A garnélarák

A szerk.

A bűnöst jó előre, már áprilisban kijelölte Lázár János az Ökotárs Alapítvány és konzorciumi partnerei személyében. Azzal vádolta őket a kormány, hogy az LMP kampányát támogatták a Norvég Civil Alap forrásaiból. Később arról beszéltek a Miniszterelnökségen, hogy a pénzek nagy részét egy jól körülhatárolható „balliberális” körnek ítéli az Ökotárs, jóllehet ezt a hálózatot csak egy Heti Válasz-cikkből kivágott listával tudták körülhatárolni.

Lázárék fellépése érthető módon nem javított a magyar–norvég kapcsolatokon, a norvégok le is állították az alapok kormányzati kezeken átfutó kifizetéseit (33 milliárd forintról van szó). A magyar fél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) májusban elrendelt vizsgálatára hivatkozott, mondván, az eredmény ismeretében lehet majd újrakezdeni a tárgyalásokat.

Többször leírtuk már, hogy a Kehi-vizsgálat elrendelése ellentétes a vonatkozó nemzetközi megállapodással és a hazai jogszabályokkal. Azt sem nehéz belátni, hogy egy civil szervezet LMP-közeliségének vagy „balliberális” voltának megállapítása nem a közpénzek felett őrködő hivatal feladata. Adódott a következtetés, hogy a cél a civil szféra megfélemlítése, az érintett szervezetek munkájának ellehetetlenítése, illetve olyan – a norvég ügyhöz akár nem is kapcsolódó – szabálytalanságok felkutatása, amelyek eljuthatnak a vádemelésig.

Ettől függetlenül vegyük egy pillanatra komolyan a Kehi október 15-én lezárt jelentését! Tartalma ekképp foglalható össze: a számlák között térdzokniról és garnélarákról szólót is találtunk, következésképp a kormánynak igaza van, a pénzosztás politikailag irányított volt.

A 38 oldalas dokumentum semmilyen újdonságot nem tartalmaz. Nemcsak a bizonyítékokban, de a vádpontokban sem, azokat is mind ellőtte már a jól értesült Magyar Nemzet. A Kehi megállapítja, hogy a civil alap lebonyolítása a mostani és az előző ciklusban is „az állami szervezetrendszer megkerülésével történt”, ami aligha meglepő, ha az államtól független civil társadalom támogatása a cél. És innentől jön a kormányzati vádak megismétlése, érdemi bizonyítás nélkül. A hivatal szerint „az Ökotárs Alapítvány és konzorciumi partnerei tudatosan olyan döntéshozatali és bírálati mechanizmust alakítottak ki, amely alkalmas volt a pályázatok részrehajló elbírálására” – holott a kormányzati kezelésű alapok pályázatait is pontosan ugyanilyen rendszerben bírálták. Azt, hogy az Ökotárs politikai pártokhoz kötődő szervezeteket támogatott, azzal véli alátámasztani a jelentés, hogy több szervezet tisztségviselője a támogatás megítélése után indult a helyi vagy országos választáson. Felrója a jelentés, hogy egyházakhoz kötődő pályázók nem kaptak támogatást, ugyanakkor maga is idézi az Ökotárs és a norvégok közti szerződés azon pontját, mely szerint egyházak nem minősülhetnek civil szervezetnek. Nyilván alapos kutatómunkával tárták fel a revizorok, hogy egyes támogatottak „egyértelműen egy adott világnézetet népszerűsítenek”, illetve hogy „egy projekt kormányellenes demonstrációra irányult”.

Sorjáznak még az állítólag csalárd módon elszámolt vagy visszadátumozott tételek, konk­rét szervezet vagy projekt említése, tehát bizonyíték nélkül. A már folyamatban lévő két büntetőeljárás mellett a Kehi öt továbbit kezdeményezett költségvetési csalás miatt – nem tudni, hogy kivel szemben.

Öt hónapnyi vizsgálódás, a külföldről fizetett politikai aktivistákat vizionáló tusnádfürdői beszéd, a készenléti rendőrökkel biztosított házkutatások után mindez soványnak tűnik. Még csak apró, ám jól dokumentálható könyvelési szabálytalanságot sem találtak Lázárék. Ha találtak volna, bizonyára előállnának a bizonyítékokkal. Ehelyett ezt a közhelyhalmazt küldik meg a budapesti követségeknek. Egy konzerv garnélarák miatt? Kérdezhetik majd a döbbent diplomaták.

Persze tudjuk jól, ha itthon sikerül kinyírni a civil szféra katalizátoraiként működő alapítványokat, és sikerül a társadalom többségével elhitetni azt, hogy a civil tevékenység mint olyan nem irányulhat a kormánnyal szembeni tiltakozásra, az sok mindent megér a Fidesznek. Nemzetközi presztízsveszteséget és a norvég alap 33 milliárdjának elbukását is. De nem fog sikerülni.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.