A szerk.

Illatok

A szerk.

Nagy ünnepség színhelye volt a hétvégén a Moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatórium! A magyar állam egy igazi, tőrőlmetszett Bogányi-zongorát adományozott – tartós használatra – az intézménynek!

A magyar csodazongorának is nevezett instrumentumot maga a nagykövet, Balla János adta át a névadó jelenlétében a konzervatórium rektorának. Bogányi és Piszarjev dékán e nagyszerű alkalomból le is csaptak menten a billentyűkre. Mielőtt azonban rátérnénk jelen ajándékozás legizgalmasabb részletére, tudniillik, Bogányi ez alkalomból adott nyilatkozatára, idézzük fel, mit is jelent nekünk, büszke magyaroknak a csodazongora.

Az úgy kezdődött, hogy Bogányi megálmodta, s céget alapítottak az álomra, Orbán egyik miniszterének b. nejével s Orbán egyik volt államtitkárával a tulajdonosok közt, e céget megküldték előbb több mint 200 millió huffocskával és némi apróval (például 40 millióval a Szerencsejáték Zrt.-től), így meg is lett gyorsan a csodazongora. Csoda-e hát, hogy a nagy világbemutató előtt szigorúan zárt körben Orbán Viktornak mutatták meg először a Zeneakadémián (Andy Vajna volt tán még ott, mondhatni, szintén zenész). „Benne van minden, ami minket, magyarokat jellemez” – mondta a hangszerről megindultan Orbán, s még azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy „ez a zongora eredeti alkotás, amely hangzásában és külső megjelenésében hidat épít hagyományaink és a jövő között”, s szólott még további szépeket is a tárgyban. Be is indult menten a csodazongorák termelése, csak hát sajna annyira csodálatosak voltak, hogy nem vette őket a világon senki – szerencsére a magyar állam még időben, ti. a fenyegető csőd előtt bevásárolt belőle egy levegővel tíz darabot (valszeg ebből osztogat most). Ám e cseppnyi szépséghibától még a Bogányi-zongora igenis a magyar géniusz zászlóshajója, Orbán is megmondta, okkal vagyunk rá büszkék.

S ezek után idézzük magát Bogányit, aki az oroszok megajándékozását nemes egyszerűséggel „történelmi illatúnak” találta nevezni: „történelmi illata van ennek az ajándékozásnak” – mondotta, de sajna nem tért ki az illat pontosabb leírására, elsietett inkább játszani. Mi azért ne hagyjuk elillanni e nemes illatot.

Nem Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin az egyetlen orosz vezető, aki imád beugrani Magyarországra, így volt ezzel Nyikita Mihajlovics Hruscsov is, nem túl hosszú regnálása alatt négyszer is benézett hozzánk. A legutolsó alkalommal 1964 tavaszán, amikor is Kádár elvitte Bábolnára, hogy megmutassa neki a magyar géniusz éppen akkor aktuális büszkeségét, az ötös fogatot! A korabeli terminológiával: „legjobb hagyományaink kifejezőjét”. S innen adjuk is át a szót a Digitális Tankönyvtár történelemkönyvének. „Többször elvonult Hruscsov, Kádár János és a többi vendég előtt a pompás fehér paripákból álló világhírű ötös fogat. Már éppen búcsúzni készültek a látogatók, amikor Burgert Róbert igazgató így szólt Hruscsovhoz: Legjobb hagyományaink kifejezője a bábolnai ötös fogat. Engedje meg, Hruscsov elvtárs, hogy dolgozóink szeretete jeléül megajándékozzuk vele… Kérjük, fogadja el!”

Az ördög tudja, hogy erre gondolt-e Bogányi, de mi ez, ha nem a történelem illata? Ugyanazok a szavak, ugyanaz a gesztus, oly jellegzetes illat, hogy már-már szagnak is mondanánk. Talán csak annyi a különbség, hogy – szemben Kádáréval – Orbán fociválogatottjának nem kell lefeküdnie az oroszoknak, győznek azok akkor is, ha lopott széklábakat küldenek ellenünk pályára.

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.

Amerika kapitány menni

Lapzártánk után három nappal, pénteken találkozik Orbán Trumppal, így a találkozó érdemi részét és eredményeit jelen pillanatban tárgyalni nem, legfeljebb találgatni tudjuk. A magyar fél közlése szerint Amerika kapitány, Pókember és Vasember azért járulnak Trump elibe („Washington, jövünk!”), hogy meggyőzzék arról: engedje továbbra is, hogy hazánk háborítatlanul vásárolhasson nyersolajat és gázt Oroszországtól, különben… Hát ez az.