A szerk.

Megalázva

A szerk.

Kedden ért véget a PDSZ meghirdette egyhetes országos, ún. gördülő pedagógussztrájk. A záróaktus a Szolidaritás Napja volt, amelyen a közoktatás szereplői mellett a szakképzési centrumok néhány intézményéből, valamint egyházi iskolákból is demonstráltak tanárok. 

A Belügyminisztérium épületénél a közszféra (szociális, kulturális ágazat, rendvédelem) munkavállalóit képviselő szakszervezetek sajtótájékoztatót tartottak arról, hogy a tanárokhoz hasonlóan ők is tisztességes béreket követelnek.

Végre egy akció, amelyben az állami alkalmazottak java kiáll az érdekeiért!

Ám éber volt a kormány is, s maga is gondosan bekészített akcióval várta a tiltakozások újabb hullámát. Ez a pedagógusbérek ún. emelése volt.

A fizetésemelésről a hét elején kapták meg a papírokat a közoktatásban dolgozók – és csalódnánk, ha a kormánypropaganda a következő napokban nem ezt sulykolná minden erejével. Hiszen 2014 óta rendre azt dörgöli a rezsimsajtó a renitens pedagógusok orra alá, hogy az Orbán-kormányok mennyi mindent tettek, tesznek ezekért a hálátlanokért. (S ilyenkor mindig akadnak, akikből kibukik az az ócska tanárellenes duma is, hogy mit ugrálnak, amikor ráadásnak ott van nekik a teljes nyár is.) A masszív propaganda eredményeként valószínűleg most is sokan csak annyit akarnak majd megérteni az egészből, hogy a tanárok már megint ugrálnak, holott most is emelték a bérüket. 32 százalékkal! Merthogy a múlt év folyamán ez is többször elhangzott kormányzati szájból.

Az állításban rejlő csúsztatásra már sokan figyelmeztettek; az a 32 valójában az idén csak 10 (az ágazati pótlék több év alatti háromlépcsős emelése összesen ad ki 32 százalékot). Nyilván méltatlan demagógia lenne részletezni, hogy Orbán és a miniszterei a saját járandóságukat – szigorúan a saját döntésük alapján – egyetlen lépcsőben is hány százalékkal tudták feltornászni. Azt pedig, hogy ez az ún. emelés – amelyet a lelkesebb tollnokok egyenesen bérrendezésnek neveznek – voltaképpen a közoktatásban dolgozók nyílt megalázása, a januártól érvényes bértábla mutatja a leghívebben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.