A szerk.

Nekik a Balaton

A szerk.

„Elejtett mondatokból úgy tűnik, közeledik a balatoni hajózás államosítása. A helyi polgármesterek csalódottak, van egy tippjük, mi készül itt” – a sokat látott helyi településvezetők (köztük nem egy fideszes is) 2017 végén osztották meg aggályaikat a magyar­narancs.hu-val. Igazuk lett: egy múlt heti kormányrendelet értelmében az állam visszavette a résztulajdonos önkormányzatoktól azt az összességében egyharmadnyi tulajdonrészt, amelyhez azok 2008-ban jutottak a Balatoni Hajózási Zrt.-ben (Bahart).

Persze, nem ingyen kapták: a társaságban benne lévő 22 önkormányzatnak 2012-ig 2 milliárd forintos tőkeemelést kellett volna végrehajtani, ám ennek a második lépése – 1,42 milliárdos tétel – a többször módosított határidők ellenére sem történt meg. (Elsősorban a 2008-as gazdasági válság, illetve az önkormányzatok mozgásterét 2010 után drasztikusan szűkítő kormányzati politika miatt.) A Népszava értesülése szerint a társulás most viszont fizetne, ám a rendelet értelmében az önkormányzatoknak rapid módon csütörtökig le kell tárgyalniuk az átadás részleteit; nem mellékes, hogy az állami pakett felével a Rogán Antal felügyelte Magyar Turisztikai Ügy­nök­ség rendelkezik majd.

A Bahartnak van üzletileg veszteséges (a menetrendi hajózás) és nyereséges (vitorláskikötő-üzemeltetés) ágazata. Mindehhez vegyük hozzá a társaság tulajdonába tartozó vízparti ingatlanokat – ha ezek közül mondjuk, a pazarabbaknál feloldják az építési tilalmat, az értékük azonmód a többszörösére ugrik. Példa rá a Bahart siófoki hajózási szigete, amelyet tavaly 1,5 milliárd forintra becsültek, de amint a Bahart elköltöztetné onnan az üzemcsarnokait, több milliárdra is felmehetne az ára. A Balaton környékén erős a gyanú, hogy a vitorlázás örömeit és profittermelő potenciálját egyre inkább fölfedező NER-elithez tartozó érdekkörök már középtávon kiemelik a cégből az értékes vagyonelemeket. E gondolatmenetnek nagyon is van alapja – elegendő felidézni lapunk egy évvel ezelőtti tényfeltárását (lásd: Az ellopott Balaton, Magyar Narancs, 2018. február 8.), amely dermesztő látleletet adott a Balaton átalakulásáról; arról, hogy a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, és hogy a változás legnagyobb haszonélvezői Orbán Viktor környezetében találhatók.

A 24.hu hétfőn közölt egy igen szórakoztató, és a NER dolgos hétköznapjait remekül illusztráló történetet. A ceglédi Fidesz helyi elnöke a város önkormányzati képviselőjeként maga is támogatta a település tulajdonában lévő egykori laktanya egy részének a magánosítását, amelyre aztán az elnök-képviselő asszony (és egyben jelentékeny helyi ingatlantulajdonos) családi cége be is jelentkezett menten. Hogy a Bahart esetében nem ennyire brutálisan célratörő az eljárás? Dehogynem. A Bahartban eszközölt nagyobb állami szerepvállalást idővel úgy követi majd a Mészáros Lőrinccel („Mészáros Lőrinccel”), a miniszterelnöki vővel – akik a Balatonnál már most jelentékeny pozíciókkal rendelkeznek –, vagy a NER-tápláléklánc tetejéről bárki mással való üzletelés, ahogyan a hétfő a vasárnapot.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.