A szerk.

Készpénz és ígéret

A szerk.

„Ellenzéket is váltottunk. Leváltottuk a szocialista párton belül azokat, akik nem akartak változást, akik féltek az elszámoltatástól. Leváltottuk azokat, akik bizonytalankodtak, leváltottuk azokat, akik bármilyen szélsőséges magatartást hirdettek, akik üzleteltek a hatalommal, akiket meg lehetett venni, akiket meg lehetett zsarolni, meg lehetett fenyegetni” – mondta Márki-Zay Péter vasárnap esti győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a lelkes publikum előtt.

E szavak rögtön azután hangzottak el, hogy Márki-Zay a civileké mellett a pártok támogatását is megköszönte, kiemelve a balján álló Tóth Bertalant, az MSZP társelnökét, aki úgymond nem Szapolyaiként, lábhoz tett fegyverrel figyelte a mohácsi csatamezőn elvérző Márki-Zayt és csapatát, hanem fegyverrel, felmentő seregként érkezett. A dicséret láthatóan jól esett Tóthnak (valaki biztatóan hátulról a vállára is csapott), ám amikor Márki-Zay az általuk megtisztított (és a beszéd kontextusából következően: tovább tisztítandó) MSZP-ről beszélt, Tóth arcára fagyott a mosoly.

E képsor jól láttatja az ellenzéki oldalon előállt helyzet kuszaságát.

A vasárnap esti eufória előzményei 2018 kora teléig nyúlnak. Az ellenzéki pártok a tavaszi választási kudarc után ekkorra belátták: demokratikus úton csakis teljes összefogással váltható le Orbán és rendszere, másrészt a vágyott sikerhez szélesíteni kell a szavazóbázist azzal, hogy megkísérlik maguk mellé állítani a politizálni hajlandó rendszerkritikus civileket is. Mindkét feltétel elfogadása komoly önkorlátozásra szorította a pártokat. Ennek egyik leglátványosabb jele a „gyurcsányozás” elhagyása, takaréklángra állítása volt – ami, tekintettel arra, hogy az ellenzék többi pártja a volt kormányfővel szemben határozta meg magát, vagy, mint a hajdani Jobbik, puszta létét is Gyurcsány Ferenc eltakarításának a szándékával indokolta, figyelemre méltó kompromisszumként értékelendő. Másfelől Gyurcsány is újra és újra deklarálta, hogy semmiféle kormányzati pozíciót nem kíván a jövőben betölteni, és ennek valóban semmi jelét nem adja azóta sem – ami habitusának, valamint azon ténynek az ismeretében, hogy hosszú évek szívós munkájával a legszervezettebb ellenzéki pártot építette föl, a legkevésbé sem magától értetődő. Az meg mindannyiuktól lemondást igényelt, hogy ebbe a folyamatba beengedjenek kívülállókat – akár annak árán is, hogy így saját embereik eshetnek el országgyűlési vagy önkormányzati mandátumoktól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.