A szerk.

Kis NER-esek

A szerk.

A Mi Hazánk Mozgalmat hivatalosan a Jobbik felpuhulása ellenében hozták létre a 2018-as választások után, de már a „zászlóbontás” után nyilvánvalóvá vált, hogy ugyanazt a nótát fújják, mint a Fidesz, csak bohócruhában.

Ha emlékszünk még Toroczkai László két évvel ezelőtti „programbeszédére”, mindössze az volt a baja a kormánnyal, hogy „a nemzet- és családellenes szörnyek megtarthatják a Pride-ot”, illetve túl puhányok a cigánysággal. Budaházy György is olyanokat szólt, hogy „a Fidesznek van egy elképzelése arról, hogy neki mi kéne, és a Mi Hazánk beteljesíti egyelőre azt a feladatot”, így a pártot méltán sorolhatjuk azon piszkos munkára kijelölt bizalmi csoportok közé, mint a szavazási irodában izmozó kopaszokat vagy a Fidesz székház előtt őrt álló Fradi-biztonságiakat.

Az elmúlt hónapokban a Mi Hazánk Horthy 1920-as bevonulásával – lovas szobor állítása, közterület elnevezése stb. – volt elfoglalva, de úgy tűnik, továbbra sem akarnak leszállni a fehér lóról. Még akkor sem, amikor egy tűzoltólétra segítségével távolítják el a Városházára kitűzött szivárványos zászlót. „Szégyen, hogy éppen száz évvel az után, hogy Horthy Miklós kormányzó megszabadította vörös rongyaitól a fővárost, Karácsony Gergely nemcsak azt a szellemiséget hozza vissza, hanem a többségi, jóérzésű magyar embereket provokálja egy ilyen emberiségellenes zászlónak a megjelenítésével” – olvashatjuk a párt közleményében, amit az MTI is simán átvett. „A fővárosi közterület-felügyelet munkatársai először még visszaszerezték a lobogót egy közeli szemetesből, ám Novák Előd kicselezve az időközben a helyszínre érkező rendőröket, az egyenruhások gyűrűjéből egy nagy futással ismét méltó helyére, egy, a városházától távol eső kukába dobta, majd visszasétált a tűzoltólétráért, s ekkor állították elő” – írják, és ha valaki nem olvas mást, az csak ebből az MTI-tudósításból (tehát a Mi Hazánk közleményéből) értesülhetett arról is, hogy Karácsony kezdeményezésére a rendszerváltás óta először tűzték ki az LMBTQ-közösség zászlóját a budapesti városháza homlokzatára.

Azt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy a Mi Hazánk alelnöke kinek a parancsára mászott fel a városházára, de az egyértelmű, hogy Novák ezt (amit jobb helyeken garázdaságnak mondanak, és mindenáron igyekeznek megakadályozni) a rendőrség asszisztálása mellett, már-már védelme alatt tehette meg, mivel az után állították csak elő, hogy visszament a létrájáért. Ahogy azt a ferencvárosi „szurkolót” is csak másnap vezették elő, aki a szurkolói csoportja nevében a ferencvárosi önkormányzat homlokzatára kihelyezett szivárványszínű zászlót szedte le, taposta meg és gyújtotta fel.

Most minden bizonnyal eljárás indul rongálás címen Novák és a fradisták ellen, talán még azt is kimondja valamelyik alacsonyabb beosztású illetékes, hogy az intézkedés a budapestiek védelmét szolgálja. Csakhogy ez ugyanolyan cinikus hazugság, mint a Mi Hazánkat ellenzéknek mondani. Amikor ugyanis a rendőrség ölbe tett kézzel nézi és hagyja, hogy büntetlenül rongálják a főpolgármesteri hivatalt, akkor egyértelmű, hogy nem a budapesti polgárok érdekeit tartják szem előtt, hanem Novák megbízójának az akaratát szolgálják ki.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.