A szerk.

Mielőtt késő lesz

A szerk.

Amerika még egy kicsit az után is a barátunk volt, hogy beütött a kitiltási ügy, Lázár János három napra rá, október 20-án a külügyi bizottság ülésén úgy ölelte-csókolta Amerikát, hogy belepirult, aki nézte. Az lehetett talán a terv, hogy megnézik, hátha valami félreértésről van szó, hátha el lehet sikálni ezt a csúnya ügyet. A szépvillájú Szijjártó ki is sietett nyomban Washingtonba, és átadta a magyar kormány ultimátumát Obamának és bandájának.

Seggberúgták, hazajött, már másnap Amerika volt a legnagyobb tetű.

Ja, bocs, fordítva: inkább az lehetett, hogy az ízléses nappalijú külügyminiszterrel közölték, hogy mit lenne célszerű tennie Orbánnak, hogy a további belpolitikai, nemzetközi, sőt személyes kellemetlenségeket ha nem is elkerülje, de legalább minimalizálja. Erről speciel csak spekulálni tudunk, de miért ne spekulálnánk. Feltevésünk az, hogy az Egyesült Államok feje nem elsősorban azért fáj a magyar kormánytól, mert az Magyarországon letiporja, tönkreteszi, kiüresíti, elnyomja, de még csak nem is okvetlenül azért, mert ellopja, hazaviszi, kizsarolja, hanem azért, mert a saját, mármint Amerika biztonsági érdekeit veszélyeztetve látja a magyar kormány külső orientációjának keleti átrendezése miatt. Egy szövetséges végtére is ne barátkozzon Amerika nem barátaival, Oroszországgal, Iránnal, Kínával is csak mértékkel. Vagy akkor ne legyen szövetséges, nemde? A csobogó medencéjű Szijjártónak azt vázolhatta tehát Victoria Nuland helyettes államtitkár, hogy ki kéne kapaszkodni Putyin elnök seggéből. Említhette a Déli Áramlatot vagy Paksot, vagy mindkettőt. Még részvéttelin is nézett biztos (az amerikai külügyi tisztviselőknek nagyon meg kell dolgozniuk a fizetésükért). Elvégre a washingtoni ­kormánynak a fenti célfüggvény mellett tulajdonképpen mindegy, hogy ki hasad le az oroszokról (Kínáról, Iránról ésatöbbi). Felőlük lehasadhat Orbán is, csak le legyen hasadva. Ha meg ő nem akar, akkor…

Tovább képzelgünk. Ellenkező esetben Orbánnak személyes következményekkel kell majd számolnia; a következő ménkű nem legközelebbi tettestársaiba csap majd bele. Hanem a kör közepibe. Merkel asszonynak például Quitzowban nincs egy saját gázszerelője, aki valahogy milliárdos lett, mióta a falu szülöttének úgy felvitte az isten a dolgát, aztán mégis lehallgatták. (Az NSZK kancellárja ugyan a kelet-németországi Quitzowban nőtt fel, de Hamburgban született. A tévedésért az olvasók és az érintett elnézését kérjük – a szerk.) Ha mi nem is tudjuk, hova tűnt az a sok pénz, vagy hogy V. V. Putyin mivel fogja a magyar miniszterelnököt, ők igen. Az külön pech, hogy Orbán, még ha erre a külpolitikai hátraarcra képes is lenne, néhány legközelebbi emberét aligha mentheti meg a bukástól. Nem kellett volna úgy elbizakodni.

Hogy a gondozott pázsitú külügyér ezen üzenettel tért meg faragott bútorzatú sweet home-jába, azt az utána történtekből elég jól sejteni, mint ahogy azt is, hogy Orbán nem hajlandó a rendezett visszavonulásra. Október 23-án a kórus egyazon hangon zendített rá Amerika gyalázására. Gulyás Gergely, Lázár János vagy Varga Mihály ünnepi beszédeiből úgy tűnhetett, mintha nem a Szovjetunió, hanem az amerikaiak taposták volna el dicső forradalmunkat: várják csak ki a végét, lesz itt még állami ünnepség a ’44-es amerikai bombázások áldozatainak emlékére. (Amúgy éppenséggel lehetne, bár nyilván abból is azt hoznák ki, hogy a nácik derék hazafiak voltak.) Ez jelenleg az ún. második vonal Orbán mögött, ha netán bárki azt forgatná a fejében, hogy ezek levehetik Orbánt, hát, most elgondolkodhatott a belső lázadás kivihetőségén. Ezért is küldte ki őket a főnök a placcra, hogy ronggyá égessék magukat; a slusszpoént pedig Kövér mondta ki október 23-án, az unióból éppenséggel ki is lehet lépni. Közben a kormány újabb lépést húzott Washington ellen és Moszkva mellett, amikor egy törvénymódosítással megtisztította az utat a Déli Áramlat építése előtt; a cél az uniós szabályok kicselezése volt. Szijjártót még gyorsan elküldték egy kis pénzért Kínába (nem kapott).

Itt tartunk most. Hazánk miniszterelnökét egyszerre fogják az amerikaiak és az oroszok, ha csak megpróbáljuk elképzelni, hogy mivel, már rosszul vagyunk. De momentán ennyiben merül ki a magyar államrezon. Zsarolók elmélkednek szuverenitásról, beavatkozásról meg civilizációs elköteleződésről, sikkasztók filozofálnak komoly képpel a Nyugat hanyatlásáról, közönséges tolvajok próbálják geopolitikai zsenialitásnak beállítani a lopott pénz kimenekítésének legolajozottabb módozatait. Miközben Orbán propagandagépezete a magyar nacionalizmus kliséit a paródiáig fokozva elkezdte kiszpinnelni az országot az unióból és a NATO-ból, a kormánypárt józanabbjai a személyes politikai túlélés esélyeit méregetik, s azt a pontot próbálják megbecsülni, ahonnan Orbán már őket is magával rántja. Az ellenzék romokban; a lapzártánkkor is az utcán tüntető tízezrek pedig a kormányt ugyan a pokolra kívánják, de a politikai hatalomtól beláthatatlan távolságra vannak. Melyikük állíthatja meg Orbánt? Hogyan állíthatják meg együtt, mielőtt késő lesz?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.