A szerk.

Kis NER-esek

A szerk.

A Mi Hazánk Mozgalmat hivatalosan a Jobbik felpuhulása ellenében hozták létre a 2018-as választások után, de már a „zászlóbontás” után nyilvánvalóvá vált, hogy ugyanazt a nótát fújják, mint a Fidesz, csak bohócruhában.

Ha emlékszünk még Toroczkai László két évvel ezelőtti „programbeszédére”, mindössze az volt a baja a kormánnyal, hogy „a nemzet- és családellenes szörnyek megtarthatják a Pride-ot”, illetve túl puhányok a cigánysággal. Budaházy György is olyanokat szólt, hogy „a Fidesznek van egy elképzelése arról, hogy neki mi kéne, és a Mi Hazánk beteljesíti egyelőre azt a feladatot”, így a pártot méltán sorolhatjuk azon piszkos munkára kijelölt bizalmi csoportok közé, mint a szavazási irodában izmozó kopaszokat vagy a Fidesz székház előtt őrt álló Fradi-biztonságiakat.

Az elmúlt hónapokban a Mi Hazánk Horthy 1920-as bevonulásával – lovas szobor állítása, közterület elnevezése stb. – volt elfoglalva, de úgy tűnik, továbbra sem akarnak leszállni a fehér lóról. Még akkor sem, amikor egy tűzoltólétra segítségével távolítják el a Városházára kitűzött szivárványos zászlót. „Szégyen, hogy éppen száz évvel az után, hogy Horthy Miklós kormányzó megszabadította vörös rongyaitól a fővárost, Karácsony Gergely nemcsak azt a szellemiséget hozza vissza, hanem a többségi, jóérzésű magyar embereket provokálja egy ilyen emberiségellenes zászlónak a megjelenítésével” – olvashatjuk a párt közleményében, amit az MTI is simán átvett. „A fővárosi közterület-felügyelet munkatársai először még visszaszerezték a lobogót egy közeli szemetesből, ám Novák Előd kicselezve az időközben a helyszínre érkező rendőröket, az egyenruhások gyűrűjéből egy nagy futással ismét méltó helyére, egy, a városházától távol eső kukába dobta, majd visszasétált a tűzoltólétráért, s ekkor állították elő” – írják, és ha valaki nem olvas mást, az csak ebből az MTI-tudósításból (tehát a Mi Hazánk közleményéből) értesülhetett arról is, hogy Karácsony kezdeményezésére a rendszerváltás óta először tűzték ki az LMBTQ-közösség zászlóját a budapesti városháza homlokzatára.

Azt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy a Mi Hazánk alelnöke kinek a parancsára mászott fel a városházára, de az egyértelmű, hogy Novák ezt (amit jobb helyeken garázdaságnak mondanak, és mindenáron igyekeznek megakadályozni) a rendőrség asszisztálása mellett, már-már védelme alatt tehette meg, mivel az után állították csak elő, hogy visszament a létrájáért. Ahogy azt a ferencvárosi „szurkolót” is csak másnap vezették elő, aki a szurkolói csoportja nevében a ferencvárosi önkormányzat homlokzatára kihelyezett szivárványszínű zászlót szedte le, taposta meg és gyújtotta fel.

Most minden bizonnyal eljárás indul rongálás címen Novák és a fradisták ellen, talán még azt is kimondja valamelyik alacsonyabb beosztású illetékes, hogy az intézkedés a budapestiek védelmét szolgálja. Csakhogy ez ugyanolyan cinikus hazugság, mint a Mi Hazánkat ellenzéknek mondani. Amikor ugyanis a rendőrség ölbe tett kézzel nézi és hagyja, hogy büntetlenül rongálják a főpolgármesteri hivatalt, akkor egyértelmű, hogy nem a budapesti polgárok érdekeit tartják szem előtt, hanem Novák megbízójának az akaratát szolgálják ki.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.