Az egyikről, amelyből a küszöbünk előtt leselkedő négerveszély szövődik, lentebb emlékezünk meg, a másik pedig kedden Pécsen került elő, amikor a kormányfőt a köztévé riportere a kaposvári trafikoslány meggyilkolására adandó kormányzati válaszokról kérdezte. Orbán nyomban a halálbüntetést rántotta elő, mondván, annak „kérdését Magyarországon napirenden kell tartanunk”.
Nos, „napirenden tartani”, azt biztos lehet. A halálbüntetés visszaállításának gondolata időről időre felbukkan akár a parlamentben is, 2012 májusában például Boldog István fideszes képviselő árulta el, hogy nemcsak ő, de az akkori Fidesz-frakcióban is többen támogatnák. Pár héttel később, az épp Pécsen elkövetett bűntett, Bándy Kata meggyilkolása után ismét a Fidesz (és persze a Jobbik) politikusai követelték a legszigorúbb büntetés visszaállítását. (Ekkor Rogán Antal frakcióvezető közölte: a Fidesz-frakció nem támogat ilyen jellegű módosító indítványt.) Erre megint rá lehet kezdeni. Csak minek. Magyarország európa tanácsbeli és uniós tagsága lehetetlenné teszi a halálbüntetés visszaállítását. De hogy ne csak a hazánk által is aláírt különféle szerződések vonatkozó paragrafusait citáljuk ide, szögezzük le azt is, hogy az európai nemzetek közösségének álláspontja – mely szerint az élethez való jog alapvető érték egy demokratikus társadalomban, és a halálbüntetés eltörlése nélkülözhetetlen e jog védelméhez és a minden emberben természettől benne rejlő méltóság teljes elismeréséhez – éppenséggel ennek a közösségnek az egyik fundamentuma. A halálbüntetést hasonló megfontolásból törölte el 1990-ben új, demokratikus Alkotmánybíróságunk egyik első határozata is. Ellenzik a magyarországi egyházak – talán az egy szem, ebben a tekintetben erősen bibliai fundamentalista Hit Gyülekezetén kívül –, a katolikus éppúgy, mint a különféle rendű és rangú protestánsok vagy a zsidók. És még ha mindettől függetlenül lehetne is, s talán érdemes is lenne a halálbüntetésről társadalmi vitát folytatni, épp azért, hogy filozófiai, jogi, teológiai tarthatatlanságáról, „bűnmegelőzési”, kriminológiai céltalanságáról a nemzet többsége meggyőződhessen: Orbán számára a „napirenden tartás” nem ezt, legfeljebb annak a szajkózását fogja jelenteni, hogy csinálnám, de nem hagyják.
A keddi pécsi mondás és a gyermekded dramaturgia – a levajazott kérdésre érkező, jól kiszámított válasz – azonban mindezeken túl is tartalmaz botrányos elemet.
A közkeletűen trafiktörvénynek nevezett 2012. évi CXXXIV. tv. egyik paragrafusa előírja, hogy a dohánybolt „külső felületére tekintve” dohánytermék nem lehet látható. Ez a mellék-rendelkezés a törvényalkotó elkötelezettségének komolyságát, a nemes cél érdekében mindenre kiterjedő figyelmét volt hivatva demonstrálni. E cél – amint azt a törvény neve is mutatja – a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása lenne. Azt ellenben jól tudjuk, hogy a trafiktörvény elsődleges és valóságos motivációja nem is annyira ez, mint inkább a koncessziók újraosztása, s ezen keresztül a kormánypárthoz kötődő üzleti érdekeltségek helyzetbe hozása, a klientúraépítés, valamifajta politikai és társadalmi mérnökösködés volt, kicsiben és nagyban, helyi és országos szinten egyaránt. De a trafikok beborításának, az üzletbelső láthatatlanná tételének célszerűsége akkor is zéró, ha netán elhisszük, hogy a Fidesz valóban gyermekeink egészségét védené mindenekelőtt.
A trafikok ajtaját és kirakatát értelmetlenül, a trafiktörvény fő hazugságát palástolandó kell ma a törvény szerint betakarni. S ha azt nem is állíthatja senki, hogy a kaposvári trafikoslány ma is élne, ha az üzletet nem borította volna ez a barna burok, hogy emiatt a hazugság miatt kellett meghalnia – de nem állíthatja az ellenkezőjét sem. A józan ész (és a trafikrablások hétköznapisága) pedig alappal sugallja ezt az összefüggést. A halálbüntetésnél, amely nem rettent el, jobban elrettentette volna a kaposvári gyilkost az, ha nincs a fedezék, mely mögött a büntetlenség reményében szúrhatott.
A trafiktörvénynek ezt az értelmetlen, ám életveszélyes helyzeteket teremtő passzusát módosítani egyetlen gombnyomásába került volna a kormánypártnak. Ez a gesztus most már valamiféle beismerést is tartalmazna. Ehelyett mondta Orbán Viktor kedden Pécsen azt: ha felköthetnénk a gyilkost, akkor állna vissza a világ rendje.
