A szerk.

Meddig?

A szerk.

A hódmezővásárhelyi összellenzéki győzelem várható társadalmi hatásait lapunk hátsó részében elemezzük, itt azt vizsgáljuk, hogy a váratlan vereség hogyan érintheti a Fidesz környékét.

A Fidesz politikusai – alighanem a központi ukáz időleges hiánya miatt – először mímelt érdektelenséggel kommentálták polgármesterjelöltjük kudarcát. (A táncrendnek megfelelően gyorsan megmutatta magát – ezúttal a hvg.hu-n – a névtelenül nyilatkozó Emberarcú Fideszes is, és őszintén kiborult azon, hogy a vásárhelyi kampányban listázták az ellenzék támogatóit.) A következő fázisban a kampánygépezet átállításáról érkeztek a hírek, miszerint jönnek a kormányzás eredményeire fókuszáló ún. pozitív hírek. (Egyelőre nem világos, hogy ez miben különbözik majd az eddigi sikerpropagandától.) Lényegi változásokra persze senki ne számítson: lehet, hogy kevesebb sorosozás, migránsozás lesz, de lesz – lám, Szijjártó Péter is az ENSZ migránspárti tervezetéről készül leszedni a keresztvizet –, és persze abból sem lesz igaz egyetlen szó sem. Amúgy meg hiába beszél majd a Fidesz a kormányzása „eredményeiről”, ha egyszer már kitörölhetetlenül a társadalom emlékezetébe vésték, hogy elmúlt négy évük legnagyobb vívmánya (ami ellen Soros György irányításával a külső és belső ellenség küzd): a kerítés. A sikerpropaganda ezúttal sem jön majd be, vagyis hamarosan a megszokott stíl következik: a vadulás. Éppúgy, mint 2002-ben a két forduló között. Erre utalnak az első alarmista jelzések is a holdudvarból: az 5-ös számú párttagkönyv tulajdonosa önvizsgálatra szólít föl, mielőtt még az ismét a „hazánkra fenekedő”, „torz vigyorú” ellenzék erőre kapna. Kollégája a „szeretet nevében” hív békemenetre, megvédendő a Fidesz-kormány vívmányait (a kerítést).

Az igazi újdonság az, hogy immár kormánypárti véleményvezérek próbálják megmagyarázni a miniszterelnök családjához köthető, mind szélesebb körben ismert korrupciógyanús eseteket. „Bízni kell annyira a miniszterelnökben, hogy feltételezzük róla, hogy nem korrupt. Tehát akkor, amennyiben megvádolják a hozzá közel állókat, utána kell menni (a sztorinak – a szerk.), mert lehetséges (…), hogy kiderül, hogy bár igaz, csak éppen pont fordított attitűddel kell a történetet vizsgálni, és örülni kell, és nem átkozódni” – mondta például Bencsik András (főszerk.).

A Fidesz környékén valakik pontosan érzékelik a bajt. Ahogyan a vasárnapi ellenzéki győzelem sok Orbán-ellenes szavazót ráébresztett arra, hogy nincs egyedül, és a NER felszámolható, úgy az OLAF-jelentés nyomán kipattant Elios-botrány sok Fidesz-politikust és államigazgatási tisztviselőt elgondolkodtathat az alábbiakon.

Meddig kell még a zalaegerszegi polgármesternek, a kecskeméti jegyzőnek, a Miniszterelnökség és más miniszteriális ellenőrző szervek hivatalnokainak, továbbá számos sorstársuknak tartani a hátukat, vagy akár elvinni a balhét Orbánék, Tiborczék, Mészárosék, Rogánék stb. üzelmei miatt? Mikor jön el az a pont, amikor a saját jól felfogott érdekükben nem hallgatnak tovább?

Amikor inkább kiadják Orbánékat?

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.