A szerk.

Tartson ki, György!

A szerk.

Lapzártánk utolsó pillanatában érkezett a hír, mely szerint a Magyar Művészeti Akadémia elnöksége keddi soros ülésén lemondásra szólítja fel az elnökét, Fekete Györgyöt.

Mint arról a nol.hu beszámolt, Szakonyi Károly kilépése volt az utolsó momentum, addig tűrtek, csak tűrtek ezek a nagy tűrőképességű elnökségi dolgozók (Ács Margit, Dévényi Sándor, Jankovics Marcell és Sára Sándor), de akkor egyszerre telt be a pohár és borult ki a bili, vagy fordítva, ez nem is számít, mert innen már nem volt visszaút. Összenéztek mélyen, s kimondották: Feketének mennie kell! S ennyivel be sem érték, hozzátették azt is, tán ismerve Feketét, hogy ha nem megy önként, akkor majd összehívják a közgyűlést, hogy ugyan hajtaná már el elnökét.

Úgy ám, képmutató disznók!

Már az is furcsa kicsit, hogy a magas akadémia magas elnöksége ilyen szerfelett biztos a dolgában: összehívjuk őket, oszt' kirúgják! Elnök lesz a Margit, a Marcell, a Sára vagy valamelyik Sándor, és a világon minden rendben lesz, az a legkevesebb, hogy a Szakonyi viharsebesen visszalép, s jönnek nyomában, mint a hammelni pikulás után a bajszik, sorra az elbitangolt nyájak. A Bukta meg a Tompa, a Fehér és a többiek, s akkor majd újra szép és jó lesz minden, mert ennek a nagy összhavajnak csak ez a Fekete van az útjában, de már nem sokáig, estig.

De mi van akkor, ha a közgyűlés úgy látja, hogy Fekete az ő embere, nélküle aztán egy tapodtat sem előre a kultúra útján?! E kérdés természetesen még csak nem is költői, hanem egyenesen álságos, majdnem annyira képmutató, mint maga ez a pitlák cirkusz. Tudjuk azt mi is nagyon jól, hogy egy olyan szervezetben, ahova havi százötvenezer vagy hány forintjával vásárolják a tagokat, magyarul szendvicsáron, ott elég könnyű lezavarni egy közgyűlést a várt eredménnyel, s elég könnyű megbecsülni a várható szavazati arányokat is. Ha ez a szerencsétlen pojáca, Fekete György kiteszi magát saját közének színe elé, az kéjesen meg fogja alázni, és ugyan érdemei szerint, de mégis szerfelett hamis módon elkergeti melegebb éghajlatra.

De változik-e bármi is a világon, pláne a magyar kultúrában, ha egy másoktól elvett pénzekkel kitömött Fidesz-fiók (állami szervezet) elnökét eztán nem Feketének, hanem Fehérnek hívják? Persze, hogy nem változik semmi.

Minden ugyanolyan romlott marad eztán is, mint amilyen már a fogantatásakor volt, s amilyen azóta is minden percben s órában. Fekete György legalább az, aki, s nem is akar másnak látszani (legfeljebb egy kicsit művésznek), kultúrharcosként kétségkívül nem viselt álruhát. Ezért puccsolják most!

Azért puccsolják, mert ők olyat akarnak, aki rendes embernek, mi több, jófejnek látszik. Mert hazudni akarnak, mert alkalmasint szégyellik, hogy kik is ők. Fekete meg nem szégyellte, vagy annyira hülye volt, hogy mérföldekre lerítt róla.

Mégis hiába az egész, mert a következő elnökről is mindenki, akit kicsit is érdekel a magyar kultúra, tudni fogja, hogy

1. hogyan került oda, ahol van épp

2. milyen - nem túl magasztos - érdekeket szolgál az ottléte

3. hogy mindezt miért és mennyiért teszi (egy tál lencséért a számok nyelvén).

Akkor nem mindegy, mi a neve?

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”