A szerk.

Mindennapi magánvéleményünket add meg

A szerk.

Emlékszik még valaki Haszilló Ferenc keceli polgármester pár éve elmondott szavaira, melyek a tavalyi önkormányzati választások után látták meg (online felületünkön) a napvilágot?

„Ez a geci zsidó társaság nem szopatná így az országot, ahogy szopatja, akkor itt senki nem foglalkozna az önkormányzattal, hogy mit csinál” – mondotta a nagyszerű települési elöljáró, néhány egyéb hasonló megjegyzés kíséretében. Amikor nyilvánosságra került e polgármesteri közlés, lett egy kisebb sipítozás, hogy azért ezt mégsem kéne. Például a Fidesz helyi erős emberei, Bányai Gábor, a térség parlamenti képviselője és Kerényi János regionális pártigazgató is a sarkukra álltak, mondván: „a hangfelvételen elhangzó, emberi méltóságot durván sértő, társadalmi csoportokat kirekesztő és megalázó mondatok nem méltóak egy polgármesterhez (…) ezért felkérjük polgármester urat, hogy a megszerzett mandátumáról azonnali hatállyal mondjon le”. Hogy szavaiknak milyen jelentős súlya volt már akkor is, azt fényesen igazolja, hogy azok hallatán Haszilló rögtön le is mondott. De kemény volt a Fidesz is, mint a vídia, rögtön „kizárta a soraiból” magáról megfeledkezett tagját.

A kását persze már akkor sem ették túl forrón, Haszilló például egy-két nap alatt lemondott a lemondásról, s máig vezetője a nyilván jobb sorsra érdemes településnek. Sátoros ünnepeken együtt avat, vág át szalagot, koszorúz és köszönt anyát, ovist, nyugdíjast a Fidesz helyi erős embereivel, Bányaival és Kerényivel, vagy éppenséggel Rideg László Bács megyei Fidesz-elnökkel. A zsidózó Haszilló tehát megbecsült pillére továbbra is a magyar önkormányzatiságnak.

Mindez csak arról jutott eszünkbe, hogy a Fidesz ma ismét kiállt egy zsidózó polgármestere mellett (mert ne legyen tévedés, Haszillót, ha nem is vették díszünnepélyen vissza a párt kebelére, de készségesen megárulnak vele egy gyékényen). Pártunk e mostani kiállása – miszerint zsidózni egy polgármesternek, nos, az magánvélemény-nyilvánítás – kicsit bonyolultabb eset, mint a keceli volt. Elsősorban attól bonyolultabb, hogy az egyszerű szemlélőtől megkíván bizonyos szemantikai bűvészmutatványokat, olyanokat, amilyenekkel eddig a Jobbik szórakoztatta rendszeresen a kedves közönségét, azzal tudniillik, hogy „az izraelezés nem zsidózás”. Nekem semmi bajom a zsidókkal, mindenki tudja rólam, hogy számos zsidó barátom is van, de amit Izrael a szegény palesztinokkal csinál, az mégiscsak oltári nagy disznóság, ami ellen fel kellene lépni – tegye fel a kezét, aki nem hallotta még ezt a kétségkívül tankönyvbe illő mondatot.

Most pedig az történt, hogy Huszár Gábor szentgotthárdi polgármester egy november 16-i bizottsági ülésen az alábbi világpolitikai elemzést adta elő. „Annyit tőlem mindenki fogadjon el, hogy az, ami Párizsban történt, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy bizonyos üzleti körök, és én itt kimondom, aminek a hátterében nagy valószínűséggel akár a zsidó állam is állhat, a keresztény Európát az iszlám ellen akarja hangolni, tehát ennek a tábor létesítésének semmiféle köze nem lehet a párizsi eseményekhez.”

Hogy ki mennyit fogad el mindenki létére Huszár polgármestertől, az történetesen Szaniszló Ferenc szakműsorainak hatáskörébe tartozik, épp ezért itt szerencsére nem is szükséges megtárgyalni. Ám az nagyon is idetartozik, hogy a méltó polcára helyezzük föl e közlést. Közvetlenül a rokon művek mellé. Ebbéli igyekezetünkben tagadhatatlanul nagy segítségünkre van a Fidesz, vagyis Huszár pártjának a reakciója, miszerint a polgármester magánvéleményt fogalmazott meg.

Magánvélemény, magánvélemény, meglehet, meglehet, de inkább nem az, hanem egy polgármester bizottsági ülésen tett közlése.

Magánvélemény, magánvélemény, meglehet, meglehet, de hogy nem Huszáré, az hétszentség. Nem fogják ugyanis eltalálni, hogy kié: „Két dolog mozgatja a menekültáradatot. Az egyik a biznisz. Most közvetlen életveszélyben nem lévő emberek özönlenek Európába, mert az embercsempészek felépítettek egy hálózatot. Szinte toborozzák a pénzt, hogy jöjjenek. A másik dolog az aktivisták. Soros György is benne van ebben, mindent támogatnak, ami a szokásos európai életmódot megváltoztatja.” Emlékszünk még, hogy ki mondta? Nos, frissen szerzett szemantikai megalapozottságunk birtokában nyugodtan kijelenthetjük, a sorosozás sem zsidózás, ugyan már! Pláne nem az, ha Orbán Viktor az önszájával csinálja. S még akkor sem, ha az ilyenfajta kinyilatkoztatásaival csak a Haszillóknak és Huszároknak, Rogánoknak és Kósáknak adja meg a hangot.

Megadja ő a hangot, gyakorlatilag minden áldott nap: egyszer a zsidókat, másszor (jó esetben ugyanazzal a levegővel, mint Haszilló) a cigányokat, Brüsszelt, az EU-t, Amerikát és az üzleti köröket, a Jánost meg a várost kell okolni, gyűlölni. Mert attól lesz jobb a magyarnak. Attól, hogy a Haszilló- és Huszár-féle mindennapi közlekedés a létünk természetes része immár, így beszélünk mi, magyarok.
S mehet már nemcsak a kocsmában, de az önkormányzati irodákon is, nyugodtan. S vak  vagy annak tetteti magát, aki mindezért Ha­szillót vagy Huszárt hibáztatja.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”