A szerk.

Illatok

A szerk.

Nagy ünnepség színhelye volt a hétvégén a Moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatórium! A magyar állam egy igazi, tőrőlmetszett Bogányi-zongorát adományozott – tartós használatra – az intézménynek!

A magyar csodazongorának is nevezett instrumentumot maga a nagykövet, Balla János adta át a névadó jelenlétében a konzervatórium rektorának. Bogányi és Piszarjev dékán e nagyszerű alkalomból le is csaptak menten a billentyűkre. Mielőtt azonban rátérnénk jelen ajándékozás legizgalmasabb részletére, tudniillik, Bogányi ez alkalomból adott nyilatkozatára, idézzük fel, mit is jelent nekünk, büszke magyaroknak a csodazongora.

Az úgy kezdődött, hogy Bogányi megálmodta, s céget alapítottak az álomra, Orbán egyik miniszterének b. nejével s Orbán egyik volt államtitkárával a tulajdonosok közt, e céget megküldték előbb több mint 200 millió huffocskával és némi apróval (például 40 millióval a Szerencsejáték Zrt.-től), így meg is lett gyorsan a csodazongora. Csoda-e hát, hogy a nagy világbemutató előtt szigorúan zárt körben Orbán Viktornak mutatták meg először a Zeneakadémián (Andy Vajna volt tán még ott, mondhatni, szintén zenész). „Benne van minden, ami minket, magyarokat jellemez” – mondta a hangszerről megindultan Orbán, s még azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy „ez a zongora eredeti alkotás, amely hangzásában és külső megjelenésében hidat épít hagyományaink és a jövő között”, s szólott még további szépeket is a tárgyban. Be is indult menten a csodazongorák termelése, csak hát sajna annyira csodálatosak voltak, hogy nem vette őket a világon senki – szerencsére a magyar állam még időben, ti. a fenyegető csőd előtt bevásárolt belőle egy levegővel tíz darabot (valszeg ebből osztogat most). Ám e cseppnyi szépséghibától még a Bogányi-zongora igenis a magyar géniusz zászlóshajója, Orbán is megmondta, okkal vagyunk rá büszkék.

S ezek után idézzük magát Bogányit, aki az oroszok megajándékozását nemes egyszerűséggel „történelmi illatúnak” találta nevezni: „történelmi illata van ennek az ajándékozásnak” – mondotta, de sajna nem tért ki az illat pontosabb leírására, elsietett inkább játszani. Mi azért ne hagyjuk elillanni e nemes illatot.

Nem Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin az egyetlen orosz vezető, aki imád beugrani Magyarországra, így volt ezzel Nyikita Mihajlovics Hruscsov is, nem túl hosszú regnálása alatt négyszer is benézett hozzánk. A legutolsó alkalommal 1964 tavaszán, amikor is Kádár elvitte Bábolnára, hogy megmutassa neki a magyar géniusz éppen akkor aktuális büszkeségét, az ötös fogatot! A korabeli terminológiával: „legjobb hagyományaink kifejezőjét”. S innen adjuk is át a szót a Digitális Tankönyvtár történelemkönyvének. „Többször elvonult Hruscsov, Kádár János és a többi vendég előtt a pompás fehér paripákból álló világhírű ötös fogat. Már éppen búcsúzni készültek a látogatók, amikor Burgert Róbert igazgató így szólt Hruscsovhoz: Legjobb hagyományaink kifejezője a bábolnai ötös fogat. Engedje meg, Hruscsov elvtárs, hogy dolgozóink szeretete jeléül megajándékozzuk vele… Kérjük, fogadja el!”

Az ördög tudja, hogy erre gondolt-e Bogányi, de mi ez, ha nem a történelem illata? Ugyanazok a szavak, ugyanaz a gesztus, oly jellegzetes illat, hogy már-már szagnak is mondanánk. Talán csak annyi a különbség, hogy – szemben Kádáréval – Orbán fociválogatottjának nem kell lefeküdnie az oroszoknak, győznek azok akkor is, ha lopott széklábakat küldenek ellenünk pályára.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?