A dal a We Shall Overcome cseh nyelvű változata, s mint ilyen, a csehek számára különös fontosságú a kommunista időszak ellenzéki indulójaként. Ugyanitt 2009-ben Joan Baez dalolta el, oldalán a 75. születésnapját ünneplő Václav Havellel – az egyik versszakát ugyancsak csehül. Pavel megköszönte a támogatást, s Prágában hajnalig tartó hepaj kezdődött, megteltek a közterek, megteltek a kocsmák. A mocskos kampányt feneketlen jókedv követte.
A választás utáni napok csehországi közhangulatát két esemény jellemezte híven – ez volt az egyik.
A másik pedig az az elemi felháborodási hullám, melyet Andrej Babiš választás előtti utolsó gesztusa váltott ki. Történt ugyanis, hogy csütörtök este, amikor már mindennek jól láthatóan vége volt, Babiš a közösségi felületein közzétett egy posztot, melyben arra reagált, hogy a fogadóirodák a kilencszeres helyett immár tizenkétszeres nyereményt ígérnek győzelme esetére. A mondása még az addigiaknál is penetránsabbra sikeredett: fogadjatok rám ezer koronával, gyertek el szavazni, és 12 ezerrel a zsebetekben mehettek haza… Szombaton este már érkeztek is az első reklamáló kommentek: hol a pénzem, Babiš úr, a család nyaralási pénzét tettem fel, satöbbi, satöbbi. Ezek persze éppúgy lehettek a bukott jelölt kaján ellenfeleinek gúnyiratai, mint a tényleges felháborodás szüleményei, de itt távolról sem állt meg a dolog. A bukméker irodák a fogadási számok váratlanul nagymértékű csütörtök esti megnövekedéséről nyilatkoztak (összesen 350 millió koronát spendíroztak a teljes kampányidőszakban ilyesmire a szerencsejátékosok, ebből 33 millió érkezett Babiš csütörtöki mutatványa után; 90 százalékban vesztes tippek). A közfelháborodás nőtt, hétfőn már állami szintű nyilatkozatok születtek, melyek szerint a gesztus több ponton is sérti a szerencsejáték-törvényt.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
