A szerk.

Megalázva

A szerk.

Kedden ért véget a PDSZ meghirdette egyhetes országos, ún. gördülő pedagógussztrájk. A záróaktus a Szolidaritás Napja volt, amelyen a közoktatás szereplői mellett a szakképzési centrumok néhány intézményéből, valamint egyházi iskolákból is demonstráltak tanárok. 

A Belügyminisztérium épületénél a közszféra (szociális, kulturális ágazat, rendvédelem) munkavállalóit képviselő szakszervezetek sajtótájékoztatót tartottak arról, hogy a tanárokhoz hasonlóan ők is tisztességes béreket követelnek.

Végre egy akció, amelyben az állami alkalmazottak java kiáll az érdekeiért!

Ám éber volt a kormány is, s maga is gondosan bekészített akcióval várta a tiltakozások újabb hullámát. Ez a pedagógusbérek ún. emelése volt.

A fizetésemelésről a hét elején kapták meg a papírokat a közoktatásban dolgozók – és csalódnánk, ha a kormánypropaganda a következő napokban nem ezt sulykolná minden erejével. Hiszen 2014 óta rendre azt dörgöli a rezsimsajtó a renitens pedagógusok orra alá, hogy az Orbán-kormányok mennyi mindent tettek, tesznek ezekért a hálátlanokért. (S ilyenkor mindig akadnak, akikből kibukik az az ócska tanárellenes duma is, hogy mit ugrálnak, amikor ráadásnak ott van nekik a teljes nyár is.) A masszív propaganda eredményeként valószínűleg most is sokan csak annyit akarnak majd megérteni az egészből, hogy a tanárok már megint ugrálnak, holott most is emelték a bérüket. 32 százalékkal! Merthogy a múlt év folyamán ez is többször elhangzott kormányzati szájból.

Az állításban rejlő csúsztatásra már sokan figyelmeztettek; az a 32 valójában az idén csak 10 (az ágazati pótlék több év alatti háromlépcsős emelése összesen ad ki 32 százalékot). Nyilván méltatlan demagógia lenne részletezni, hogy Orbán és a miniszterei a saját járandóságukat – szigorúan a saját döntésük alapján – egyetlen lépcsőben is hány százalékkal tudták feltornászni. Azt pedig, hogy ez az ún. emelés – amelyet a lelkesebb tollnokok egyenesen bérrendezésnek neveznek – voltaképpen a közoktatásban dolgozók nyílt megalázása, a januártól érvényes bértábla mutatja a leghívebben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.