A szerk.

Két katolikus beszél

A szerk.

A nagyobb egyházi ünnepekben az is jó, hogy közeledvén hozzájuk jelentősen felszaporodnak a papság és különféle appendixeik templomon kívüli – legtöbbször a sajtóban eszközölt – kinyilatkozásai.

Idén sem maradtak kapatlanok Magyarország templomkerülő néposztályai, hovatovább abban a különös kegyben lehetett részünk, hogy úgyszólván egyszerre szólt hozzánk a magyar katolikus egyház feje és egy másik – ugyancsak közismert – testrésze. Máskor is volt ez már így, de az idei alkalom azért tűnik kitüntetettnek, mert az elmúlt tíz esztendőben most először volt tapasztalható, hogy jól kivehetően mást mond a felfél, mint az alfél. (Amúgy személyükben régóta azonos felekről beszélünk, s a szervezeti kapcsok is hosszú-hosszú ideje megbonthatatlanok őközöttük.)

Erdő Péter bíboros a Válasz Online portálnak adott interjút, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, kereszténydemokrata pártelnök és hangsúlyozott magánember pedig a Hír Tv nevű kétes egzisztenciának. Mindkettő voltaképpen érthető döntés, hiszen a főpap a mondott portálon kívül talán a Magyar Hang hetilapban mondhatta volna el a magáét, már ha célközönségét akarta elérni. Semjén pedig húsvét alkalmából mégsem nyilatkozhatott a Hot! magazinnak, noha számos nyilvánvaló oka lenne rá. Csakhogy a jelzett orgánumok között sincs akkora különbség, mint a két mondandó között!

Első hallásra ennek pedig az lehet az oka, hogy míg az egyházfői nyilatkozat kapcsán megengedhetünk magunknak olyan feltételezéseket, melyek szerint Erdő Péter megpróbált kint is, bent is egerészni egyszerre: tisztességesnek maradni, de nem durván szembefordulni Magyarország tisztességtelen kormányának tisztességtelen politikájával, addig Semjén Zsolttal ilyesmi álmában sem fordulhatna elő, nemcsak a gyávasága miatt, de azért sem, mert a vonatkozó kifejezések egy részét bizonyítottan nem is ismeri. Mindebből következően nyilvánvaló az is, hogy Erdő alapból nem járhatott sikerrel, meg az is, hogy Semjénnek a szeme sem rebbent.

Hogy miért vethető össze mégis a két megnyilatkozás, annak nem csak szervezeti okai vannak, bár azok sem mellékesek. Erdő Péterről pontosan tudható, hogy kicsoda, de Semjén Zsolt esetében ragyogó titulusai mellett hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ő bizony a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi docense, aki a doktorátusát a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián szerezte – hogy lopás útján, az egyértelműen mellékszál, hiszen a magyar katolikus egyháznak, és ilyetén módon a fejének, nevezett Erdő Péternek sem volt ellene kifogása soha.

S az ebből az összefonódásból, összegabalyodásból adódó tanulságok még a két mai megnyilatkozásuk súlyos különbözőségeinél is meghatározóbbak hazánk jelen állapotaira nézvést. Erdő Péter ugyanis olyanokat mondott, hogy „lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni? A kulturális hagyományok és az építészet okán persze lehet, de mégiscsak fontosabb az emberek személyi meggyőződése.” Vagy éppenséggel azt, hogy „a fehérséget azért nem nagyon hangsúlyoznám katolikusként – elég elmenni Budapesten a Szent István Bazilikába, ahol egy nagyon kedves ghánai testvérünk tartja az angol misét minden vasárnap. Budapesten tizenhat nyelven van mise. A kereszténység pedig nem lehet negatív fogalom. Nem azt mondja meg, mi nem vagyok.”

Semjén Zsolt meg pont ennek az ellenkezőjét mantrázta, s mondandójának merituma abban jegecesedett ki, hogy „az egyház nem egy emberbaráti egyesület”, illetve az európai identitás alapvető része az iszlámellenesség, és az „igazi keresztény örökséghez” kell hűségesnek lenni, „nem pedig a világ fülének a csiklandozásához”, satöbbi, satöbbi – Semjént pusztán higiéniai okokból is sokkal nehezebb idézni.

A két megszólalás közötti különbséget legvilágosabban Róma felé tekintve látjuk, az Orbán-uralom mélyen keresztényi fügefalevelének minden szava Ferenc pápa megszólalásai ellen szólott, illetve az ő szavait próbálta kiforgatni, a magyar egyházfő pedig a maga óvatos módján Ferenc mellett tette le a garast, jól érzékelhetően szembefordulva ekképp Magyarország kormányának politikájával. Hogy ennek mi lesz a következménye, az erősen kétséges. Annál is inkább kétséges, mert mondjon is bármit a sajtónak vagy a híveinek Erdő, Semjént, s minden Semjénhez tapadó mérges nyavalyát a lopott doktoritól egészen az Orbán-kormány gyűlöletet szító politikájáig rendületlenül cipelnie kell tovább, mert attól megszabadulni aligha lesz elég – bárminő ítélőszék előtt – pár megengedő, kibeszélő nyilatkozat. S mindennek leginkább Erdő Péter és egyházának a hitelessége adja meg az árát.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?