Mondja reggel

A szerk.

A múlt pénteken a Fidesz- és a KDNP-frakció egy emberként törvényjavaslatot nyújtott be "Magyarország alaptörvényének negyedik módosítása" címmel, de az iromány "Az Alkotmánybíróság megalázása és a rajta vett boszszú" címet is viselhetné, sőt, a szükségtelen álszemérmességet félretéve "Az Alkotmánybíróság szopjon le" címet is, de leginkább talán mégis az "Orbán Viktor mai napra rendelt ALKOTMÁNYA" cím illene hozzá.

Nem részleteznénk hosszan, a módosító az ún. alaptörvény testibe illesztené nagyjából mindazokat a törvényeket, amelyeket az Alkotmánybíróság az elmúlt pár hónapban alkotmányellenesnek nyilvánított és megsemmisített, a politikai hirdetések korlátozásától kezdve a család fogalmának szűkítő értelmezésén meg a vallási közösségek egyházzá minősítésének kormányfelügyelet alá vonásán át a hajléktalanok közterületekről való kitiltásának lehetőségéig bezárólag. Sőt, olyan rendelkezések is az alaptörvény részei lesznek, amelyek csak ezután buknának meg az AB-n, mint például a hallgatói szerződés vagy az egyetemek autonómiájának a korlátozása, a pitiáner tutizmus nagyobb dicsőségére. Mivel az AB az ezeket a törvényeket megsemmisítő korábbi határozataiban nem átallott az AB korábbi, még az előző alkotmány érvénye alatt hozott ítéleteire is hivatkozni, a kétharmad ezt a gyakorlatot is megtiltaná, azaz a magyar alkotmánybíráskodás minden korábbi demokratikus hagyományát, az elmúlt húsz évben felhalmozott tudását egy tollvonással eltörölné; visszafogottságról árulkodik viszont, hogy a módosító nem tenné kötelezővé az Alkotmánybírósági Határozatok Tára összes évfolyamának nyilvános elégetését.

Az indítvány politikai hátterének megfejtésén nem kell sokat morfondíroznunk, Orbán nyeregben érzi magát, az ellenzék, véli, romokban, az Európai Unió látványosan levette a kezét rólunk, és a gyulai frakcióülésen sem tört ki semmiféle ribillió. (Ennek ellenére nem lehet véletlen az, hogy a módosítót mindenkinek alá kellett írnia: az alkotmányozó többség pár képviselőn múlik, ha valakik a frakcióból netán azt forgatnák a fejükben, hogy kiszállnak, hogy ehhez azért már mégsem adnák a nevüket, akkor az derüljön ki minél hamarabb. A sportügyekért felelős frakciótagok az ilyen alakokat otthonukban keresnék meg, és egyfajta művészetterápia segítségével bírnák őket jobb belátásra, mely során az ügyészség alkalmazásában álló íróemberek készülő, még befejezetlen műalkotásaiból olvasnának fel részleteket; ha ez sem használ, akkor rátérnének a mozgásterápiára.) Azt sem próbáljuk most megfejteni, hogy miként reagál majd minderre az AB. A korábbi AB-határozatok érvénytelenítése például kifejezetten ellentétesnek tűnik még az orbáni alaptörvénnyel is, miként az alaptörvénybe beemelni javasolt más törvények is - de nem tudjuk, mennyire futja a bírák bátorságából.

 


Fotó: MTI

Még röhögni bírnánk kínunkban ezen az aljas pitlákságon, a kicsinyesség eme átlátszó, leplezetlen megnyilvánulásán. Meg hangot adni tudnánk az afölötti szégyenünknek, hogy a hazánk azon országok nem túl népes családjának a tagja lesz, amelyek az állami létüket szabályozó legfontosabb és legmagasztosabb dokumentumukat, saját állampolgáraik legvégső védelmét arra használják, hogy emberek bizonyos csoportjait alapvető jogaiktól fosszák meg, és hogy legitimálják épp regnáló vezetőik gonoszságát és megátalkodottságát. Mi leszünk az a nemzet, az egyetlen olyan nemzet a földkerekségen, amely alkotmányban tiltja meg, hogy a hajléktalan az aluljáróban aludhasson.

 

De tényleg fölösleges lenne ezen picsogni - ez a módosító átmegy, és fel se fog nekik tűnni, ennek a kétszázvalahány senkinek, hogy mit műveltek, és az sem, hogy mit műveltek velük. Hogy Orbán kőbe vésettnek meg sziklaszilárdnak hazudott alaptörvényét épp negyedszer buzerálják meg, a főnök merőben napi politikai indíttatású számításai szerint. Hogy Magyarországnak alkotmányellenes alkotmánya lesz. Hogy egyetlen ember perverziói miatt az egész politikai közösséget összetartó legalapvetőbb kötelékeket vágják el az "alkotmány" fogalmának megalázásával és kiüresítésével. Inkább hagyjátok az egészet a fenébe, srácok! Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Legyen az az alaptörvény, hogy amit Orbán Viktor reggel mond, mindig az az alaptörvény, de ha délután mást mond, akkor az!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.