A szerk.

Illatok

A szerk.

Nagy ünnepség színhelye volt a hétvégén a Moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatórium! A magyar állam egy igazi, tőrőlmetszett Bogányi-zongorát adományozott – tartós használatra – az intézménynek!

A magyar csodazongorának is nevezett instrumentumot maga a nagykövet, Balla János adta át a névadó jelenlétében a konzervatórium rektorának. Bogányi és Piszarjev dékán e nagyszerű alkalomból le is csaptak menten a billentyűkre. Mielőtt azonban rátérnénk jelen ajándékozás legizgalmasabb részletére, tudniillik, Bogányi ez alkalomból adott nyilatkozatára, idézzük fel, mit is jelent nekünk, büszke magyaroknak a csodazongora.

Az úgy kezdődött, hogy Bogányi megálmodta, s céget alapítottak az álomra, Orbán egyik miniszterének b. nejével s Orbán egyik volt államtitkárával a tulajdonosok közt, e céget megküldték előbb több mint 200 millió huffocskával és némi apróval (például 40 millióval a Szerencsejáték Zrt.-től), így meg is lett gyorsan a csodazongora. Csoda-e hát, hogy a nagy világbemutató előtt szigorúan zárt körben Orbán Viktornak mutatták meg először a Zeneakadémián (Andy Vajna volt tán még ott, mondhatni, szintén zenész). „Benne van minden, ami minket, magyarokat jellemez” – mondta a hangszerről megindultan Orbán, s még azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy „ez a zongora eredeti alkotás, amely hangzásában és külső megjelenésében hidat épít hagyományaink és a jövő között”, s szólott még további szépeket is a tárgyban. Be is indult menten a csodazongorák termelése, csak hát sajna annyira csodálatosak voltak, hogy nem vette őket a világon senki – szerencsére a magyar állam még időben, ti. a fenyegető csőd előtt bevásárolt belőle egy levegővel tíz darabot (valszeg ebből osztogat most). Ám e cseppnyi szépséghibától még a Bogányi-zongora igenis a magyar géniusz zászlóshajója, Orbán is megmondta, okkal vagyunk rá büszkék.

S ezek után idézzük magát Bogányit, aki az oroszok megajándékozását nemes egyszerűséggel „történelmi illatúnak” találta nevezni: „történelmi illata van ennek az ajándékozásnak” – mondotta, de sajna nem tért ki az illat pontosabb leírására, elsietett inkább játszani. Mi azért ne hagyjuk elillanni e nemes illatot.

Nem Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin az egyetlen orosz vezető, aki imád beugrani Magyarországra, így volt ezzel Nyikita Mihajlovics Hruscsov is, nem túl hosszú regnálása alatt négyszer is benézett hozzánk. A legutolsó alkalommal 1964 tavaszán, amikor is Kádár elvitte Bábolnára, hogy megmutassa neki a magyar géniusz éppen akkor aktuális büszkeségét, az ötös fogatot! A korabeli terminológiával: „legjobb hagyományaink kifejezőjét”. S innen adjuk is át a szót a Digitális Tankönyvtár történelemkönyvének. „Többször elvonult Hruscsov, Kádár János és a többi vendég előtt a pompás fehér paripákból álló világhírű ötös fogat. Már éppen búcsúzni készültek a látogatók, amikor Burgert Róbert igazgató így szólt Hruscsovhoz: Legjobb hagyományaink kifejezője a bábolnai ötös fogat. Engedje meg, Hruscsov elvtárs, hogy dolgozóink szeretete jeléül megajándékozzuk vele… Kérjük, fogadja el!”

Az ördög tudja, hogy erre gondolt-e Bogányi, de mi ez, ha nem a történelem illata? Ugyanazok a szavak, ugyanaz a gesztus, oly jellegzetes illat, hogy már-már szagnak is mondanánk. Talán csak annyi a különbség, hogy – szemben Kádáréval – Orbán fociválogatottjának nem kell lefeküdnie az oroszoknak, győznek azok akkor is, ha lopott széklábakat küldenek ellenünk pályára.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.