A szerk.

Igen vagy nem

A szerk.

„Elnézést kérünk tőletek, amiért csalódást okoztunk egy olyan ember támogatásával, aki szégyenteli módon viselkedett. Fontos, hogy elismerjük, ha hibáztunk. Ez is hozzátartozik a politikai kultúraváltáshoz” – jelent meg a Momentum Facebook-oldalán kedden kora délután (gyakorlatilag a jelen cikk megírása előtti percekben).

E bocsánatkérést mindenképpen tekinthetjük azon – az elmúlt egy-két napban felhabzó – politikai vita lezárásának, mely Kulcsár Gergely volt jobbikos országgyűlési képviselő személye és szerepe körül bontakozott ki.

Nevezett ugyanis egészen keddig a Jobbik–Momentum–LMP-összefogás debreceni (közelebbről józsai) jelöltje volt az október 13-án esedékes helyhatósági választásokon; összeszedte annak rendje és módja szerint a szükséges aláírásokat, s a helyi Momentum-vezető az országos sajtónak nyilatkozván is kiállt mellette. Különösebb nehézség nélkül végigjárta a jelöltséghez vezető szamárlétra összes grádicsát, jelölte a pártja, egyeztette a személyét a szövetségeseivel (Momentum, LMP), gyűjtötték neki az ajánlásokat, satöbbi, satöbbi – annak a csávónak, aki nemrégiben még azzal kérkedett, hogy beleköpött a Duna-parti holokauszt-emlékmű egyik cipőjébe, illetve félreérthetetlenül holokauszttagadó kijelentéseket tett.

Szögezzük le: mi is hiszünk a Jobbik megigazulásának lehetőségében. Vagy legalább abban, hogy van bennük szándék, hogy levetkőzzék nyílt rasszizmusukat, cigánygyűlöletüket és antiszemitizmusukat. Végül is jó páran közülük megtagadták korábbi önmagukat; vagy legalább valami ilyesmire utaló hangjelzéseket bocsátottak ki magukból. Hiszünk ebben annak dacára is, hogy ez nem valamiféle hirtelen megvilágosodás hatására jött el, hanem azért, mert a Fidesz egyszerűen kiszorította őket a jobbszélről – előbb saját magának csinálván helyet ott, kicsit később pedig a magától is szélsőbb jobbon a Mi Hazánk nevű (nem mellesleg épp a Jobbikról leszalámizott) kreatúrájának. A politikai szükségszerűség felismerése alkalmasint lehet egyenlő a kudarc beismerésével – ez esetben feltétlenül az. Azt is hisszük, hogy a Jobbik kártéteményei a magyar közéletben, közgondolkodásban bár számosak, de nem helyrehozhatatlanok – s ha e kármentésben a párt élen jár majd, jóérzésből, illetve egyéb választása aligha lévén, az igen dicséretes lesz. Aki meg nem ezt teszi közülük, az ott vész a politika trágyadombján, mint a Mi Hazánk.

Csakhogy Kulcsár Gergely nem járta végig ezt az utat, sőt, el sem indult rajta. Kulcsár Gergely még ma is az, aki megpróbálta meggyalázni a Dunába lőtt honfitársaink emlékét.

Fiatal ember, bizonyára lesz még ideje helyrehozni azt, amit elrontott. Miként fiatal párt még a Momentum is, bár az órája sokkal gyorsabban ketyeg, mint Kulcsáré. Belátni a hibáinkat, és bocsánatot kérni szép és nemes dolog, de a népképviseletben erősen limitált számban van rá lehetőség hitelvesztés nélkül. Pláne olyan esetekben politikai luxus a bocsánatkérésig navigálni cselekedeteinket, amikor már az odáig vezető út is könnyen – még egyszer: könnyen – elkerülhető lenne, a ki nem kényszerített hibák esetén. Mint ez is volt.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.