A szerk.

Láthatóvá válni végre

A szerk.

Máig ismeretlen eredetű üzemzavar következtében az Országos Választási Bizottság (OVB) Fidesz kinevezte tagjai a nyáron átengedtek két trafikellenes népszavazási kérdést. Az egyik a Nemzeti Dohányboltokban értékesíthető áruk körét szűkítené kizárólag a dohánytermékekre (vagyis sör, üdítő, fagyi, csoki nuku), a másik a dohánytermékek kiskereskedelmi árrését maximálná 3,33 százalékban (amely árrést a parlamenti Fidesz-kétharmad emelte az utolsó pillanatban 10 százalékra, hadd örüljön a trafiktulajdonos rokon, haver a nagyobb profitnak). E malőr után minden visszatérni látszott a rendes kerékvágásba, úgyszólván az OVB-döntés pillanatában megtámadták a bíróságon a határozatot. Csakhogy a Kúria a múlt csütörtökön e beadványokat elutasította, azaz megindulhat az aláírásgyűjtés a két kérdés kiírásáért.

Népszavazás a trafikokról azonban nagy valószínűséggel nem lesz, a Kúria-döntés utáni fideszes nyilatkozatok legalábbis erre utalnak. Vagy addig húzzák az időt, amíg a tavaszi országgyűlési és EP-választások közelsége miatt kell elhalasztani (hogy a választások után végleg ad acta helyezzék), vagy - ha másként nem megy - úgy módosítják a törvényt, hogy a népszavazási kérdések okafogyottá váljanak.

A fideszes álláspont motivációja a hatalom elvesztése miatti félelem. A választások előtti - vagy akár a ciklus felében tartott - kormányellenes népszavazások vagy egyéb választások hatása mindig nagy, jelentőségük túlmutat önmagán. 1993 májusában a tb-önkormányzati választáson a vártnál lényegesen többen voksoltak, elsősorban is az MSZP-kompatibilis szakszervezetre, az MSZOSZ-ra. A 2008-as "szociális népszavazás" pedig referendum-részvételi rekordot döntött (50,54 százalék), arról nem beszélve, hogy a megjelentek több mint 80 százaléka a kormány ajánlásával szemben szavazott. A '93-as lendület a következő évi országgyűlési választáson az 1990-ben tönkrevert MSZP-t röpítette a parlamenti 50 százalék fölé, míg a 2008-as löket után a Fidesz meg sem állt a 2010-es országházi kétharmadig. 1993 és 2008 is erődemonstráció volt: nem az ellenzék mellett, hanem a kormánnyal szemben. Azok, akik 1993-ban és 2008-ban ezért vagy azért torkig voltak a kormánnyal, végre érdemben és tétre menően fejezhették ki ellenszenvüket.

Vajon egy mostani népszavazás milyen folyamatot indítana el? Lehet, hogy semmilyet, nagy a választói letargia. De lehet, hogy a trafikellenes népszavazásnak is ugyanaz lenne a politikai hozadéka, mint mondjuk a 2008-as három kérdésnek.

A társadalom többsége minden felmérés szerint meg akar szabadulni Orbántól, ám a nyilvánvaló elégedetlenség az ellenzék tehetetlensége és a kormánypropaganda-henger miatt egyelőre el- és lefojtott. A trafikreferendum azonban egyértelmű frontvonalakat jelölne ki, és nyilvánossá, mérhetővé tenné az Orbán-rezsimmel szembeni dühöt. Mégpedig jogállami keretek között, és letagadhatatlanul. A népszavazás mozgósító ereje azzal együtt is hatalmas lenne, hogy maga a referendum nem annullálná a trafikmutyit (az erre irányuló kérdéseket ugyanis elkaszálta az OVB), az átengedett kérdések meg elég kacifántosak. Egy nagy részvételű és nagyarányú népszavazási siker azonban egy csapásra véget vetne annak a választói apátiának, ami ma Orbán Viktor legfőbb szövetségese. Az igenek győzelme lenne az a kritikus pont, ami után bonyolult magyarázatok nélkül is világossá válna mindenkinek, hogy az Orbán-rezsim leváltható, sőt elsöpörhető is, hiszen a sokaság megvan ehhez. És bár most ez nehezen hihető, e felismerés után az elégedetlen tömegek előbb-utóbb pártot is találnának maguknak a kormányváltás kivitelezéséhez. Nagy valószínűséggel a baloldalon; és nem azért, mert hirtelenjében mindegyikük szocialistává vagy bajnaistává válna, hanem mert már csak egyetlen dologra vágynának. Hogy Orbán mielőbb és minél gyorsabban húzzon elfele. Az újabb győzelemre veszélyes minden rizikófaktort kiküszöbölni igyekvő Orbánék ezért nem engedhetik meg, hogy az országos elégedetlenséget holmi népszavazás becsatornázza és valódi politikai erővé transzformálja.

Pedig mindehhez önmagában a népszavazás nem lenne elegendő. Kellenének látható ellenzéki pártok is ahhoz, hogy a referendumig egyáltalán eljusson az ország. Vagy ahhoz, hogy ha a Fidesz tényleg megakadályozza a trafikellenes népszavazást, akkor abból országra-világra szóló politikai botrány legyen.

Játsszunk el a gondolattal, mit hozott volna ki ellenzékben Orbán abból, ha egy szocialista kormány úgy osztja a föld- és trafikkoncessziókat, ahogy ők tették. Sokat. És mit hoz ki ezekből a jelenlegi ellenzék Mesterházystul, Bajnaistul, Schifferestül, Gyurcsányostul - de akár Vonástul? Csodálkozik még valaki, hogy a tapintható kormányellenesség dacára fölényesen nyerne a Fidesz egy "most vasárnapi" választáson? Tán még egy trafikellenes népszavazással együtt is.

Figyelmébe ajánljuk

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.

Fideszes nagymenőknek is feladhatja a leckét a választókerületek átvariálása

Egy miniszter, egy miniszterhelyettes, valamint a kormányszóvivő számára is új feladat lesz megnyernie a körzetét Pest megyében, amennyiben jelöltek lesznek 2026-ban is. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéket akkora csapás érheti, mint elsőre látszik. Megvizsgáltuk a fővárostól északra eső, a Fidesz által átrajzolni tervezett választókerületek helyzetét.