A szerk.

Vár a mocsár

A szerk.

Varga Judit reaktiválását először nyilvánosan maga a kormányfő pedzette meg, amikor július elején arról beszélt egy barátságos interjúban, hogy Varga Judit első osztályú miniszterelnök lehetett volna; nem most ugyan, hanem négy-nyolc év múlva, mert még sokat kellett volna pallérozódnia. 

Augusztusban egy propagandarendezvényen Orbán újabb gesztust tett volt igazságügyi minisztere felé, amikor „hibátlan politikusnak” nevezte, és hozzáfűzte azt is, hogy ha ő lett volna a férje, akkor „valószínűleg Varga Judit lenne az első női miniszterelnök Magyarországon”.

Aztán az elmúlt hetekben már vég nélkül érkeztek a biztatások és invitálások és udvariaskodások: Varga Judit visszatérésének kívánatos voltáról nyilatkozott Gulyás Gergely, Kocsis Máté, mezei képviselők és munkáslevelezők fáradhatatlan hada. Azon, hogy ez jó ötlet-e, mármint a Fidesz szempontjából, hogy ez mit hozhat a konyhára, ha hozhat, és mennyit vihet, ha vinne, sokan és okosan töprengtek el a független sajtóban. Lehet, hogy ha Varga visszatalál a Magyar Péter által bántalmazott nő szerepébe, akkor az megmozdíthat pár százalékot; ha nem is lesznek tőle nők tömegei Fidesz-szavazók, ebből a populációból valamennyit elvihet Magyartól. Végül is ez egyszer már működött, ha nem is átütőn, de mégis. A kicsi is számít. Vagy azért gondolják szükségesnek Varga részvételét a Fidesz választási küzdelmeiben, mert a kampány par excellence politikai tartalmait akarják semlegesíteni a magánéleti szállal? Vagy arra számítanak, hogy ezzel Magyart rendkívül kellemetlen helyzetbe hozzák, hovatovább megtörik? Lehet, csak arra kell nekik Varga, amire a többi így-úgy megvásárolt celeb. És az is lehet, hogy egyáltalán nem jó ötlet az egész, csak nincsenek jobbak a tarsolyban, hogy elfogytak a használható embereik, és csak a semmire se jó, kiégett ürgék maradtak.

De Varga visszacsalogatása mégiscsak elárul valamit Orbán módszereiről. Lehet, hogy Varga Judit valóban kiemelkedő politikai tehetség – de mert politikát ebben az országban csak Orbán és néhány bennfentes tanácsadója csinál, és Varga nem tartozott közéjük, ez sosem derült ki róla. Jogászként, a Fidesz európai parlamenti tanácsadójaként, majd európai uniós államtitkárként, később pedig igazságügyi miniszterként nagy szakértelemmel, ügyesen, és éveken át sikerrel próbálta – természetesen Orbán politikája szerint – valahogy kicselezni, kivédeni, kijogászkodni az Európai Unió szankcióit az Orbán-rezsim ellen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.