A szerk.

Kis NER-esek

A szerk.

A Mi Hazánk Mozgalmat hivatalosan a Jobbik felpuhulása ellenében hozták létre a 2018-as választások után, de már a „zászlóbontás” után nyilvánvalóvá vált, hogy ugyanazt a nótát fújják, mint a Fidesz, csak bohócruhában.

Ha emlékszünk még Toroczkai László két évvel ezelőtti „programbeszédére”, mindössze az volt a baja a kormánnyal, hogy „a nemzet- és családellenes szörnyek megtarthatják a Pride-ot”, illetve túl puhányok a cigánysággal. Budaházy György is olyanokat szólt, hogy „a Fidesznek van egy elképzelése arról, hogy neki mi kéne, és a Mi Hazánk beteljesíti egyelőre azt a feladatot”, így a pártot méltán sorolhatjuk azon piszkos munkára kijelölt bizalmi csoportok közé, mint a szavazási irodában izmozó kopaszokat vagy a Fidesz székház előtt őrt álló Fradi-biztonságiakat.

Az elmúlt hónapokban a Mi Hazánk Horthy 1920-as bevonulásával – lovas szobor állítása, közterület elnevezése stb. – volt elfoglalva, de úgy tűnik, továbbra sem akarnak leszállni a fehér lóról. Még akkor sem, amikor egy tűzoltólétra segítségével távolítják el a Városházára kitűzött szivárványos zászlót. „Szégyen, hogy éppen száz évvel az után, hogy Horthy Miklós kormányzó megszabadította vörös rongyaitól a fővárost, Karácsony Gergely nemcsak azt a szellemiséget hozza vissza, hanem a többségi, jóérzésű magyar embereket provokálja egy ilyen emberiségellenes zászlónak a megjelenítésével” – olvashatjuk a párt közleményében, amit az MTI is simán átvett. „A fővárosi közterület-felügyelet munkatársai először még visszaszerezték a lobogót egy közeli szemetesből, ám Novák Előd kicselezve az időközben a helyszínre érkező rendőröket, az egyenruhások gyűrűjéből egy nagy futással ismét méltó helyére, egy, a városházától távol eső kukába dobta, majd visszasétált a tűzoltólétráért, s ekkor állították elő” – írják, és ha valaki nem olvas mást, az csak ebből az MTI-tudósításból (tehát a Mi Hazánk közleményéből) értesülhetett arról is, hogy Karácsony kezdeményezésére a rendszerváltás óta először tűzték ki az LMBTQ-közösség zászlóját a budapesti városháza homlokzatára.

Azt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, hogy a Mi Hazánk alelnöke kinek a parancsára mászott fel a városházára, de az egyértelmű, hogy Novák ezt (amit jobb helyeken garázdaságnak mondanak, és mindenáron igyekeznek megakadályozni) a rendőrség asszisztálása mellett, már-már védelme alatt tehette meg, mivel az után állították csak elő, hogy visszament a létrájáért. Ahogy azt a ferencvárosi „szurkolót” is csak másnap vezették elő, aki a szurkolói csoportja nevében a ferencvárosi önkormányzat homlokzatára kihelyezett szivárványszínű zászlót szedte le, taposta meg és gyújtotta fel.

Most minden bizonnyal eljárás indul rongálás címen Novák és a fradisták ellen, talán még azt is kimondja valamelyik alacsonyabb beosztású illetékes, hogy az intézkedés a budapestiek védelmét szolgálja. Csakhogy ez ugyanolyan cinikus hazugság, mint a Mi Hazánkat ellenzéknek mondani. Amikor ugyanis a rendőrség ölbe tett kézzel nézi és hagyja, hogy büntetlenül rongálják a főpolgármesteri hivatalt, akkor egyértelmű, hogy nem a budapesti polgárok érdekeit tartják szem előtt, hanem Novák megbízójának az akaratát szolgálják ki.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.