A szerk.

Lakótársak

A szerk.

Hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár hülye, az egy dolog. Hogy a szerencsétlen emlékműügy, Veritas-ügy bevégeztetett, és a Sorsok Házáról sincs megbeszélnivalója a kormánynak, az egy másik dolog. Egyik rosszabb, mint a másik, s ez minden szomorúságra okot adhat, de mégiscsak piszlicsáré, mert kijavítható problémáknak tűnnek a főbaj mellett. Ám az aktuális főbajhoz kétségkívül rajtuk keresztül vezet az út.

Hogy Lázár titkár kapcsán ily erős szóra ragadtattuk magunkat, az sok egyéb erre okot adó ténykedése mellett keddi gyulai közlése miatt történt. Amikor is azt találta mondani, hogy a Mazsihisz miatt fenyegeti kudarc a tavaly már kormányzati szinten remekül eltervezett holokauszt-emlékévet. Mert a mondott szervezet ultimátumot intézett a kormányhoz az emlékezésben ráeső rész tárgyában. Nos, a Mazsihisz nem annyira "ultimátumot intézett", inkább csak megfogalmazott valami erősen tartózkodó kérelmet, miszerint beszéljen már velük is a kormány, ha egyszer oly remekül eltervezte a részvételüket meg minden mást. S Lázár hamisságai közül ez a kisebbik. A nagyobbik az, amit a magyarok és zsidók együttélésének sikereiről hordott össze. Szerinte többekben aggodalmakat kelt a zsidó szervezet kérése, mert megosztja a társadalmat, s "nem jó irányban befolyásolja azt a fajta együttélést, ami több száz év óta volt itt sikeres a Kárpát-medencében magyarok és zsidók között". Tényleg soroljuk fel ezeket a sikereket a vérvádaktól a holokauszton át a Jobbik parlamenti jelenlétéig? Fölösleges, hisz Lázár nem erről akart valójában beszélni, csak lezárt egy vitát, amit eddig nem hagytak kibontakozni, ilyenformán érdemben soha nem is létezett. E sajtótájékoztatón ugyanis magyarra fordítva az hangzott el, hogy lesz emlékmű, s az olyan lesz, amilyennek elképzelte az illetékes műkedvelő: giccses és hazug, a kormányzati történelemkutató intézet vezetője az a csávó lesz, aki idegenrendészeti kérdésként tekint a "sikertörténet" egy epizódjára, és a Sorsok Háza meg pont úgy jó, ahogy Schmidt Mária elképzeli, hogy mit szeretne látni Orbán Viktor. Vita nincs, ügy lezárva. Ez pedig Orbán Viktor közlése. Lázár legfeljebb annyit tett hozzá, hogy az emlékév borítékolható kudarcáról a Mazsihisz tehet, de helyi szinten még lerendezzük a dolgokat "az együttélés hosszú-hosszú emlékeire és a jelenlegi hétköznapjaira valótekintettel". Egyszerűen kijelölte a bűnbakot.

Heisler András, a Mazsihisz vezetője erre azt mondja az origónak, hogy ez a duma a választási kampány része, nem foglalkoznak vele. Nyilván méltatlannak találják a védekezést. Pedig ez a történtek végzetes félreértése alighanem.

Ez ugyanis messze nem a választási kampány dumája, hanem stratégiai közlemény, s elég baljós az üzenete. Jelesül az, hogy vannak a magyarok és vannak a zsidók, s úgy adódott, hogy együtt élnek, és ez az együttélés akkor sikeres, ha a dolgok úgy történnek, ahogy a magyarok (=kormány=Orbán) jónak látják. Most például ebben a három-négy kérdésben, máskor meg másban. Mindenben. Ez pedig maga a megkülönböztetés: Ti mindig zsidók lesztek. Mi meg magyarok. S innentől kezdve lehet, hogy már valóban nem a Mazsihisz problémája ez az egész, hiszen a "ti és mi" mentén felosztott ország, az már egy ideje nem faji vagy vallási alapú megosztottságot jelent csupán (ne tévedjünk, azt is), hanem azt, hogy mi (=én) mondjuk (=mondom) meg, hogy ki a rendes ember, és ki a kártékony. Nem többet, csak a demokrácia és intézményei (meg persze a valóság) teljes tagadását.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.