A garnélarák

A szerk.

A bűnöst jó előre, már áprilisban kijelölte Lázár János az Ökotárs Alapítvány és konzorciumi partnerei személyében. Azzal vádolta őket a kormány, hogy az LMP kampányát támogatták a Norvég Civil Alap forrásaiból. Később arról beszéltek a Miniszterelnökségen, hogy a pénzek nagy részét egy jól körülhatárolható „balliberális” körnek ítéli az Ökotárs, jóllehet ezt a hálózatot csak egy Heti Válasz-cikkből kivágott listával tudták körülhatárolni.

Lázárék fellépése érthető módon nem javított a magyar–norvég kapcsolatokon, a norvégok le is állították az alapok kormányzati kezeken átfutó kifizetéseit (33 milliárd forintról van szó). A magyar fél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) májusban elrendelt vizsgálatára hivatkozott, mondván, az eredmény ismeretében lehet majd újrakezdeni a tárgyalásokat.

Többször leírtuk már, hogy a Kehi-vizsgálat elrendelése ellentétes a vonatkozó nemzetközi megállapodással és a hazai jogszabályokkal. Azt sem nehéz belátni, hogy egy civil szervezet LMP-közeliségének vagy „balliberális” voltának megállapítása nem a közpénzek felett őrködő hivatal feladata. Adódott a következtetés, hogy a cél a civil szféra megfélemlítése, az érintett szervezetek munkájának ellehetetlenítése, illetve olyan – a norvég ügyhöz akár nem is kapcsolódó – szabálytalanságok felkutatása, amelyek eljuthatnak a vádemelésig.

Ettől függetlenül vegyük egy pillanatra komolyan a Kehi október 15-én lezárt jelentését! Tartalma ekképp foglalható össze: a számlák között térdzokniról és garnélarákról szólót is találtunk, következésképp a kormánynak igaza van, a pénzosztás politikailag irányított volt.

A 38 oldalas dokumentum semmilyen újdonságot nem tartalmaz. Nemcsak a bizonyítékokban, de a vádpontokban sem, azokat is mind ellőtte már a jól értesült Magyar Nemzet. A Kehi megállapítja, hogy a civil alap lebonyolítása a mostani és az előző ciklusban is „az állami szervezetrendszer megkerülésével történt”, ami aligha meglepő, ha az államtól független civil társadalom támogatása a cél. És innentől jön a kormányzati vádak megismétlése, érdemi bizonyítás nélkül. A hivatal szerint „az Ökotárs Alapítvány és konzorciumi partnerei tudatosan olyan döntéshozatali és bírálati mechanizmust alakítottak ki, amely alkalmas volt a pályázatok részrehajló elbírálására” – holott a kormányzati kezelésű alapok pályázatait is pontosan ugyanilyen rendszerben bírálták. Azt, hogy az Ökotárs politikai pártokhoz kötődő szervezeteket támogatott, azzal véli alátámasztani a jelentés, hogy több szervezet tisztségviselője a támogatás megítélése után indult a helyi vagy országos választáson. Felrója a jelentés, hogy egyházakhoz kötődő pályázók nem kaptak támogatást, ugyanakkor maga is idézi az Ökotárs és a norvégok közti szerződés azon pontját, mely szerint egyházak nem minősülhetnek civil szervezetnek. Nyilván alapos kutatómunkával tárták fel a revizorok, hogy egyes támogatottak „egyértelműen egy adott világnézetet népszerűsítenek”, illetve hogy „egy projekt kormányellenes demonstrációra irányult”.

Sorjáznak még az állítólag csalárd módon elszámolt vagy visszadátumozott tételek, konk­rét szervezet vagy projekt említése, tehát bizonyíték nélkül. A már folyamatban lévő két büntetőeljárás mellett a Kehi öt továbbit kezdeményezett költségvetési csalás miatt – nem tudni, hogy kivel szemben.

Öt hónapnyi vizsgálódás, a külföldről fizetett politikai aktivistákat vizionáló tusnádfürdői beszéd, a készenléti rendőrökkel biztosított házkutatások után mindez soványnak tűnik. Még csak apró, ám jól dokumentálható könyvelési szabálytalanságot sem találtak Lázárék. Ha találtak volna, bizonyára előállnának a bizonyítékokkal. Ehelyett ezt a közhelyhalmazt küldik meg a budapesti követségeknek. Egy konzerv garnélarák miatt? Kérdezhetik majd a döbbent diplomaták.

Persze tudjuk jól, ha itthon sikerül kinyírni a civil szféra katalizátoraiként működő alapítványokat, és sikerül a társadalom többségével elhitetni azt, hogy a civil tevékenység mint olyan nem irányulhat a kormánnyal szembeni tiltakozásra, az sok mindent megér a Fidesznek. Nemzetközi presztízsveszteséget és a norvég alap 33 milliárdjának elbukását is. De nem fog sikerülni.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.