit lenne az első női miniszterelnök Magyarországon”.

Aztán az elmúlt hetekben már vég nélkül érkeztek a biztatások és invitálások és udvariaskodások: Varga Judit visszatérésének kívánatos voltáról nyilatkozott Gulyás Gergely, Kocsis Máté, mezei képviselők és munkáslevelezők fáradhatatlan hada. Azon, hogy ez jó ötlet-e, mármint a Fidesz szempontjából, hogy ez mit hozhat a konyhára, ha hozhat, és mennyit vihet, ha vinne, sokan és okosan töprengtek el a független sajtóban. Lehet, hogy ha Varga visszatalál a Magyar Péter által bántalmazott nő szerepébe, akkor az megmozdíthat pár százalékot; ha nem is lesznek tőle nők tömegei Fidesz-szavazók, ebből a populációból valamennyit elvihet Magyartól. Végül is ez egyszer már működött, ha nem is átütőn, de mégis. A kicsi is számít. Vagy azért gondolják szükségesnek Varga részvételét a Fidesz választási küzdelmeiben, mert a kampány par excellence politikai tartalmait akarják semlegesíteni a magánéleti szállal? Vagy arra számítanak, hogy ezzel Magyart rendkívül kellemetlen helyzetbe hozzák, hovatovább megtörik? Lehet, csak arra kell nekik Varga, amire a többi így-úgy megvásárolt celeb. És az is lehet, hogy egyáltalán nem jó ötlet az egész, csak nincsenek jobbak a tarsolyban, hogy elfogytak a használható embereik, és csak a semmire se jó, kiégett ürgék maradtak.

De Varga visszacsalogatása mégiscsak elárul valamit Orbán módszereiről. Lehet, hogy Varga Judit valóban kiemelkedő politikai tehetség – de mert politikát ebben az országban csak Orbán és néhány bennfentes tanácsadója csinál, és Varga nem tartozott közéjük, ez sosem derült ki róla. Jogászként, a Fidesz európai parlamenti tanácsadójaként, majd európai uniós államtitkárként, később pedig igazságügyi miniszterként nagy szakértelemmel, ügyesen, és éveken át sikerrel próbálta – természetesen Orbán politikája szerint – valahogy kicselezni, kivédeni, kijogászkodni az Európai Unió szankcióit az Orbán-rezsim ellen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.