A szerk.

Nekik a Balaton

A szerk.

„Elejtett mondatokból úgy tűnik, közeledik a balatoni hajózás államosítása. A helyi polgármesterek csalódottak, van egy tippjük, mi készül itt” – a sokat látott helyi településvezetők (köztük nem egy fideszes is) 2017 végén osztották meg aggályaikat a magyar­narancs.hu-val. Igazuk lett: egy múlt heti kormányrendelet értelmében az állam visszavette a résztulajdonos önkormányzatoktól azt az összességében egyharmadnyi tulajdonrészt, amelyhez azok 2008-ban jutottak a Balatoni Hajózási Zrt.-ben (Bahart).

Persze, nem ingyen kapták: a társaságban benne lévő 22 önkormányzatnak 2012-ig 2 milliárd forintos tőkeemelést kellett volna végrehajtani, ám ennek a második lépése – 1,42 milliárdos tétel – a többször módosított határidők ellenére sem történt meg. (Elsősorban a 2008-as gazdasági válság, illetve az önkormányzatok mozgásterét 2010 után drasztikusan szűkítő kormányzati politika miatt.) A Népszava értesülése szerint a társulás most viszont fizetne, ám a rendelet értelmében az önkormányzatoknak rapid módon csütörtökig le kell tárgyalniuk az átadás részleteit; nem mellékes, hogy az állami pakett felével a Rogán Antal felügyelte Magyar Turisztikai Ügy­nök­ség rendelkezik majd.

A Bahartnak van üzletileg veszteséges (a menetrendi hajózás) és nyereséges (vitorláskikötő-üzemeltetés) ágazata. Mindehhez vegyük hozzá a társaság tulajdonába tartozó vízparti ingatlanokat – ha ezek közül mondjuk, a pazarabbaknál feloldják az építési tilalmat, az értékük azonmód a többszörösére ugrik. Példa rá a Bahart siófoki hajózási szigete, amelyet tavaly 1,5 milliárd forintra becsültek, de amint a Bahart elköltöztetné onnan az üzemcsarnokait, több milliárdra is felmehetne az ára. A Balaton környékén erős a gyanú, hogy a vitorlázás örömeit és profittermelő potenciálját egyre inkább fölfedező NER-elithez tartozó érdekkörök már középtávon kiemelik a cégből az értékes vagyonelemeket. E gondolatmenetnek nagyon is van alapja – elegendő felidézni lapunk egy évvel ezelőtti tényfeltárását (lásd: Az ellopott Balaton, Magyar Narancs, 2018. február 8.), amely dermesztő látleletet adott a Balaton átalakulásáról; arról, hogy a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, és hogy a változás legnagyobb haszonélvezői Orbán Viktor környezetében találhatók.

A 24.hu hétfőn közölt egy igen szórakoztató, és a NER dolgos hétköznapjait remekül illusztráló történetet. A ceglédi Fidesz helyi elnöke a város önkormányzati képviselőjeként maga is támogatta a település tulajdonában lévő egykori laktanya egy részének a magánosítását, amelyre aztán az elnök-képviselő asszony (és egyben jelentékeny helyi ingatlantulajdonos) családi cége be is jelentkezett menten. Hogy a Bahart esetében nem ennyire brutálisan célratörő az eljárás? Dehogynem. A Bahartban eszközölt nagyobb állami szerepvállalást idővel úgy követi majd a Mészáros Lőrinccel („Mészáros Lőrinccel”), a miniszterelnöki vővel – akik a Balatonnál már most jelentékeny pozíciókkal rendelkeznek –, vagy a NER-tápláléklánc tetejéről bárki mással való üzletelés, ahogyan a hétfő a vasárnapot.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.