Kutyaszorítóban

A szerk.

Magyarország kormánya hétfőn délután mintegy a nevére íratta fő kultúrkomisszárjának öklendezését, amikor – az egyik miniszterelnök-helyettes kezével – kormányzati pecsétet ütött Demeter Szilárd éppen aktuális nekináculására.

Nem is az elsőre, hisz most a gázkamrázós volt soron, korábban meg már volt mengelézős meg másféle is. A legjobb az egészben az volt, ahogy megmagyarázták. Orbán elbujdosott e nemes feladat elől, és a szemüvegesekre (Varga, Gulyás, ilyenek), régies kifejezéssel: az emberarcú fideszesekre bízta a dolgot, Varga Mihály ki is tett magáért, valami olyasmit mondott, hogy visszavonta posztját, ezért nem kell visszavonni a posztjáról (csak ő nem tudta ilyen szépen megfogalmazni). Következetes lépés volt, annyi szent!

Hiszen Demeter Szilárd most sem csinált mást, mint egész eddigi kultúrpolitikusi pályafutása során: felbüfögte – a maga szerény eszközeivel, végtére is művészember – azt, amit Orbán Viktortól hallott, s mivel a főnök az utóbbi napokban igazított egyet a dumáján, ha nem is nagyot, feltehetően ukáz volt, hogy tessék kontrázni hozzá. Vagy még az sem. Demeter pedig – státusának oly szerfelett bizonytalan volta okán: afféle kisebbrendűségi megalapozottságú kivagyiságból – cifrázott rajta egyet. Amit egyik oldalról nézve nem kellett volna, mert most hörögnek a zsidó szervezetek, még a baráti is odamorgott valamit, pampog az ellenségesnek ugyancsak nem mondható, de sajnálatosan épp csomagoló amerikai követség, satöbbi. Másfelől viszont nagyon is kellett, hisz megint van miről beszélni a bűnös járványkezelés, az európai megszégyenülés, az ereszcsatorna és a hétköznapi lopkodás helyett – nem mintha ez lett volna a célja Demeternek, vagy akár a tartóinak. Így anélkül, hogy azt állítanánk, hogy nem számít az, amit ez a félcédulás mond, hiszen egy kormánymegbízott nyakatekert zsidózása és perverz holokausztrelativizálása még az ennyire elrongyolódott közállapotok között is sok rosszat ígér a közvetlen közeli jövőre nézvést, nyugodtan kijelenthetjük: nem Demeter tódítása itt a legrosszabb, hanem Orbáné.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.