A szerk.

Kezek az asztal felett

A szerk.

Jednou budem dál, jednou budem dál, jednou budem dál, já vím… – énekelte szombaton este kicsivel nyolc előtt a Vencel téren a spontán módon, mindenféle közösségi meghirdetés nélkül összeverődött sok száz fős tömeg. A megválasztott elnökként első televíziós interjújára a nemzeti múzeumba siető Petr Pavelt üdvözölték így.

A dal a We Shall Overcome cseh nyelvű változata, s mint ilyen, a csehek számára különös fontosságú a kommunista időszak ellenzéki indulójaként. Ugyanitt 2009-ben Joan Baez dalolta el, oldalán a 75. születésnapját ünneplő Václav Havellel – az egyik versszakát ugyancsak csehül. Pavel megköszönte a támogatást, s Prágában hajnalig tartó hepaj kezdődött, megteltek a közterek, megteltek a kocsmák. A mocskos kampányt feneketlen jókedv követte.

A választás utáni napok csehországi közhangulatát két esemény jellemezte híven – ez volt az egyik.

A másik pedig az az elemi felháborodási hullám, melyet Andrej Babiš választás előtti utolsó gesztusa váltott ki. Történt ugyanis, hogy csütörtök este, amikor már mindennek jól láthatóan vége volt, Babiš a közösségi felületein közzétett egy posztot, melyben arra reagált, hogy a fogadóirodák a kilencszeres helyett immár tizenkétszeres nyereményt ígérnek győzelme esetére. A mondása még az addigiaknál is penetránsabbra sikeredett: fogadjatok rám ezer koronával, gyertek el szavazni, és 12 ezerrel a zsebetekben mehettek haza… Szombaton este már érkeztek is az első reklamáló kommentek: hol a pénzem, Babiš úr, a család nyaralási pénzét tettem fel, satöbbi, satöbbi. Ezek persze éppúgy lehettek a bukott jelölt kaján ellenfeleinek gúny­iratai, mint a tényleges felháborodás szüleményei, de itt távolról sem állt meg a dolog. A bukméker irodák a fogadási számok váratlanul nagymértékű csütörtök esti megnövekedéséről nyilatkoztak (összesen 350 millió koronát spendíroztak a teljes kampányidőszakban ilyesmire a szerencsejátékosok, ebből 33 millió érkezett Babiš csütörtöki mutatványa után; 90 százalékban vesztes tippek). A közfelháborodás nőtt, hétfőn már állami szintű nyilatkozatok születtek, melyek szerint a gesztus több ponton is sérti a szerencsejáték-törvényt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.