A szerk.

Legfeljebb majd zavarják

A szerk.

„A magyar járványügyi viszonyokat, azoknak a kezelését pedig bízzák a magyar hatóságokra” – üzente az „Operatív Törzs” hétfői sajtótájékoztatójáról a The New York Timesnak a magyar járványharcok 2. számú arca, Müller Cecília tiszti főorvos.

Tette mindezt azért, mert nevezett lap a magyarországi járványkezelésről közölt cikket, amelyben egyebek mellett a WHO helyi képviselőjének, Ledia Lazerinek diplomáciai táviratára hivatkozva fogalmaztak meg kritikai észrevételeket az illetékes hatóságok működésével kapcsolatban. Mindez annyira felpaprikázta a tiszti főorvost, hogy gyakorlatilag hazugsággal vádolta a lapot, persze nem kimondva, hanem mintegy mandinerből, amikor úgy fogalmazott, hogy „nagyon nehéz azt elhinnem, hogy bármi olyan nyilatkozatot tett volna (ti. Lazeri), ami nem fedi a valóságot, ami nem a magyarországi viszonyoknak megfelelő állapotot tükröz”. Vagyis a NYT hazudik, mondhatnánk, de nem mondjuk, mert Müller sem mondja, „mondhatnám, de nem mondom, hogy a New York Timesnak nagyon sok dolga lehet most otthon. Én azt gondolom, hogy New Yorkban van most éppen elég probléma ahhoz, hogy azzal tudjanak foglalkozni”. Elég nehéz feladat értelmet keresni e szavak magyarra emlékeztető egymásutániságában, de szerencsére a valamilyen félreértés miatt Magyar Nemzet név alatt megjelenő kormányzati kisokosnak sikerült. Azt írják: „bár ki nem mondta, aki ért magyarul, tudja, hogy nagyon visszafogott és méltóságteljes válaszával csendben »leféknyúzozta« a nagy múltú amerikai lapot.” Márpedig ha ők is így látják, teljes a nemzeti konszenzus a tárgyban, lehazugozta őket, és kész.

Nem is lenne ezzel olyan nagy baj, a NYT is simán írhat hülyeségeket, tévedhet, s a többi, bár ha feszt hazudoznának, aligha értek volna meg olyan nagy múltat, melyet még a Magyar Nemzet is elismer.

Sokkal inkább az a baj Müller szpícsével, hogy semmi mást nem akar, mint hozni a kötelezőt: bemondani az elvártat, és megúszni a dolog tartalmi részét. Az a baj ezzel a szöveggel, hogy túl sok van belőle. Ha felütjük a kormánypárti sajtót, mindennapra jut több is: ez hazudott Magyarországról, az hazudott Magyarországról, ez bukott le, az bukott le. De ez még hagyján, a kormányzati sajtó helyzeténél fogva kénytelen kompenzálni és túlteljesíteni – de így van ezzel maga a kormány is. Már ha elfogadjuk a kormány szavának a szóvivője szavait. Kovács Zoltán ugyanis mást sem csinál: amikor nem a hazai ellenzéki sajtót osztja ki, akkor olvasói levelek tömegében lobbantja a számos nagy tekintélyű nemzetközi sajtóorgánum szemére, hogy hát megint hazudtatok Magyarországról, csibészek! Írt ő már a The Washington Postnak a CEU ügyében (dehogy lehetetlenítjük el a működését), a The Economistnak (ne tessék már bántani Orbán Viktort), vagy épp a Politicónak (minden oké az ’56-os megemlékezésekkel, ne üssék bele az orrukat), s nyilván sorolhatnánk még munkáslevelezői produktumait a lap aljáig, de darabonként nem annyira érdekes a dolog, csak egészében. Az tudniillik, hogy Magyarországon kormányzati politika az, hogy a nyugati sajtó hazudik.

Ezt pedig már átéltük egyszer, huzamosabb időn keresztül. Ugyanezt nyomatta ugyanis, ugyanilyen tele szájjal a Rákosi- és az érett Kádár-rendszer is. A nyugati sajtó hazudik. Aztán kiderült, hogy nem hazudott. Most kábé ugyanitt tartunk. Nyáron elindul újra a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adása, az adót az Egyesült Államok továbbra is ugyanazért működteti, amiért anno: ott sugároz, ahol nem biztosított a teljes körű sajtószabadság. A fentiek fényében bátran fogadnánk rá egy kisebb összeggel, hogy zavarni fogják az adást. Kovács Zoltán kiáll Lakihegyre berregni.

 

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.