A szerk.

Illatok

A szerk.

Nagy ünnepség színhelye volt a hétvégén a Moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatórium! A magyar állam egy igazi, tőrőlmetszett Bogányi-zongorát adományozott – tartós használatra – az intézménynek!

A magyar csodazongorának is nevezett instrumentumot maga a nagykövet, Balla János adta át a névadó jelenlétében a konzervatórium rektorának. Bogányi és Piszarjev dékán e nagyszerű alkalomból le is csaptak menten a billentyűkre. Mielőtt azonban rátérnénk jelen ajándékozás legizgalmasabb részletére, tudniillik, Bogányi ez alkalomból adott nyilatkozatára, idézzük fel, mit is jelent nekünk, büszke magyaroknak a csodazongora.

Az úgy kezdődött, hogy Bogányi megálmodta, s céget alapítottak az álomra, Orbán egyik miniszterének b. nejével s Orbán egyik volt államtitkárával a tulajdonosok közt, e céget megküldték előbb több mint 200 millió huffocskával és némi apróval (például 40 millióval a Szerencsejáték Zrt.-től), így meg is lett gyorsan a csodazongora. Csoda-e hát, hogy a nagy világbemutató előtt szigorúan zárt körben Orbán Viktornak mutatták meg először a Zeneakadémián (Andy Vajna volt tán még ott, mondhatni, szintén zenész). „Benne van minden, ami minket, magyarokat jellemez” – mondta a hangszerről megindultan Orbán, s még azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy „ez a zongora eredeti alkotás, amely hangzásában és külső megjelenésében hidat épít hagyományaink és a jövő között”, s szólott még további szépeket is a tárgyban. Be is indult menten a csodazongorák termelése, csak hát sajna annyira csodálatosak voltak, hogy nem vette őket a világon senki – szerencsére a magyar állam még időben, ti. a fenyegető csőd előtt bevásárolt belőle egy levegővel tíz darabot (valszeg ebből osztogat most). Ám e cseppnyi szépséghibától még a Bogányi-zongora igenis a magyar géniusz zászlóshajója, Orbán is megmondta, okkal vagyunk rá büszkék.

S ezek után idézzük magát Bogányit, aki az oroszok megajándékozását nemes egyszerűséggel „történelmi illatúnak” találta nevezni: „történelmi illata van ennek az ajándékozásnak” – mondotta, de sajna nem tért ki az illat pontosabb leírására, elsietett inkább játszani. Mi azért ne hagyjuk elillanni e nemes illatot.

Nem Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin az egyetlen orosz vezető, aki imád beugrani Magyarországra, így volt ezzel Nyikita Mihajlovics Hruscsov is, nem túl hosszú regnálása alatt négyszer is benézett hozzánk. A legutolsó alkalommal 1964 tavaszán, amikor is Kádár elvitte Bábolnára, hogy megmutassa neki a magyar géniusz éppen akkor aktuális büszkeségét, az ötös fogatot! A korabeli terminológiával: „legjobb hagyományaink kifejezőjét”. S innen adjuk is át a szót a Digitális Tankönyvtár történelemkönyvének. „Többször elvonult Hruscsov, Kádár János és a többi vendég előtt a pompás fehér paripákból álló világhírű ötös fogat. Már éppen búcsúzni készültek a látogatók, amikor Burgert Róbert igazgató így szólt Hruscsovhoz: Legjobb hagyományaink kifejezője a bábolnai ötös fogat. Engedje meg, Hruscsov elvtárs, hogy dolgozóink szeretete jeléül megajándékozzuk vele… Kérjük, fogadja el!”

Az ördög tudja, hogy erre gondolt-e Bogányi, de mi ez, ha nem a történelem illata? Ugyanazok a szavak, ugyanaz a gesztus, oly jellegzetes illat, hogy már-már szagnak is mondanánk. Talán csak annyi a különbség, hogy – szemben Kádáréval – Orbán fociválogatottjának nem kell lefeküdnie az oroszoknak, győznek azok akkor is, ha lopott széklábakat küldenek ellenünk pályára.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.