A szerk.

Nekik a Balaton

A szerk.

„Elejtett mondatokból úgy tűnik, közeledik a balatoni hajózás államosítása. A helyi polgármesterek csalódottak, van egy tippjük, mi készül itt” – a sokat látott helyi településvezetők (köztük nem egy fideszes is) 2017 végén osztották meg aggályaikat a magyar­narancs.hu-val. Igazuk lett: egy múlt heti kormányrendelet értelmében az állam visszavette a résztulajdonos önkormányzatoktól azt az összességében egyharmadnyi tulajdonrészt, amelyhez azok 2008-ban jutottak a Balatoni Hajózási Zrt.-ben (Bahart).

Persze, nem ingyen kapták: a társaságban benne lévő 22 önkormányzatnak 2012-ig 2 milliárd forintos tőkeemelést kellett volna végrehajtani, ám ennek a második lépése – 1,42 milliárdos tétel – a többször módosított határidők ellenére sem történt meg. (Elsősorban a 2008-as gazdasági válság, illetve az önkormányzatok mozgásterét 2010 után drasztikusan szűkítő kormányzati politika miatt.) A Népszava értesülése szerint a társulás most viszont fizetne, ám a rendelet értelmében az önkormányzatoknak rapid módon csütörtökig le kell tárgyalniuk az átadás részleteit; nem mellékes, hogy az állami pakett felével a Rogán Antal felügyelte Magyar Turisztikai Ügy­nök­ség rendelkezik majd.

A Bahartnak van üzletileg veszteséges (a menetrendi hajózás) és nyereséges (vitorláskikötő-üzemeltetés) ágazata. Mindehhez vegyük hozzá a társaság tulajdonába tartozó vízparti ingatlanokat – ha ezek közül mondjuk, a pazarabbaknál feloldják az építési tilalmat, az értékük azonmód a többszörösére ugrik. Példa rá a Bahart siófoki hajózási szigete, amelyet tavaly 1,5 milliárd forintra becsültek, de amint a Bahart elköltöztetné onnan az üzemcsarnokait, több milliárdra is felmehetne az ára. A Balaton környékén erős a gyanú, hogy a vitorlázás örömeit és profittermelő potenciálját egyre inkább fölfedező NER-elithez tartozó érdekkörök már középtávon kiemelik a cégből az értékes vagyonelemeket. E gondolatmenetnek nagyon is van alapja – elegendő felidézni lapunk egy évvel ezelőtti tényfeltárását (lásd: Az ellopott Balaton, Magyar Narancs, 2018. február 8.), amely dermesztő látleletet adott a Balaton átalakulásáról; arról, hogy a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, és hogy a változás legnagyobb haszonélvezői Orbán Viktor környezetében találhatók.

A 24.hu hétfőn közölt egy igen szórakoztató, és a NER dolgos hétköznapjait remekül illusztráló történetet. A ceglédi Fidesz helyi elnöke a város önkormányzati képviselőjeként maga is támogatta a település tulajdonában lévő egykori laktanya egy részének a magánosítását, amelyre aztán az elnök-képviselő asszony (és egyben jelentékeny helyi ingatlantulajdonos) családi cége be is jelentkezett menten. Hogy a Bahart esetében nem ennyire brutálisan célratörő az eljárás? Dehogynem. A Bahartban eszközölt nagyobb állami szerepvállalást idővel úgy követi majd a Mészáros Lőrinccel („Mészáros Lőrinccel”), a miniszterelnöki vővel – akik a Balatonnál már most jelentékeny pozíciókkal rendelkeznek –, vagy a NER-tápláléklánc tetejéről bárki mással való üzletelés, ahogyan a hétfő a vasárnapot.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.