A darabot tavaly ősszel – tehát a Színház- és Filmművészeti Egyetem elrablását kísérő botrány eszkalálódása előtt – tervezték bemutatni, s úgy volt, hogy fővárosunkba látogat, s színházi műhelyt tart Wilson is, ám a fesztivál a járvány miatt akkor elmaradt. Az idén a rendező egészségi okokra hivatkozva idejekorán lemondta a személyes részvételt, az előadás napján pedig nyílt levelet tett közzé, amelyben hangsúlyos bírálattal illette a kormányt, a többi közt az egyetem beszántása miatt, s rendezői tiszteltdíjának felét a Freeszfe számára ajánlotta fel. (Vele készült interjúnk remek színházi mellékletünkben olvasható.)
Erre a súlyos gesztusra ugyancsak nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, egyszersmind a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány elnöke is. (Egyéb stallumainak felsorolása sajnos meghaladja terjedelmi korlátainkat.)
Episztolájában a sokoldalú direktor számot ad őszinte fájdalmáról, amelyet Wilson levelének tartalma keltett szívében: nemcsak a személyes találkozás elmaradása érintette őt mélyen, hanem Wilson állásfoglalása is az SZFE ügyében, s kormányunk szerető kezének látványos félrelökése.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
